Eddig az Antall- és a Boross-kormány öt, a Horn-kabinet két, az Orbán-kormány négy és a jelenlegi kormány egy tagjáról derült ki, hogy együttműködtek a rendszerváltás előtti állambiztonsági szolgálattal. A Medgyessy-kormány valamennyi minisztere, a Horn-kabinet minden szabad demokrata minisztere megadja a hozzájárulását személyes adatainak és a rájuk vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalához.
A többi érintett maga határoz arról, hogy miként kezeljék “múltját”. Az Orbán-, a Horn-, és a Boross-kabinetek miniszterei egyenként közlik a vizsgálóbizottsággal, hogy hozzájárulnak-e a nyilvánossághoz. Elsőként Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Orbán-kormány pénzügyminisztere (1998-2000) közölte azt, hogy nem járul hozzá a nyilvánossághoz, az ő példáját követte Várhegyi Attila, az Orbán-kormány kulturális politikai államtitkára is.
Csütörtökön beszél Járai
“Miután a volt és a jelenlegi ombudsman megítélése szerint is törvénytelenül és alkotmányellenesen működik a Mécs-bizottság, ráadásul csupán utólagosan kértek engedélyt Járai Zsigmondtól ahhoz, hogy vizsgálódhassanak utána, a jelenlegi helyzetben az elnök úr nem járul hozzá, hogy bármilyen, a személyével kapcsolatos adatot nyilvánosságra hozzanak” – ismertette a FigyelőNet kérdésére Járai Zsigmond jegybankelnök, korábbi pénzügyminiszter álláspontját Missura Gábor. Az MNB sajtószóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy Járai korábban már alávetette magát az átvilágítási bírák vizsgálatainak. Egy napot mindenképp vár Járai, hogy bejelentésére reagálhasson a parlament, ám ha semmi nem történik, a jegybankelnök valószínűleg már csütörtökön tájékoztatja a közvéleményt múltjáról – mondta Missura.
Várhegyi Attila, az Orbán-kormány kulturális politikai államtitkára nem járul hozzá, hogy a Mécs Imre vezette bizottság vele kapcsolatban bármilyen adatot – így azt sem, hogy nem érintett – nyilvánosságra hozzon, ennek egyik oka az, hogy a testület munkáját alkotmány- és törvénysértőnek tartja.
Martonyi, Bogár vagy Pusztai?Két olyan miniszter vagy politikai államtitkár érintett, akik két kormányban is tisztséget töltöttek be. Egyikük Medgyessy Péter miniszterelnök. Rajta kívül három személy van, aki két kabinetben is miniszter, illetve államtitkári posztot töltött be. A korábban közöltek mellett Martonyi János, is érintett lehet, hiszen az Orbán-kormányban külügyminiszter volt, a rendszerváltás utáni első kabinetben pedig politikai államtitkári posztot töltött be a Külügyminisztériumban. Bogár László 1990-1994 között a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, az Orbán-kabinetben pedig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt. A másik, Pusztai Erzsébet az Antall-kormányban népjóléti politikai államtitkár volt, míg az Orbán-kormányban pedig az egészségügyi tárca politikai államtitkára volt, és egyébként hozzájárult az adatai nyilvánosságra hozatalához.
Medgyessy-kabinet
A Medgyessy-kabinet miniszterei már aláírták azt a felhatalmazást, amely alapján nyilvánosságra hozhatnak a múltjukról adatokat (illetve három aláírás egyelőre hiányzik, de ezt adminisztratív problémának tekinthető, hiszen az érintett miniszterek nyaralnak). Tervben van már, de egyelőre nem született döntés arról, hogy a jelenlegi kormány politikai államtitkárai is – a miniszterekhez hasonlóan -, beleegyezzenek az adatok nyilvánosságra hozásában.
Orbán-kabinet
Orbán Viktor sajtótitkárán keresztül értesítette az MTI-t, hogy hozzájárul adatai közléséhez, ugyanakkor mivel az Orbán kabinet megbízatása már megszűnt, ezért minden tagjának személyes joga eldönteni, hogy ad-e hasonló felhatalmazást a testületnek vagy sem.
Torgyán József, az Orbán-kabinet földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere felhatalmazta a vizsgálóbizottságot, hogy a rá vonatkozó adatokat nyilvánosságra hozza. Torgyán József a Mécs Imrének írt levélben emlékeztet arra, hogy az átvilágító bírák “rendkívül hosszadalmasan, a tanúk sorának meghallgatásával kivizsgálták” az ügyét, valamint átesett a C típusú nemzetbiztonsági vizsgálaton, sőt még a Kis Újság főszerkesztőjeként is ellenőrizték múltját.
Az FKGP elnöke szerint a rá kedvező eredmény közzététele “a rágalomözönnel ellentétben aránytalanul kis terjedelemben történt meg”. Torgyán József ezért arra kéri a parlamenti vizsgálóbizottságot, méltányosságból azt is hozzák nyilvánosságra, ha megállapítják, hogy “nem voltam ügynök, nem szerveztek be, ennek következtében jelentést sem adtam, de nem is adhattam”. Pálinkás József, az Orbán-kormány oktatási minisztere, Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter és Katona Kálmán, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter is felhatalmazást adtak, hogy múltjukról adatokat hozzanak nyilvánosságra.
Áder János volt házelnök arra kérte az Országgyűlés mostani és korábbi elnökeit és alelnökeit, hogy hozzák nyilvánosságra az átvilágító bírák által róluk készített határozatot, valamint járuljanak hozzá ahhoz, hogy az esetleges állambiztonsági tevékenységükről szóló adatokat az arra jogosult adatkezelők közzétehessék. Lépését azzal indokolta, hogy ezáltal szeretné feloldani azt az alkotmányellenes helyzetet, amelyről az adatvédelmi biztos az 1990 óta hivatalba lépett kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság tevékenységével kapcsolatban szólt – jelentette be Áder sajtótájékoztatón.
A politikus az ombudsman megállapítása alapján úgy vélte, hogy a Mécs Imre vezette bizottság törvényi felhatalmazás híján nem jogosult az adatok kezelésére sem. Áder János közölte: az adatvédelmi biztos a manipuláció veszélyére is felhívta a figyelmet, mert a korabeli hálózati nyilvántartásban nemcsak az állambiztonsági szolgálat számára érdemi tevékenységet folytatók, hanem olyan személyek is szerepeltek, akik nem működtek együtt a titkosszolgálatokkal. A politikus emlékeztetett: Péterfalvi Attila állásfoglalásában alkotmányellenes megkülönböztetésnek minősítette azt, hogy a bizottság vizsgálata a közhatalmat gyakorlók közül csak a kormánytagokra terjed ki.
Horn-kabinet
Kuncze Gábor, az SZDSZ pártelnöke bejelentette, hogy a Horn-kormány valamennyi szabad demokrata miniszterének múltjáról tudomást szerezhet az ország lakossága. Kökény Mihály népjóléti miniszter is áldását adta a bizottságnak.
Antall-, Boross-kabinet
Boross Péter Orbán Viktorhoz hasonlóan hozzájárult adatai közléséhez. Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere, Kupa Mihály az Antall-kormány pénzügyminisztere és Szabó Iván, aki 1992-ben ipari és kereskedelmi miniszter, majd 1993 és 1994 között pénzügyminiszter volt, felhatalmazták a vizsgálóbizottságot, hogy a nyilvánosság tudomást szerezzen a rendszerváltás előtti politikai tevékenységükről.
