Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint Észak-Koreában eltörölték a jegyrendszert, és új gazdasági formát vezettek be. A 
több mint fél évszázada fennálló szisztéma felszámolását állítólag júniusban kezdték. Ezzel együtt a jegyrendszer eltörlése folytán rohamosan emelkedő árak ellensúlyozására széleskörű fizetésemelést hajtottak végre.
Az észak-koreai gazdaság mára szinte tökéletesen elszigetelt. (Kivételt talán csak a fegyvergyártás és az ezzel kapcsolatos gazdasági kapcsolatok, valamint a hulladékimport jelentenek.) Élelmezési helyzete az egymást sűrűn követő természeti katasztrófák – a sokéves aszály és a sorozatos áradások – miatt vált rendkívül súlyossá az elmúlt évtizedben.
Peoples KoreaTöbbek között az országot súlytó természeti katasztrófákról is olvashatunk angol nyelven a rezsim egyetlen, interneten is olvasható lapjában, A Nép Koreájában (People’s Korea). Érdekesség, hogy az orgánum japán címen van bejegyezve. Az ország ugyan rendelkezik saját domain-végződéssel (.kp), ennek ellenére egyetlen webszájtot sem üzemeltetnek észak-koreai domain alatt. Az ország nemzeti hírügynökségének honlapja, a Korean Central News Agency is japán domain alatt fut, ahol egyébként egy áprilisi keltezésű hír szerint elindult az ország első e-business központja. Az állam hivatalos honlapja is egy .com végződésű, vagyis a kereskedelmi jellegű oldalak számára fenntartott url-en érhető el.
“Bevezetjük a versenyt!”
A jegyrendszert új gazdasági rendszer váltja fel, amelyben minden ügylet és gazdasági tevékenység az ország hivatalos pénznemében, vonban zajlik majd – közölte a Reuters hírügynökség. Állítólag a hónap elején összehívták az észak-koreai vállalatok vezetőit, és felszólították őket: támaszkodjanak önmagukra, ne az állami támogatásokra. “Bevezetjük a versenyt a társadalomban!” – tett meglepő kijelentést az anonim kormányzati személy, majd hozzáfűzte: ezek a vállalatok nem fognak életben maradni, ha nem termelnek hasznot, és nem fizetnek bért a dolgozóiknak.
Az intézkedés része, hogy a kormány – szakítva az eddigi gyakorlattal – az egyre szaporodó illegális, falusi piacokon vásárolja fel a parasztok terményeit, ahol az árak az állami felvásárlási árak közel tízszeresére rúgnak. A termelők ez idáig nem voltak hajlandóak az állam számára értékesíteni terményeiket – természetesen az alacsony árak miatt.
A Phenjanban dolgozó külföldi segélyügynökségeknél pénteken azt mondták, hogy a kormány csupán az árak és fizetések várható emelkedését közölte. Jelenleg az észak-koreai élelmezés több mint egyharmada származik külföldi segélyből. A segélyezés tényét a hivatalos propaganda sem igyekszik titkolni: a Peoples Korea például számos, főként nyugat-európából az országba érkezett segélyszállítmányokról szóló hírt közöl.
Észak-Korea számokbanAz észak-koreai rezsim ódzkodik makrogazdasági adatok közlésétől, így legfeljebb becsült dél-koreai makroszámok alapján tájékozódhatunk az ország gazdasági helyzetéről. Eszerint Észak-Korea gazdasága tavaly 3,7 százalékkal bővült, az egy évvel korábbi 1,3 százalékos ütem után. Hírügynökségi források szerint a szabadpiacon az amerikai dollár és kínai jüan a két legfontosabb fizetőeszköz. A feketepiacon egy dollár 222 von, a hivatalos árfolyam ennek század része, 2,2 von. Az átlagfizetés havi 100-150 vonra rúg. A jegyre kiadott rizs ára kilónként 0,80 von, míg a tervezett vagy már be is vezetett új ár 53 von. Egy kiló hús az átlagfizetés közel másfélszeresébe kerül a szabadpiacon, ám a jegyre adott fejadagok viszont a tényleges szükségletek felét sem fedezik. A hírügynökség értesülései szerint a 22 millió lakosú Koreai NDK-ban a fogyasztóknak ezentúl ténylegesen fizetniük kell a közüzemi szolgáltatásokért és a lakásért is, ez eddig lényegében ingyen járt minden állampolgárnak.
A hűtlen nagy testvér
Amennyiben igaznak bizonyulnak a fenti hírek, feltételezhető, hogy a gazdaság állapota mára érte el azt a kritikus szintet, ahonnan már csak radikális fordulattal lehet kikecmeregni. A válság első jeleit persze már a hatvanas években, az egykori diktátor Kim Ir Szen uralkodásának idején is érzékelni lehetett, és a helyzet a hidegháború végével tovább súlyosbodott.
A legnagyobb testvértől, a Szovjetuniótól való elhidegülés akkortól datálható, amikor 1988-ban Gorbacsov úgy döntött, országa részt vesz a dél-koreai olimpián. A következő évben újabb sokk érte északot: a Szovjetunió hivatalos kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatot létesített a déli szomszéddal. Egyet nem értését hangsúlyozandó, Észak-Korea sértődötten hazarendelte moszkvai nagykövetét.
A Dél-Korea és a Szovjetunió által 1991-ben megkötött barátsági és együttműködési szerződés, valamint az a tény, hogy az oroszok beszüntették az addig egymással folytatott kereskedelemben alkalmazott “preferenciális árakat” és áttértek a keményvalutában történő elszámolására, végképp a mélybe taszította az országot.
Személyi kultuszA személyi kultuszt évtizedekig építő Kim Ir Szen, a Nagy Vezető születésének 90. évfordulóját idén is központilag irányított állami megmozdulásokkal ünnepelte az ország. Kim Ir Szen fia, a Kedves Vezető, a jelenlegi vezér, Kim Dzsong Il az ünnepségeken nem vett részt, csupán hangfelvételről üdvözölte a kötelező jelleggel egybegyűlt tömeget.
Katasztrófák – kényszerű nyitás
Ezt követően egy év leforgása alatt a két ország közötti áruforgalom volumene a hetedére esett vissza. Újabb csapásként élte meg a rezsim, hogy Kína beszüntette a tervgazdaságok közötti kereskedelem egyik kedvelt formáját, a bartert, és áttért a konvertibilis devizában történő elszámolásra. Ennek következtében Észak-Korea nyersanyagszükségletének közel 40 százaléka fedezetlen maradt. A szükséges energiahordozókat, noha az ország jelentős szénkészletekkel rendelkezik, a szükséges eszközök hiányában nem képes kitermelni.
Míg a hetvenes évek elején Kína külkereskedelmének 4 százaléka Észak-Koreához volt kapcsolható, addig ez az adat 1992-ben már csupán a 0,5 százalék volt. Mindeközben Dél-Korea az egyik legaktívabb befektetővé lépett elő Kínában.
Észak-Korea gazdasági hanyatlását tovább gyorsították a dél-koreai vélemények szerint gyakran felnagyított természeti katasztrófák is. Az ültetvények sorozatos pusztulása mindenestre az élelmiszer-fejadagok drasztikus csökkentésével járt. Az optimista források szerint több százezer, míg a pesszimistább hírek szerint több millió ember éhezik Észak-Koreában. Az élelmiszerhiány következtében alakultak ki a már említett illegális piacok is, ahol a most napvilágot látott hírek szerint az állam piaci áron kívánja felvásárolni a terményt.
