Ünnepélyes keretek között, a sajtó képviselőinek jelenlétében írta alá László Csaba pénzügyminiszter azt a levelet, amelynek mellékleteként elküldik Pedro Solbes EU főbiztosnak a hazánk uniós csatlakozását megalapozó középtávú gazdasági programot.
Ez az utolsó előttiAz elkészült középtávú gazdaságpolitikai tervet augusztus 15-éig kell eljuttatni az Európai Unió Bizottságához, amely a dokumentumot már várhatóan figyelembe veszi a hazánkról szeptemberben megjelenő országjelentés készítésekor. A középtávú gazdasági programról először októberben lesz egy alacsonyabb szintű megbeszélés, nyilvános vitájára várhatóan az év végi Ecofin gyűlésen kerül sor. A csatlakozásig még egy ehhez hasonló dokumentumot kell benyújtania a kormánynak, várhatóan a jövő év közepén.
Hatékonyabb állam, mérséklődő adóterhek
A következő három évre vonatkozó gazdasági stratégiában kiemelt célként szerepel az államháztartás hiányának csökkentése. A 2002-ben a GDP mértékéhez viszonyított 5,5-6 százalékos várható értéket 2005-re a nemzeti össztermék 2,5 százalékára kívánja leszorítani a kormány – ez illeszkedik az uniós elvárásokhoz is.
“A deficit célt a kormányzat nem a bevételek arányainak növelésével kívánja elérni, sőt az adórendszerben tervezett változtatások eredményeképpen az államháztartás bevételei a GDP százalékában mérséklődni fognak az időszak elején. Szándékunkban áll a centralizációs és újraelosztási arányok csökkentése, ezáltal kisebb,
|
2001
|
2002
|
2003
|
2004
|
2005
|
|
|
GDP növekedés (%)
|
|||||
|
3,8
|
kb. 4
|
4-4,5
|
4,5-5
|
5-5,5
|
|
|
Folyó fizetési mérleg hiánya
(milliárd euró) |
|||||
|
1,2
|
2,4-2,6
|
2,4-2,6
|
2,5-2,8
|
2,7-3
|
|
|
Bruttó külsõ adósságállomány
(milliárd euró) |
|||||
|
31,8
|
31,5-32
|
kb. 32
|
32-32,5
|
kb. 33
|
|
|
Államháztartás hiánya
(a GDP %-ában) |
|||||
|
4,1
|
5,5-6
|
kb. 4,5
|
kb. 3
|
kb. 2,5
|
|
|
Bruttó államadóság (a
GDP %-ában) |
|||||
|
53,7
|
54-55
|
51-52
|
kb. 50
|
45-50
|
|
hatékonyabb államháztartási kiadás” – áll a dokumentumban. A törekvés esélyeit csökkentheti, hogy az egészségügyi, az oktatási, a közigazgatási és a rendvédelmi reform végrehajtását “döntően hazai forrásokból” kívánja finanszírozni a kormány.
A adóterhek mérséklésének egyik leghangsúlyosabb részeként említette László Csaba a személyi jövedelemadó reformját. Ez egyrészt a progresszív adómértékek csökkentését másrészt a vonatkozó adósávok “széthúzását” jelenti. Az szja szabályainak tervezett módosításai elsősorban a lakossági megtakarítások növelésére, az öngondoskodás erősítésére és a versenyképesség fokozására irányulnak.
Ígéretek a vállalkozói szférának
A strukturális reformok között is kiemelt helyen szerepel a kis- és középvállalkozások helyzetének javítása, megerősítse. E célból – a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány működtetése és az előző kormány által meghirdetett Széchenyi-hitelkártya bevezetése mellett – a Medgyessy-kormány célul tűzte ki a garanciarendszer továbbfejlesztését, illetve a kockázati tőke hatékonyabb bevonását a kis- és középvállalkozások és az innováció finanszírozásába.
A dokumentum szerint a kormány továbbra is a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését tekinti a fenntartható gazdasági növekedés egyik alapvető infrastrukturális feltételének. Ennek jegyében tizenöt éves fejlesztési program keretében folytatódik a transzeurópai folyosók és a kiegészítő TINA hálózat szakaszainak a kiépítése ( az M7-M70 és az M5 országhatárig, az M3 Nyíregyházáig, az M30 Miskolcig, az M35 Debrecenig készül el), és megkezdődik az M6 és az M43 autópályává fejleszthető autóutak építése.
Kulcskérdések: egészségügy, nyugdíjreform, szociálpolitika
Az egészségügyi reformban kulcsszerep jut a regionális szemléletű ágazatfejlesztésnek, az adósságrendezésnek, a finanszírozási reformon belül a járulékrendszer átalakításának, az öngondoskodás új formáinak. Erősödik az OEP szolgáltatásvásárlói szerepe. A szociálpolitikai törekvések között jegyzi a dokumentum azt az elképzelést, hogy 2003-at követően a családi pótlék már a terhesség negyedik hónapjától igényelhető legyen.
A kormány szerint indokolt a magánpénztári rendszer ellentmondásainak rendezése, illetve a pénztárak átláthatóságának javítása. A tervek szerint 2003-tól ismét kötelezővé válik a magánnyugdíj-pénztári tagság, a tagdíjat pedig január elsejétől a jelenlegi hat százalékról az eredeti reformelképzelésekben szereplő 8 százalékra növelik.
