Belföld

Pácban a német biztosítók – az EU közvetlenül nem segít Közép-Európán

[FN,MTI-Eco] A német biztosítótársaságok egyelőre nem tudják felmérni, mit jelent számukra anyagilag a Németország egyes területein napok óta tartó özönvízszerű esőzés. A hét első két napján a müncheni viszontbiztosító, a Munich Re, és különösen az Allianz részvényei mindenesetre nagyobb nyomás alá kerültek, mint maga a frankfurti tőzsdemutató, a DAX30. A biztosítók azzal nyugtatgatják magukat, hogy viszonylag szárazon megússzák a természeti csapást, mondván: sok lakó nem biztosítja magát árvízveszéllyel szemben, mivel még nem volt ilyenben részük. Mindenesetre az idei év első felében az Allianznál és a HUK Coburgnál, összehasonlítva 2001 első felével, az ítéletidő okozta kárbejelentések száma megtöbbszöröződött. Németországban a biztosított káresetek évente és összegszerűen 300-500 millió eurót között szoktak mozogni, az elmúlt évben a viharok, a jégesők, az árvíz okozta közvetlen pusztítás 500 millió eurót tett ki. A gazdasági károk értéke ennek az összegnek a kétszeresét is eléri. Ebben az évben a biztosított károk eddig a várt sávszélességben mozogtak, de az év végéig ez változhat. Az Allianznál még nem gondolkodtak el a biztosítási összeg megemelésén, megvárják az év végét - közölte az Allianz szóvivője a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain. Az EU saját forrásaiból közvetlenül nem tud támogatást nyújtani a több közép- és kelet-európai országban keletkezett árvízkárok enyhítéséhez, bizonyos közösségi alapok átcsoportosításának engedélyezésével azonban hozzájárulhat ehhez - közölték kedden brüsszeli illetékesek. Néhány éve az unió közös költségvetésében még szerepelt egy olyan külön tétel, amely a mostanihoz hasonló szükséghelyzetek kezelésére szolgált; ezt azonban időközben az Európai Parlament kezdeményezésére megszüntették. Ettől függetlenül továbbra is van lehetőség arra, hogy természeti katasztrófák esetén a tagállamok átcsoportosítsák a közösségi strukturális alapokból kapott támogatásokat, vagy módosítsák a felhasználásukra megállapított fontossági sorrendeket - mondták a bizottság szóvivői. Az uniós szabályok a mezőgazdasági termelők esetében is lehetővé teszik a támogatási mechanizmusok rugalmas alkalmazását. Ha például elemi csapások miatt a termelés több mint 20 százalékkal csökken, állami támogatás folyósítható a gazdáknak. A brüsszeli bizottság emellett engedélyezheti az egyébként kötelezően parlagoltatott földek művelésbe vételét - erre vonatkozó kérések máris érkeztek Németországtól és Ausztriától -, és lehetőség van a farmereknek járó különféle támogatások kifizetésének az előrehozatalára is. A tagállamok a vidékfejlesztési alapokon belül is elkülöníthetnek szükséghelyzetek kezelésére szánt pénzeket - akár a programok utólagos módosításával -, de ezek folyósításának engedélyezését a bizottság már eseti alapon bírálja el. Rendelkezésre áll végül a polgári védelem közösségi rendszerében alkalmazott gyorsreagálású mechanizmus, de ezt csak az érintett tagország(ok) kérésére hozhatják működésbe. A mostani árvizekkel kapcsolatban egyelőre nem érkeztek ilyen kérések. A brüsszeli bizottság egyébként azt is vizsgálja, hogyan nyújthatna segítséget az áradások által ugyancsak súlyosan érintett Csehországnak - közölték a szóvivők.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik