A FigyelőNet úgy értesült, hogy jövőre a Matáv 9200 dolgozójának 13 százalékát kívánja elbocsátani, azaz mintegy 1200 embert. Az egyeztetések megkezdődtek a szakszervezettel, ha a tervezett 
menetben haladnak a tárgyalások, akkor augusztus 9-ére várható a megállapodás. Egyelőre nem született döntés arról, hogy pontosan mely területeket érinti majd a leépítés. A Matávnál kérdésünkre megerősítették, hogy a folynak az egyeztetések a szakszervezettel, de a konkrét számokat nem kívánták kommentálni.
A karcsúsítás mellett a költségek lefaragása is szerepel a tervek között. Helmut Sihler, a Deutsche Telekom megbízott vezetője takarékossági szándékáról e-mailen értesítette a Matáv dolgozóit. Hivatalosan augusztus 21-én, a féléves eredményeket ismertető sajtótájékoztatón számolnak be a költségcsökkentési tervekről, amelyek a reklámkiadásokat is érintik.
Stagnál a vonalas szektor
A leépítés várható volt, csak a mértéke volt bizonytalan – mondta lapunknak Daróczi Andor, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője. Véleménye szerint az elbocsátás elsősorban a vonalas üzletágat fogja érinteni, a Westelnél nincs szükség karcsúsításra. A mintegy 1200 dolgozó elküldése 3-3,5 milliárd forintos megtakarítást jelent éves szinten a Matávnak a béreket és a járulékokat tekintve, de jövőre a végkielégítések 1,2-1,5 milliárddal apasztják a cég kasszáját.
Az elbocsátásokat az indokolja, hogy ez már a második év, amikor csökken a fix vonalak száma – tavaly 5 százalékkal esett vissza -, mialatt a mobilszektor folyamatosan bővül. A Matáv igyekezett megtartani az előfizetőket, ezért vezette be alacsony havidíjjal a minimál csomagot. Az egyébként sikeres ISDN-előfizetési kedvezmény is ezt a célt szolgálta – mondta Daróczi. Függetlenül a piacnyitástól, a vonalas előfizetők száma stagnál, illetve csökken.
Javítanivalók, felesleges kapacitások
Az egy dolgozóra jutó fix vonalak száma a Matávnál 300 fölött volt tavaly. Ez közel van az európai átlaghoz, de lehet még javítani rajta. Az ágazatban a tőkebefektetés elérte határait, helyette a hálózatfenntartás jelent kiadást, ami megoldható a jelenleginél kisebb kapacitással. Továbbá fejlődik a technológia, így például a telefonközpontok is egyre kevesebb élőmunkát igényelnek.
Daróczi a szakszervezet és a Matáv egyeztetésére utalva úgy vélekedett, a szakszervezet inkább a leépítést fogja választani az éves bérnövekedés visszafogásával szemben. Ugyanakkor, ha a Matáv 13 százalékon kezdi a tárgyalást, végül az elbocsátottak aránya 8-9 százalékos lehet.
Volt már drasztikusabb is
A Matáv Rt. elmúlt évtizedes működése alatt folyamatosan karcsúsított. 1990-ben még 21 ezren dolgoztak a legnagyobb magyar telekommunikációs cégnél. Mára a korábbi állománynak alig a fele található a cég kötelékében, ezt a közvetlen létszámcsökkentések mellett cégalapításokkal érték el. (A helyi koncessziós telefontársaságok megalakulását követő hálózatátadások során ugyanis az üzemeltetési feladatait ellátó szakembereket is átadták az új szolgáltatóknak.)
A társaság 2001-ben dolgozóinak 16 százalékától vált meg. A létszámcsökkentés akkor 2 ezer embert érintett, közülük körülbelül százan vezető beosztásban dolgoztak. A 2000-es racionalizálási intézkedések során főleg a műszaki vagy gazdasági területen dolgozók létszáma csökkent. Ekkor közülük került ki a távozók több mint 60 százaléka.
A legutóbbi átalakítás egyszeri költsége végkielégítésekkel és eszközleírásokkal együtt 13-15 milliárd forintba került a cégnek – írta a Figyelő szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt. A költségekhez hozzájárult az is, hogy a társaság igyekezett segítséget nyújtani elbocsátott munkatársainak az újbóli elhelyezkedéshez.
Hatékonysági mutatói alapján a hazai telekomóriás sokáig nem tartozott az élbolyba Európában. A szakma egyik mérőszáma, az egy dolgozóra jutó bekapcsolt telefonvonalak száma 1999-ben 240, 2000-ben pedig 265 volt. 2001-re a 300 telefonvonal volt előirányozva. Ezzel az értékkel a Matáv Rt. már tavaly megelőzött több nyugat-európai, közöttük ír és spanyol telefontársaságot is, de messze elmaradt például az anyacég 1999-es 350-es mutatójától.
