Az Österreichischen Gesellschaft für Europapolitik (ÖGfE) nevű osztrák társaság legfrissebb, június-júliusi felmérése szerint Ausztria polgárai egyre nagyobb mértékben helyeslik az EU bővítését. A közvélemény-kutatás megállapításai szerint a csatlakozásra váró országok közül – a korábbi eredményekhez hasonlóan – a magyarok, utánuk pedig a szlovének a legnépszerűbbek. 
Egyre pozitívabban a bővítésről
A Die Presse című osztrák napilap arról számolt be, hogy Ausztria lakosai az egy évvel korábbi véleményükhöz képest pozitívabban ítélik meg az Európai Unió bővítését. Az Ausztriával határos jelentkezők (Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia), illetve Lengyelország esetében kisebbségben vannak azok, akik a felvétel elutasítását javasolják.
A legnagyobb támogatottságot – a korábbiakhoz hasonlóan – a magyarok élvezik. Az osztrákok 61 százaléka válaszolt igennel, és mindössze 16 százaléka nemmel arra a kérdésre, hogy helyesli-e hazánk EU-csatlakozását.
Vélemények szabadon
A Die Presse online kiadásában megjelent hírt persze több olvasó is kommentálta. Mint ahogyan az a magyar internetes fórumokon is megszokott, nem éppen a legkiegyensúlyozottabb vélemények kaptak itt helyet: egy olvasó szerint már megint egy minden realitást nélkülöző felmérést készíttetett az ÖGfE, amely mögött iparszövetségek állnak. A hozzászóló szerint az EU egyik nemrégiben készített felmérése éppen azt állapította meg, hogy a britek után az osztrákok helyeslik legkevésbé a bővítést: csak 37 százalékuk támogatja. Egy másik hozzászólás szerint “csak a törököket ne vegyék be az EU-ba, csak a törököket ne!”. Egy harmadik, “Konrad L” így ír: miért nem bővítik Európát egészen Irakig? Így legalább Haider is vízum nélkül utazgathatna az ottani diktátorhoz.
Népszerűek a szlovének is
Ugyancsak népszerűek a szlovénok: 55 százalék tartja örvendetesnek az egykori Jugoszlávia tagállamának csatlakozását, 23 százalék pedig negatívan ítéli meg ugyanezt. Mindehhez hozzátehetjük: Ausztria, különösen pedig Karintia tartomány a XX. században több etnikai konfliktusra emlékezhet a szlovénekkel, talán ezért is magasabb az elutasítás aránya velük szemben.
Ugyanakkor a negatív előítéletek egyre inkább visszaszorulnak: az 55 százalékos támogatottsági arány 12 százalékos javulást jelent 1997-hez képest, ez a legnagyobb emelkedés az összes eddig említett tagjelöltet (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia) tekintve. 
Kevésbé támogatnák a cseheket, szlovákokat és lengyeleket
Kevésbé népszerű az osztrákok körében a cseh, a szlovák és a lengyel csatlakozás: Szlovákiát például viszonylagosan jobbnak ítélik (42 százalékos támogatottsági arány), mint Csehországot és Lengyelországot (mindkettő 41 százalékot kapott). Még megdöbbentőbb, hogy a csehek csatlakozását 40 százalék tartja nem kívánatosnak, vagyis mindössze egyetlen százalékponttal billen a mérleg a javukra. A lengyeleket az ausztriai megkérdezettek 36 százaléka utasítaná el, a szlovákok esetében ugyanez az arány 35 százalékos.
E három ország tekintetében a szlovákoknak sikerült a leginkább javítaniuk az utóbbi időben (Meciarhoz képest nem lehetett nehéz előrelépni Dzurinda kormányzása alatt), hiszen 2001-hez képest 5 százalékponttal kedvezőbb lett északi szomszédunk megítélése. A lengyelek négy százalékpontot “hoztak” egy év alatt, a csehek viszont csak kettővel javultak, ami valószínűleg összefügghet a temelini atomerőmű körüli vitákkal, illetve esetleg a Benes-dekrétum ügyével.
