Az Európai Unió megítélése szerint Magyarországon már megvan a strukturális és a kohéziós alapok fogadásához szükséges intézményi 
háttér. A támogatások realizáláshoz elengedhetetlen nemzeti fejlesztési terv elkészítésével azonban jócskán el vagyunk maradva.
Valószínű, hogy a keddi főtárgyalói szintű értekezlet után az előírt harmincból már csak négy nyitott fejezettel kell “megküzdenie” hazánknak. A tárgyalások legvégére maradó pénzügyi témák mellett így tulajdonképpen már csak egyetlen témakörről, a versenyjogról nem sikerült megállapodni az Európai Unióval.
Ez utóbbi fejezetet szeptember végéig, de legkésőbb az október végi brüsszeli csúcsig le szeretnék zárni a felek. Utána jöhetnek a húsbavágó pénzügyi kérdések.
Támogatás számokbanAz első körös csatlakozásra esélyes 10 tagjelölt országnak szánt regionális fejlesztési támogatás körülbelül 12,5 százaléka jut majd Magyarországra – állapítható meg az Európai Bizottság számításából, ami a strukturális és kohéziós alapok egyes országok között megoszlásához adja meg a kulcsokat. Magyarország e számítás alapján tagságának első évében, 2004-ben körülbelül 883,3 millió eurót, 2005-ben 1,018 milliárd eurót, 2006-ban pedig 1,293 milliárd eurót kapna regionális fejlesztés címén az EU-költségvetéséből. Természetesen ezek csak tervezett számok, amelyek az Európai Bizottság január 30-án előterjesztett javaslatain alapulnak. Brüsszel akkor 2004-ben 7,067, 2005-ben 8,15, 2006-ban pedig 10,35 milliárd eurót szánt a tíz első körös csatlakozásra esélyes ország elmaradott régióinak a támogatására – írja a Bruxinfo.
Hosszú lépés
A regionális politikáról szóló fejezet keddi lezárásával Magyarország az eddigi legfontosabb akadályt veszi a strukturális és kohéziós támogatások fogadására való többéves felkészülés során. A témakör kipipálásával az EU elismeri, hogy hazánkban immár létezik a sok százmillió eurós közösségi fejlesztési támogatások fogadásához és felhasználásához szükséges intézményrendszer – írja a Bruxinfo.
Ehhez elengedhetetlen volt az uniós pénzek felhasználásáért és ellenőrzéséért felelős intézmények összevonása. A Miniszterelnöki Hivatalon (MEH) belül működő, Baráth Etele vezette integrációs államtitkárság része lesz a strukturális alapok végrehajtásáért felelős csúcsszerv, más néven az irányító hatóság.
Irány a nemzeti fejlesztési terv
A regionális fejezet ideiglenes lezárását követően azonban nem ülhet sokáig babérjain a kormány: brüsszeli források szerint létfontosságú, hogy az ország év végéig képes legyen benyújtani a nemzeti fejlesztési tervet az Európai Bizottságnak. Ha nem sikerül tartani a határidőt, veszélybe kerül a támogatások azonnal a csatlakozást követő folyósítása.
Az okmányt az uniós szabályok szerint legalább fél évvel a folyósítás előtt kell a feleknek aláírniuk. Ahhoz hogy még hat hónap “tartalékidő” is rendelkezésre álljon a szükséges finomítások elvégzésére, legkésőbb az év végén be kell nyújtaniuk az illetékes szerveknek a nemzeti fejlesztési tervet.
Épphogy átcsúszott
A médiatörvénybe az utolsó pillanatban bekerült és brüsszeli körökben erős fejcsóválással fogadott módosítások ellenére az
|
A tárgyalások várható
állása a mostani forduló után |
||||||||||
|
Ország
|
Eddig ideiglenesen lezárt fejezet
|
|||||||||
|
Ciprus
|
28
|
|||||||||
|
Észtország
|
28
|
|||||||||
|
Litvánia
|
28
|
|||||||||
|
Szlovénia
|
28
|
|||||||||
|
Lettország
|
27
|
|||||||||
|
Szlovákia
|
27
|
|||||||||
|
Lengyelország
|
26
|
|||||||||
|
Magyarország
|
26
|
|||||||||
|
Csehország
|
25
|
|||||||||
|
Málta
|
24
|
|||||||||
|
Bulgária
|
21
|
|||||||||
|
Románia
|
13
|
|||||||||
Európai Unió a kulturális és audiovizuális fejezet ideiglenes lezárását javasolja Magyarországgal. A vitatott paragrafus a magyar nyelven készült műsorok arányát rögzítette a műsorszolgáltatóknál.
Az EU sokkalta a független gyártóknak fenntartott 10 százalékon belüli 7 százalékos előírást a magyar nyelven készült műsorok számára. A kifogásolt passzus esetleges módosításának ígéretével végül mégis “rábólintott” a bizottság a fejezet nyári lezárására.
Ezzel a legrégebben nyitva lévő fejezeten sikerül túllendülni. A több éven át tartó patthelyzet legfőbb oka az volt, hogy az előző kormány idején belpolitikai okok miatt nem volt meg a médiatörvény módosításához szükséges kétharmados többség. Ezt a hiányosságot küszöbölte ki az országgyűlés, amikor néhány héttel ezelőtt elfogadta az új, EU-konform médiatörvényt.
