Egyre valószínűbb, hogy nem sikerül végigvinnie Szász Károlynak, a PSZÁF elnökének ambiciózus terveit. Kinevezésével újfajta szemléletet szerett volna meghonosítani a felügyeletnél, hogy éles legyen a különbség az elődje engedékenysége, sokat és durván bírált következetlensége és a szervezet új működése között.
A bankok hamar megérezték, hogy új szelek fújnak. Szokatlanul magas bírságot szabott ki több esetben a PSZÁF. A felügyelet valóban a körmükre nézett és aki áthágta a szabályokat, az előírásokat, az nem számíthatott arra, hogy a szemet huny a PSZÁF a lefülelt disznóságok felett.
KeményenKorántsem nevezthető elnézőnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), eddig már több mint 70 millió forint bírságot rótt ki a hatáskörébe tartozó cégek szabálytalankodásai miatt. A büntetés összege évről évre magasabb. Tavaly a több mint 500 vizsgálat nyomán csaknem 250 millió forinttal sújtotta a felügyelet a piaci szereplőket – ebből később 25 milliót visszavont -, míg mondjuk 1999-ben a PSZÁF elődjei, az akkor még négy önálló felügyeleti szerv együttesen szabott ki 198 milliót.
Ambiciózus tervek
Szász Károly a hatóságot részvénytársasággá alakította volna át, és a piaci szereplőként szemlélte volna a piaci élet szereplőit. Ehhez mérten a fizetését is a piaci viszonyokhoz igazíttatta, mértékét a jegybankelnök jövedelméhez kötötte. Ezzel a hazai köztisztviselők között az egyik legjobban fizetett “hivatalnoka” lett, éves fizetése 70 millió forint körüli volt. Azt hangoztatta, hogy ha lépést akar a felügyelet tartani a piaci szereplőkkel, akkor nem maradhat el a PSZÁF a jövedelmek területén sem.
Szász Károlyt öntörvényű embernek tartják kollégái, amiről tavaly úgy nyilatkozott a Magyar Narancsnak, hogy saját értékei alapján dolgozik, amelyek közé tartozik a professzionalizmus, a szakszerűség. “Ha emiatt valaki öntörvényűnek vagy tankszerűnek tart, akkor vállalom ezeket a minősítéseket.”
Sokan felrótták a felügyeletnek, hogy az ellentmondásokat tartalmazó jogszabályokból az általa helyesnek tartott értelmezést követeli meg, erről az állásfoglalásról viszont a nagyobb szakmai segítséget hiányoló érintettek sokszor csak a bírsággal együtt értesülnek. A PSZÁF-pártiak ellenben úgy látják, hogy a felügyelet nem “lő” figyelmeztetés nélkül, mindig előre tudatja, hogy mit, hogyan kell értelmezni. Mások a határozatok túlzott részletességét kifogásolják, mert néha a versenytársak számára hasznos információkat tartalmaznak – ennek példájaként az ÁB-Aegonra és vezetőjére kirótt határozatot említik.
Olvassa el korábbi cikkeinket…• Levelező tagozat – szócsata a PSZÁF és az MFB között
• PSZÁF-keményen betartanak
Bár kollégái szerint Szász nem hagyja magát rövid pórázon irányítani, és a felügyelet elnöke is azt mondta, hogy a szakmai szempontokat fontosabbnak tartja a politikaiaknál, úgy tűnik mégis abba fog a bicskája beletörni, hogy nem volt elég következetes. (Vagy, ha akkor következetes, akkor hamarabb törik bele a bicskája.) Köztudott volt, hogy Orbán Viktorral, a korábbi miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápolt, s tagja volt a személyes tanácsadó testületének, sőt Orbánné Lévai Anikóval is együtt dolgozott egy rövid ideig a Hypobanknál.
Drága MFB!
Szásznak az új érában nem sikerült megkedveltetnie magát. Zdeborsky György, a Magyar Fejlesztési Bank nemrég kinevezett elnöke a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában utalt arra, hogy a kereskedelmi bankoknál sokkal szigorúbb volt a PSZÁF, mint az állami tulajdonú MFB-nél. A bankvezető szerint utóbbinál a felügyelet munkatársai nem ásták bele magukat eléggé a dokumentumokba.
Zdeborsky kijelentette, hogy a fejlesztési banknál mintegy 150 milliárd forint céltartalékképzési hiány van, és a korábbi vezetés 1,3 milliárd forint veszteséget okozott azzal, hogy pénzeszközöket kedvezőtlen feltételekkel “parkoltatott”.
A PSZÁF kikérte magának a bírálatot, hiszen a felügyeletnek nem az az elsődleges feladata, hogy célszerűségi és jövedelmezőségi szempontok alapján vizsgálódjon. Így az sem, hogy egyes üzleti döntéseket e szempontok alapján minősítsen. Ugyanakkor a Magyar Hírlap információi szerint a felügyeleti ellenőrzés megállapításai alapján legalább 60 millió forintos bírság kiszabása lett volna indokolt, de végül – vélhetően politikai nyomásra – nem büntettek, sőt a jelentést is csak hónapokkal később adták ki.
Hova tovább?
A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy a pénzügyminiszter, László Csaba bizalomvesztésének fő oka ez a vizsgálat, illetve a PSZÁF Defenddel kötött szerződése, amelynek okát nem indokolta különösebben a felügyelet. Ugyanakkor Máté Dániel, a PM sajtófőnöke az MTI-t arról tájékoztatta, hogy több banktól kaptak olyan jelzést, hogy a felügyelet nem egyenlő mércével mér, illetve rója ki a bírságokat.
Az MFB-vizsgálatról annak megkezdése előtt Szász úgy nyilatkozott: “a magam részéről abból indulok ki, hogy minden hitelintézet – így az MFB is – a jogszabályoknak megfelelően működik, és nem azért végzünk ott átfogó vizsgálatot, hogy mindenképpen valami hibát találjunk. De ha netalántán találunk valamit, akkor ugyanúgy fogunk eljárni, mint a többi hitelintézet esetében.
Az MFB-vizsgálatot egyébként azért a PSZÁF végezte – és nem a korábbi tervek alapján az Arthur Andersen könyvvizsgáló cég -, mert a fejlesztési bank valamennyi külső könyvvizsgáló céggel szemben összeférhetetlenséget jelentett be, arra hivatkozva, hogy a Postabank-ügy miatt perben állnak.
