Belföld

A felhőtakaró hatása a tudományok fejlődésére

Zavarja Önt, hogy napok óta nem látni a Napot? Egy brit matematikus azon töprengett el, hogyan befolyásolta volna a tudományok fejlődését az, ha a Földet állandó sűrű fellegek borítják.

Vajon bánkódna valaki amiatt, ha a csillagászat mint tudomány nem született volna meg? (Leszámítva persze a csillagászokat.) Hogyan befolyásolta volna a tudomány fejlődését, ha a Föld tartósan olyan sűrű felhőbe burkolózott volna, hogy a csillagokat sem pillanthattuk volna meg?

A felhőtakaró hatása a tudományok fejlődésére 1Brian Davies angol matematikus a kérdésen azután tűnődött el, hogy Madeira szigeti nyaralása során az időjárás végig borongós volt, az égboltot állandóan vastag felhőréteg borította. (A fellegek és a tudomány kapcsolatáról szóló esszéje valószínűleg akkor is “napvilágot lát”, ha az elmúlt napokban Magyarországon tölti szabdságát.) “Sokan azt állítják, hogy a csillagászat jelentős mérföldkő volt a modern tudományok kialakulásához vezető úton. Eltöprengtem azon, hogy ha meg lettünk volna fosztva a csillagos égbolt látványától, az vajon visszavetette volna-e a tudomány fejlődését” – indokolta eszmefuttatását a matematikus a New Scientist brit tudományos hetilapnak.

Felhasználni minden elképzelhető módon

A felhőtakaró hatása a tudományok fejlődésére 2Davies, aki főállásban a londoni Kings College tanára, számos régi újságot, feljegyzést tanulmányozott át, egészen a modern tudomány születésének kezdetéig, a XVII. századig visszamenőleg. Azt kutatta, hogy az emberek milyen jellegű kísérleteket végeztek, illetve milyen motivációik voltak vizsgálataik során.

Davies azt találta, hogy a kísérletező embert ritkán vezérelte az égbolt, a mennyország megpillantásának vágya. Sokkal inkább a technika fejlődése volt a húzóerő: amint egy újabb technikai vívmány született, az emberek igyekeztek azt minden elképzelhető módon kihasználni. Például a jó minőségű üveglencsék megalkotását követően pillanatok alatt elkészül a mikroszkóp vagy a teleszkóp, jelentősen kitágítva ezzel a tudományos vizsgálódás terét.

A csillagok vezettek Amerika felfedezéséhez

Előre megjósólható módon Davies azt állítja, hogy a felhős égbolt a legkevésbé befolyásolja a biológia, a kémia és a geológia fejlődését. A leginkább érintett tudományág a navigáció: a tengerészek ugyanis a csillagokat használták a földrajzi szélesség megállapítására. Igaz, a technika leküzdötte már ezt a problémát: mágneses iránytűk vagy giroszkópok segítségével a tájékozódás a csillagok nélkül is megoldható. Persze ez egyben azt is jelenti, hogy a tengerészélet még több bátorságot és ügyességet igényelt volna, és valószínűleg Amerikát is később fedezték volna fel – állítja a brit matematikus.

A tartós felhőtakaró leginkább a XX. század nagy fizikai felfedezéseit hátráltatta volna: az általános relativitás elméletét, Einstein gravitációs teóriáját nem lehetett volna a fény alapos tanulmányozása nélkül olyan gyorsan bizonyítani. Az asztrofizika és a kozmológia az ötvenes évek technikai fejlettségi szintjét megelőzően ki sem alakulhatott volna, hisz az X-15-öshöz hasonló speciális repülőgépekre lett volna szükség, amelyekkel nagy magasságba, a felhők fölé lehet emelkedni.

A felhőtakaró hatása a tudományok fejlődésére 3Minden tudományok bölcsője?

Annak ismeretében pedig, hogy Naprendszerünkön kívül is közel száz bolygó létezéséről tudunk, sőt számuk hétről hétre növekszik, Davies gondolatmenete végképp tudományos utazássá válik. “Ha létezik tartósan felhőbe burkolt bolygó, amelynek garvitációja megegyezik a Földével, abban a pillanatban, amikor valaki a matematikai és a műszaki ismereteit összekapcsolja, a tudomány épp olyan gyorsan fejlődik ott is, mint a mi égitestünkön. Az egyetlen dolog, amiben különböznének tőlünk, az a felfedezéseik sorrendje” – véli Davies.

Más tudósok ragaszkodnak ahhoz, hogy a csillagászat volt a tudományok bölcsője és fő húzóereje. “A modern tudományok a körülmények nagyon finom, bonyolult összekapcsolódása révén alakultak ki – állítja Owen Gingerich, a Harvard Egyetem csillagászat- és történelemtanára. – Ha nem áll az emberek rendelkezésére egy olyan meghatározó húzóerő, mint például a csillagászat, könnyen felborult volna a fejlődés egész láncolata, sémája.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik