Belföld

ENSZ-jelentés – ment-e a világ elébb?

Magyarország a harmincötödik, ezzel a felső harmad közepén helyezkedik el a világ országainak fejlettségi szintjéről kiadott jelentés rangsorában, melyet az ENSZ Fejlesztési Programja tett közzé szerdán.

A norvégok az élen járnak az “életminőség” terén, mi magyarok a legfelső harmad kellős közepén foglalunk helyet az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) által vizsgált országok közül. A szervezet által ENSZ-jelentés – ment-e a világ elébb? 1évente publikált mérőszám, az úgynevezett Human Development Index a világ 173 országát rangsorolja számos kritérium, így például a születéskor várható élettartam, az oktatás színvonala és elérhetősége, az egy főre jutó nemzeti össztermék alapján.

Az élmezőny nem mutat különösebb változást az előző évekhez képest. Az érdekesség talán annyi, hogy az ausztrálok a második helyről az ötödikre szorultak vissza, az Egyesült Államoknak pedig a hatodik hellyel kell beérnie.

Vegyes a kép régiónkrólA jelentés külön szól a közép-európai térségről, megemlítve, hogy az itt található országok közül 19-ben máig nem sikerült elérni az átmenet előtti életkörülményeket (a tanulmány természetesen saját korábbi adatait használja az összehasonlításhoz). A térség vezető államai, mint Szlovénia (a rangsor 29. helyén), Csehország (33.), Magyarország (35.), Szlovákia (36.) és Lengyelország (37.) ugyan a lista első negyedében szerepelnek, a leszakadók azonban a középmezőnyben vagy annál is rosszabb pozícióban vannak. Románia a 62., Ukrajna a 80. a vizsgált országok között.

A ragsor végén lévők közül számos országban a demokratizálódás folyamatának lassulásáról számol be a tanulmány, több országban pedig a kívánatos folyamat éppen visszájára fordult az utóbbi időben. (Az adatok szerint ezen országok újonnan “megválasztott” kormányainak közel fele nem nevezhető demokráciának.)

Számos fejlődő ország esetében jelentős előrelépésről számol be a szervezet. Ide sorolható több dél-kelet-ázsiai ország. Kiemel viszont a tanulmány néhány térséget, ahol nem egy ország nyomorúságosabb körülmények között él (legalábbis az index szerint), mint tíz évvel korábban. Ide sorolja Kelet-Közép-Európát. Itt 19 olyan ország található, ahol jelenleg rosszabb életkörülmények között él a lakosság, mint az átmenetet megelőző 1986 és 1990 közötti időszakban.

Negatív folyamatok• A vizsgált 173 országból 21-ben alacsonyabb értéket mutat az index, mint egy évtizede, vagyis az életminőség csökkenése figyelhető meg az országok több mint tizedénél.

• 52 ország szegényebb most, mint egy évtizeddel korábban.

• A kilencvenes években a nyomorküszöb alatt élő emberek száma közel a felére csökkent Ázsiában, növekedett viszont minden más térségben: Afrikában, Latin-Amerikában, Kelet-Közép-Európában, a volt szovjet tagköztársaságokban és az arab államokban.

• Az Afrikába érkező egy főre jutó segély az elmúlt egy évtized során a felére csökkent.

• A segélyező országok napi 1 milliárd dollárral (!) szubvencionálják saját mezőgazdasági termelésüket, miközben a segélyekre költött összeg ennek a hatodát sem éri el.

• 50 százalékkal nőtt a menekültek száma.

Bár a tanulmány felhívja a figyelmet olyan negatív folyamatokra, mint a szegényebb országokba érkező segélyek folyamatos csökkenése, válaszában azonban túljut a több segély – nagyobb fejlődés téves elvén. Rámutat, hogy bőség és tényleges fejlődés nem feltétlenül halad párhuzamosan egymással. Jó néhány példa mutatja, hogy némely országok sokkal közelebb járnak a kitűzött célok megvalósításához, mint azt az ország relatív bevételei megengedhették volna.

A jelentés foglalkozik a nyugati országok kormányai által gyakran varázsszóként emlegetett szabad kereskedelemmel is – amely természetesen csak a retorika szintjén működik. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a többnyire fejlett gazdaságú országok által felállított kereskedelmi akadályok, valamint a termelési és exporttámogatások éppen annyi exportlehetőségtől fosztják meg a szegényebbeket – megközelítőleg 56 milliárd dollárról van szó a számítások szerint -, mint amennyit a fejlett ipari országok segélyként ezekbe az országokba évente eljuttatnak.

Az UNDP által kiadott jelentésben foglalt egyik legfőbb megállapítást a jelentés készítői a Fülöp-szigeteken tartott konferencián is hangsúlyozták. Ez úgy szól, hogy a fejlett világ országainak az eddigieknél nagyobb mértékben kell figyelembe venniük a világ leszakadóban lévő felét és támogatni az ezekben az országokban végbemenő demokratizálódási kísérleteket. Ami egyben a jólét záloga.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik