Belföld

Önkormányzati választások – mitévő legyen?

Kevesebb mint két hónap van hátra az őszi önkormányzati választásokig. A különböző típusú és nagyságú településeken némiképp eltérő választási szisztémákon keresztül szólhatnak bele lakóhelyük irányításába azok, akik élni kívánnak választójogukkal.

A választópolgárok jelentős része a napokban kapja meg hivatalos “behívóját” az október 20-i választásokra. Erre törvény kötelezi az Országos Választási Bizottságot (OVB), a szerv augusztus 15. és 23-a között köteles a választópolgárok lakásaira a névjegyzékbe történő felvételről szóló értesítőt az ajánlószelvényekkel együtt elküldeni. Azok, akik ezt nem kapják meg péntekig, a lakóhelyük szerinti polgármesteri hivatalban jelezhetik. A jelöltállítás határideje szeptember 27., ezután értéktelenné válnak a kopogtatócédulák.

Szavazási kiskáté: csak az X vagy + érvényes A félreértések elkerülése végett érdemes alaposan áttanulmányozni a Belügyminisztérium ajánlásait, mielőtt október 20-án a szavazóurnákhoz járulunk. A szavazatszámlálók és akár a kiszemelt párt dolgát is megkönnyíthetjük, ha érvényes szavazatot adunk le. Ezt csak a jelölt neve melletti körben elhelyezett X-szel vagy + jellel lehet. A Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal közleményében külön kiemeli, hogy a jelölt nevének aláhúzása, bekarikázása vagy bármely egyéb más módon történő megjelölése nem számít érvényes szavazatnak.

Nem vesznek el a töredékszavazatok sem

Az önkormányzati választásokra vonatkozó törvény négyféle települést különít el. A főváros mellett külön tárgyalja a megyei jogú városokat, külön a 10 ezer főnél több és az annál kevesebb lakosú településeket. Lakóhelyétől függetlenül minden választóra igaz az, hogy helyi (kerületi) önkormányzati képviselőt kell választania. A mandátumok 60 százalékát az egyéni választókerületekben leadott szavazatok alapján, 40 százalékát pedig kompenzációs lista segítségével a töredékszavazatok arányában osztják szét. Egy választó csak egy jelöltre szavazhat.

Az önkormányzati képviselő személye mellett minden választópolgárnak lehetősége nyílik, hogy döntsön: kit tart a legalkalmasabbnak lakóhelyén a polgármesteri poszt betöltésére. Ez esetben az egyszerű többségi szavazás elvéről van szó – a győztes mindent visz.

Mire lesz szükségünk? Hol szavazhatunk? A szavazáshoz jó néhány dokumentumot magunkkal kell vinni:

• lakcímet tartalmazó érvényes személyazonosító igazolványt

vagy

• érvényes lakcímigazolványt és

– érvényes személyazonosító igazolványt

– vagy érvényes útlevelet

– vagy 2001. január 1-ét követően kiállított érvényes vezetői engedélyt

– vagy sorkatona esetén katonai igazolványt.

Szavazni személyesen, a választópolgár lakóhelyén lehet, lehetőség van azonban arra, hogy 2002. július 12. előtt hivatalosan bejelentett – és legalább 2002. október 20-ig érvényes – tartózkodási helyén szavazhasson. Ehhez egy igazolásra van szükség, melyet a lakóhely szerinti Polgármesteri Hivatalban lehet kérni két nappal a 20-i választások megkezdése előtti napig, azaz október 18-ig.

Forrás: BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal

Vidéken bonyolódik a helyzet

A négy településtípus lakói különbözőképpen választják meg a lakóhelyük szerint illetékes (fővárosi vagy megyei) közgyűlés tagjait. Budapesten a pártok és a társadalmi szervezetek által összeállított listára szavazhatnak azok, akik vasárnapjuk egy – remélhetőleg tartalmas – részét a szavazófülkében kívánják eltölteni. Csak egy lista választható és az ezekre leadott szavazatok alapján osztják el a mandátumokat azon szervezetek között, amelyek az összes érvényes szavazat legalább négy százalékát elérik.

Vidéken más a helyzet. A megyei közgyűlés tagjainak megválasztásakor nincs szavazati lehetőségük a megyei jogú városokban élőknek, ugyanakkor a jelölő szervezetek egy megyében két listát is állíthatnak. Így a szavazásra jogosultak különböző névsorral találkozhatnak attól függően, hogy 10 ezer főnél kisebb vagy nagyobb lélekszámú településen élnek.

Az őszi nyaralók lemaradnak

Főpolgármester választásra csupán a fővárosban kerül sor, a budapestiek egyszerű többséggel dönthetik el, ki álljon a következő négy évben a város élén. A polgármester, főpolgármester, helyi képviselő és a megyei közgyűlés választásán nincs érvényességi küszöb, egy választópolgár érvényes szavazata is legitimálja a választást.

Ellentétben az országgyűlési választásokkal, nem élhetnek szavazati jogukkal azok, akik az önkormányzati választás napján külföldön tartózkodnak. Nincs tehát lehetőség arra, hogy a külföldön tartózkodó polgárok a külképviseleten adják le szavazataikat, vagy postai úton válasszanak. Szintén nem lehet meghatalmazás útján, vagy az interneten voksolni.

A település vagy fővárosi kerület választópolgárai kisebbségi önkormányzatot akkor választhatnak, ha azt 5, magát azonos kisebbséghez tartozónak valló választópolgár a jegyzőnél kezdeményezi az önkormányzati választás kitűzését követő 10 napon belül. Ezt a kezdeményezést 2002. július 22-én 16 óráig lehetett megtenni.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik