A hitelintézeti törvény várható őszi módosítása teremti meg a megfelelő jogi hátteret az adósnyilvántartó rendszer létrehozásához – mondta el a FigyelőNet kérdésére Földi Tamás, az előkészületeket koordináló Magyar Bankszövetség illetékes munkatársa. “A tervezet kialakításának még nagyon az elején vagyunk – tette hozzá -, most állítjuk össze azt az adattartalmat, amelyet aztán megpróbálunk majd a törvényhozókkal elfogadtatni.”
Dinamikus hitelpiacMájusban a háztartások hitelállománya 51,8 milliárd forinttal emelkedett, júniusban pedig 58,1 milliárd forinttal – áll a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatójában. Ezen belül az ingatlanhitelek állománya májusban 36,9 milliárd forinttal, júniusban 43,9 milliárd forinttal, a fogyasztási hiteleké 13,5, illetve 14,1 milliárd forinttal haladta meg az előző hó végi értéket.
Aki nem fizet, megy a BAR-ba
A jelenlegi is működő Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszerben (BAR) csupán azok kerülnek fel a “feketelistára”, akiknek 90 napnál hosszabb ideig a minimálbérnél nagyobb hátralékuk van. Az új megoldás ezzel szemben kibővített, úgynevezett pozitív szemléletű rendszer lenne, amely információt szolgáltat a teljes hitelfelvevői kör teljes adósságállományáról, függetlenül attól, hogy az illető becsülettel fizeti-e a törlesztő részleteket vagy sem.
A külföldi tapasztalatokra utalva Földi elmondta, hogy számos országban működik erre a célra adatbázis, ám a kialakítás módjában és jogi hátterében jelentős eltérések vannak. A tervezet készítői jelenleg is tárgyalnak lengyel kollégáikkal tapasztalataikról. Az északi országban egy évvel ezelőtt debütált a rendszer.
Már volt egy próbálkozásHasonló célra néhány évvel ezelőtt már létrejött egy önkéntes alapon szerveződő intézmény is, a Giro Elszámolásforgalmi Rt. tulajdonában lévő Girodat Credit Bureau Rt., amely a hitel- és hitel típusú termékeket igénybe vevő személyekről teljes körű hiteltörténeti nyilvántartást szeretett volna felépíteni. Az önkéntes alapon működő intézmény azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
“Adatvédelmi horror”
Trócsányi Sára, az Adatvédelmi Hivatal osztályvezetője, “adatvédelmi horrornak” nevezi az ötletet. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a kilencvenes évek második felében, a most hatályban lévő feketelistás rendszer kialakításakor is a teljes körű adósságállományra vonatkozó információk összegyűjtése szerepelt az eredeti tervben.
Az osztályvezetőnő elképzelhetetlennek tartja, hogy a várhatóan 2004-ben aktiválható adatbázisba bekerüljenek a hitelezők korábbi hitelfelvételi szokásaival kapcsolatos adatok. Ehhez vagy az érintett hozzájárulása kell, vagy pedig egy visszamenőleges hatályú törvénymódosítás, aminek gyakorlati megvalósulása szinte lehetetlen.
Arra vonatkozóan csupán találgatni lehet a törvénymódosítás megszületéséig, hogy a mostani feketelistán szereplő adatok átvétele jogi és adatvédelmi szempontból megengedhető-e. Trócsányi szerint minden a jogalkotóktól függ, a módosítás megfogalmazásán múlik az “adatátvitel” sorsa.
Alacsonyabb költségek
A teljes “kitárulkozás” az ügyfelek számára is előnyös lehet – szögezi le a Földi Tamás -, hiszen a hitelezéshez kapcsolódó rizikó mérséklésével csökkenhet a hitelek kockázati felára. Erre vonatkozóan azonban biztos számokat előrevetíteni felelőtlenség lenne.
Másfelől: ha a rendszer segítségével hatékonyan szorítják ki a lehetséges hitelfelvevők közül a “priuszos” ügyfeleket, az persze nem szünteti meg az ilyen hiteligényeket. Ez pedig növelheti keresletet a piaci kamatláb többszöröséért hitelt kínáló, ám minden típusú előélet felett szemet hunyó hitelkonstrukciók iránt.
