A száznapos kormányprogram eredményeként több ponton is változik a Munka törvénykönyve a következő hónaptól. A szinte már mindenki számára közismert módosítások mellett (lásd keretes írásunkat) apróbb finomhangolások is történtek. Célunk ezen fontosabb részletek összeszedése volt.
A közismertebb változásokról……olvassa el korábbi cikkeinket:
• Munkahétvége vagy a munkahét vége?
• Változik a Munka törvénykönyve – nyolc óra munka, nyolc óra pihenés (csak előfizetőknek)
A kormány munkaügyi vállalásainak teljes listájához kattintson ide!
A munkaszerződést eddig nem kellett kötelezően módosítani, ha a munkavállaló munkavégzési helye székhely-, telephelyváltozás miatt változott. A kivételre általános meghatározást adott a törvény: ezek szerint indokolt volt a szerződés módosítása, ha a munkavégzés helyének változása a munkavállalónak személyi, családi vagy egyéb körülményeire – különösen az utazás időtartamára, költségeire – aránytalan, jelentős sérelemmel járt.
Ez megváltozik és a törvény pontosan megjelöli, hogy milyen körülmények esetén kötelező a munkaszerződés módosítása. Ez akkor szükséges, ha az oda- és visszaút másfél órával – bizonyos munkavállalói körben egy órával – nő. A törvény a munkaszerződés módosítására fenntartja a korábbi általános okot is, az aránytalan és jelentős sérelem esetét. A szabályozás még kiegészül azzal is, hogy a munkaadóknak és a munkavállalóknak meg kell egyezniük az utazási többletköltségek finanszírozásában.
Az átirányítás szabályai annyiban változnak szeptember 1-jétől, hogy az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján fizetett díj a korábbi átlagkereset helyett a távolléti díjnál nem lehet kevesebb. Ha a munkavállaló munkaköri feladataival együtt úgy végez más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy e két munkavégzés időtartama nem különíthető el, megilleti a külön díjazás, a helyettesítési díj is. Ennek mértékét az átirányítás alapján végzett munkára irányadó díjazás alapján kell kiszámítani.
A módosítás a háromhavi átlagkeresettel növelt végkielégítést kiterjeszti azokra, akik a munkaviszony megszüntetésekor öt éven belül megszereznék a jogosultságot a korkedvezményes öregségi nyugdíjra. Ez a kedvezmény korábban csak az öregségi nyugdíjnál volt lehetséges.
Belföldi kiküldetésnél, ha az utazási idő a munkaidő-beosztás szerinti munkaidőn kívülre esik, a korábbi készenléti díjazás helyett annak kétszeresét kell majd fizetni szeptember 1-jétől. Változás az is, hogy korábban csak két órán túli utazási időt lehetett figyelembe venni, ez a korlát a törvény módosításával megszűnt.
A kirendelésnél eddig is alkalmazni kellett a kirendelt munkavállalót fogadó munkaadóra kiterjedő kollektív szerződés munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó előírásait. A változás, hogy szeptember 1-jétől a kollektív szerződés munkadíjazásra vonatkozó kötelezettségeit is figyelembe kell venni abban az esetben, ha ez kedvezőbb a kirendelt munkavállaló számára.
