A minimálbér emeléséről határoztak múlt héten az érdekképviseleti szervek és a baseball klubok, a korábbi évi 200 ezer dollár helyett most már 300 ezer dollárt tehet zsebre egy kezdő játékos. Még mindig nyitva áll azonban az a kérdés, hogy miként osszák meg a klubok egymás között a bevételeket, hogy a kisebb csapatok is életben maradhassanak, és hogyan alakuljanak az adóterhek. Az álláspontok azonban közelednek, ezért a baseballjátékosok úgy döntöttek, hogy a biztató helyzetre tekintettel nem tűzik ki a sztrájknapot.
A luxusadó a megoldás?
A luxusadó tűnik a legkeményebb diónak a tárgyalások során, amely 1997-től 1999-ig életben volt, de a klubtulajdonosok nem tartották hatásosnak a bérek gyors növekedésének visszafogására. Ugyanakkor a klubok vezetői elégedetlenek a játékosok bérének óriási mértékű emelkedésével. Míg 1976-ban egy játékos 51,5 ezer dollárt kapott évente, addig jelenleg az átlagbér 2,38 millió dollár, ez pedig mintegy 46-szoros növekedést jelent.
Mesés fizetések, rémálmok a tulajdonosoknak
A csillagászati fizetésekkel pedig csak a legnagyobb klubok képesek lépést tartani. A tárgyalások másik része éppen arról szól, hogy milyen mértékben osszák meg a nagyágyúk a bevételeket a kisebb klubokkal. A bevételmegosztás élharcosa a családi tulajdonban lévő Milwaukee Brewers alapítója, Bud Selig.
A sztárcsapatok viszont nem nagyon akarnak tudomást venni a bevételmegosztásról. George Steinbrenner, a New York Yankees tulajdonosa – amely klub évente 135 millió dollárt fizet ki bérként – úgy véli, hogy nem kell a nagyoknak támogatniuk a kisebb versenytársakat.
A játékosok ugyanakkor egyetértenek a bevételmegosztással, hogy nagyobb arányban részesedjenek a kisebb csapatok. A luxusadót azonban nem támogatják, de – érdekes módon – a fizetésemelkedések “infláció feletti” mértékét helyénvalónak találják. Úgy vélik, “a játékosok nem luxuscikkek”.
Csak sztrájk ne legyen!
A szócsaták közepette mindenki a békés megegyezésben bízik. Borzalmas lenne, ha sztrájkolnának a játékosok – véli Scott McClellan, a Texas állambeli Fehér Ház sajtótitkára. Ugyanakkor hozzátette: George Bush, aki korábban a Texas Rangers tulajdonosa volt, semmilyen módon nem vesz részt a tárgyalásokban. Nem érintett az ügyben az amerikai elnök, csak olyan módon, hogy nagy baseballrajongó – mondta McClellan.
Rossz emlékeik maradtak az amerikaiaknak az 1994-es sztrájk után. A sikertelen tárgyalások miatt 921 meccstől és egy világbajnokságtól fosztották meg a rajongókat. A nyolc évvel ezelőtti sztrájk 232 napig tartott, ami a leghosszabb fennakadás az amerikai sporttörténetben.
