A közkórházak egyedileg próbálnak piaci szempontokat figyelembe venni, a szabályozás csak lassan követi az elgondolást. A magánklinikák a közszférától elkülönülve működnek, helyzetüket 
folyamatosan nehezíti, hogy a finanszírozás szinte egyedüli csatornája az állami elvek szerint működő Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A magánbiztosítások elterjedése nélkül nehezen valósítható meg olyan piaci struktúra, ahol talán mindenki jól járhat.
Viszont még mindig tartja magát a tévhit, hogy a közegészségügy, bár rosszul, de igazságosan nyújtja a betegellátást. A közhiedelemmel ellentétben a közegészségügyi ellátásban találhatunk magas színvonalú szolgáltatásokat, az igazságosság ismérve azonban nem állja meg a helyét – áll dr. Kincses Gyula, a Medinfo vezetője nemrég megjelent könyvében. A gyakorlatban folyamatosan jelentkeznek területi és finanszírozási igazságtalanságok.
Köz- és magánellátás egy rendszerben
A szakértő szerint komoly beavatkozásokra van szükség, hogy megszűnjék az ellátórendszer szerkezetéből fakadó forrásigény és a közfinanszírozású források közötti ellentmondás. A magánfinanszírozást legális és erős kiegészítő piaccá kellene szervezni, ehhez szükség volna arra, hogy több biztosító is keretet adhasson a finanszírozásnak.
A kínálati oldalon az önkéntes kiegészítő díjak bevezetése nyújtana megoldást, ami mellett teret kellene hagyni a fakultatív co-payment rendszernek. Kincses szerint a keresleti oldalt az mentheti meg, ha bevezetik a külföldön sikerrel alkalmazott egészségcélú megtakarítási számlarendszert. Ebben világosan lehetne látni, hogy kit mennyiért látnak el, és milyen költségek keletkeznek utána.
Nem mind arany, ami fénylik
A magánkórházak sokszor a törvényesség határmezsgyéjén működnek – mondta a FigyelőNetnek egy kórházigazgató. A tisztességes privát intézetekre rossz fényt vethet, hogy néhol burkolt co-payment technikákat alkalmaznak. Előfordul például, hogy a klinika orvosa speciális vizsgálatokhoz elviszi és használja a közkórház eszközeit.
Ennél nagyobb törvénytelenségek is megesnek. Volt példa rá, hogy a laborvizsgálatokat az OEP számlájára közkórházakban végezték el, vagy a vizsgálatokat saját laborban csinálták, de a betegek adatait közkórházi lajstromba vették, és ott számlázták a társadalombiztosításnak. A járóbeteg ellátásban ugyanúgy előfordult, hogy a betegek adatait szerepeltették a nyilvántartásban, megkapták az OEP tarifát, az ügyfél pedig a magánklinikán kifizette a szolgáltatást.
A csalásokat nehéz visszafogni, mert a közegészségügyben híresen sikertelen a kontrolling. Kiút nyílik az egészségügyi rendszer megreformálásában, és a közkórházak gondolkodásában, hogy egyre inkább piaci alapon tartsák kordában saját költségeiket, kapják meg bevételeiket.
A Telki Magánkórház a számok tükrébenA Telki Magánkórház a magánintézmények között a legnagyobb vállalkozás, csaknem 4000 négyzetméteren működik. 14 járóbeteg szakrendelés mellett 100 ágyon fekvőbetegeket is fogad. A kórház ágyainak kihasználtsága átlagosan csak 15-20 százalék. A klinika szervezete mátrix felépítésű, nincsenek elkülönített osztályok, az ott dolgozó orvosok között sincsen hierarchia. A Telki Magánkórház az ingatlanokat birtokló Temako Ingatlanhasznosító Kft. és az üzemeltető Nemzetközi Magánkórház Kft. tulajdonában van. A gépek többsége saját tulajdonú, de előfordul, hogy bizonyos műszereket lízingelnek.
Legnagyobb a legkisebbek között
A Telki Magánkórház finanszírozása, a legtöbb privát kórházhoz hasonlóan, a betegek befizetett díjaiból történik – mondja Czöndör Attila, az intézmény ügyvezető igazgatója. Az Országos Egészségügyi Pénztárral nem kötöttek szerződést, hogy a költségeket a befizetett járulékokból fedezzék. A társadalombiztosításban ugyanis nincs lehetőség az együttes finanszírozásra, a hazai rendszerben a co-payment egyelőre nincs megengedve. A betegek a járulékbefizetéseiket a magánkórház igénybevételével elveszítik, azok csak a közszférában nyújtott szolgáltatásokra jogosítanak.
A privát szolgáltatások igénybevételével viszont a beteg megszabadul a paraszolvencia fizetésétől. A közszférában általános gyakorlat, hogy a fokozottabb gondoskodás érdekében a betegek az orvosoknak és az ápolóknak külön fizetnek. A magánklinikák betegei csak a szolgáltatás díját fizetik meg, amelynek összegét minden kezelés esetén előre ismerik – a hálapénzzel ellentétben.
A Telki klinikán az orvosokat és az ápolószemélyzetet a magasabb fizetések kárpótolják. Az orvosok jutalékot kapnak minden elvégzett munkájuk után, s ennek mértéke jóval magasabb, mint a közszférában kapható hivatalos bér, nagysága elérheti a több százezer forintot. A kórház a legtöbb doktorral szerződés alapján dolgozik együtt, az állandó orvosok száma alacsony.
Speciális biztosításA Telki Magánkórház új biztosítási forma létrehozását is tervezi. A Generali Providencia biztosítóval olyan konstrukciót hoztak létre, ami az eddigiektől eltérően nem megtakarítás, hanem szolgáltatás alapú. A biztosított beteg nemcsak a befizetésének megfelelő összeget kapja vissza, ha káresemény történik, hanem a biztosító a teljes ellátást kifizeti. Borókai Ferenc, a Generali Providencia egészségbiztosítási szakembere elmagyarázta: a megtakarítási biztosításnál benne volt a pakliban, hogy az ügyfélnek külön is kellett fizetnie, vagy pénzét esetleg visszakapta. A szolgáltatási biztosítás díjait éppen úgy állították be, hogy a Telki kórház árait fedezze, ha az ügyfél megbetegszik, a biztosító csak a Telki szolgáltatásait állja. Az új típusú egészségbiztosítás olyan ügyfeleknek éri meg, akik alig fizetnek társadalombiztosítást, ezért nem éri nagy veszteség őket, ha elvesztik ezt a pénzt. A biztosítás díja egy 28 éves átlagos férfinak évente 187 ezer forint.
Törzsbeteg programok
A magánkórházak elsősorban többletszolgáltatásokkal és a magasabb ellátási színvonallal tudnak előnybe kerülni a közkórházakhoz képest. A bejelentkezőket előjegyzés alapján látják el, így a közszférában ismert várakozási idők eltűnnek. A járóbetegek az ellátás után, a kezelések, vizsgálatok egyedi számbavétele után fizetnek. A fekvőbetegek ugyanúgy az egyedi beavatkozásokra, de még a befekvés előtt róják le a szolgáltatás ellenértékét.
Sok a visszatérő beteg – állítja Czöndör Attila. Közöttük fele-fele arányban vannak külföldi és magyarországi vendégek. A hazai betegek között előfordul olyan, akit a kórház orvosai állandó betegeik közül, a közegészségügyből csábítanak át a klinikára. A külföldi betegeknek magánbiztosításuk van, és biztosítójukkal állapodnak meg, hogy ezen a klinikán lássák el őket.
Magyarországon azért nehéz ügyfeleket csábítani a magánkórházakba, mert a privát egészségbiztosítások nincsenek jelen – véli a kórházigazgató. A magyar ügyfelek így sokkal árérzékenyebbek, mint külföldi társaik, hiszen mindent saját zsebből fizetnek. A külföldi vendégeknél a biztosító áll mindent, és a magyar klinikák árai is sokkal előnyösebbek számukra, mint a nyugat-európai díjak.
A co-payment bevezetése és a magánbiztosítások elterjedése nélkül nincs garancia a privát klinikák jövedelmezőségére – hangsúlyozta Czöndör Attila. A beruházások ezért elmaradnak, kevés a lehetőség a bővítésre. Pedig javítaná a jövedelmezőséget, ha minél több helyen tudnának klinikát nyitni.
