Belföld

Intézményi reformokat sürget a HEBC

További intézményi reformok szükségesek Magyarország versenyképességének fenntartásához az EU csatlakozás közeledtével - hangsúlyozza a multik vezetőiből álló Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács (HEBC) legfrissebb országjelentése. A felsővezetők úgy látják, hogy Magyarország 2015-re érheti el az Európai Unió akkori átlagos gazdasági színvonalát.

HEBC tagokA tanács tagjai tavaly a magyar piacon 5,3 milliárd eurós összbevételt elérő és mintegy 20 ezer főt foglalkoztató vállalati kör, mely az alábbi cégekből áll: ABB, British American Tobacco Hungary, BT Hungaria, Electrabel Magyarország, Ericsson Hungary, Nestlé Hungária, OMV Hungária, Ondeo Services Hungária, Philips Hungary, Shell Hungary, Siemens, Unilever Hungary.

A multinacionális vállalatok magyarországi felső vezetőit tömörítő HEBC (Hungarian EU Enlargement Business Council) legfrissebb jelentése szerint a következő évtizedben hazai kis- és közepes vállalatokra, valamint nemzetközi ipari jelenlétre épülő modern szolgáltató- és gyáripar kiépülése várható. (A jelentés rövid összefoglalója angolul a Financial Times honlapján is olvasható, a cikk megtekintéséhez kattintson ide!)

Az országértékelő jelentés, amellett, hogy elismerően nyilatkozik az elmúlt évek eredményeiről, kemény szavakkal illeti a jogrendszert. Létfontosságúnak tartja, hogy az igazságszolgáltatás tisztán elkülöníthető legyen a kormányzati szféra beavatkozásaitól.

A tanács tagjai úgy vélik, hogy Magyarország uniós csatlakozása serkenti a gazdasági felzárkózás folyamatát, úgy, hogy a növekedés üteme várhatóan 2007-2008-tól gyorsul fel. Ehhez a következő kormánynak három területre egyidejűleg összpontosító stratégiát kell kidolgoznia – teszik hozzá. Ezek: a kis- és közepes vállalatok fejlesztése, a tudásintenzív gazdaságra épülő nemzetközi együttműködés támogatása, valamint a gazdaság átfogó korszerűsítése.

Egyenlőtlen elbánásOlvassa el az EU bővítési biztosával, Günter Verheugennel készített Figyelő exkluzív interjút! Hetilap előfizetőként az interjút ide kattintva

az FN-en is elolvashatja.

Az 1998-ban alapított HEBC immár negyedik alkalommal kiadott országjelentése által megfogalmazott egyik cél, hogy a versenyképesség a természetes fejlődési ritmusnál gyorsabban növekedjen. Hozzáteszik, hogy az innovatív gazdasági magatartás központi támogatása jellemzően a kezdeti időszakban lehetséges, egyébként a piaci elvek megtartására kell törekedni.

Ez a program teljes egészében egybeesik az EU törekvésével, miszerint Európa 2020 után eléri az USA akkori versenyképességét. Az unió jelenlegi tagjai csak véges tudáskapacitást tudnak mozgósítani versenyképességük növelése érdekében, így elsősorban azokra az új tagokra számítanak, amelyek időben felismerik a tudásalapú gazdaság fontosságát.

A versenyképesség egyik meghatározója, hogy a magyarországi bérszínvonal 2015-ig nem éri el a jelenlegi tagállamok akkori szintjét, ám ezen kívül további kormányzati intézkedések kellenek a külföldi tőke beáramlásának fenntartásához.

Intézményi reformokat sürget a HEBC 1A jelentés szerint a szolgáltató ágazatban az információs társadalom rohamos fejlődésével a kommunikációs infrastruktúra már jóval 2015 előtt, 2010 környékén elérheti, egyes területeken meghaladhatja az európai szintet.

Hasonló helyzet várható a HEBC szerint a pénzügyi szolgáltatások területén is. E tekintetben azonban Magyarország nem lesz regionális központ – hangsúlyozzák, mivel – nagy a valószínűsége, hogy Európában a kommunikációs technológia fejlődésének köszönhetően, egyetlen pénzügyi központ lesz.

Dinamikus fejlődést jósol a jelentés az idegenforgalomban, a gyártóágazatokban és a mezőgazdaságban is.

A gyártóágazatok fejlődése alatt a magyar beszállító ipar egyes területeken nemzetközi beszállítóvá válhat. A jelentés szerint reális az esélye, hogy a mezőgazdaság fejlődésével együtt jelentős súlyúvá válik a korszerű élelmiszer-feldolgozó ipar. Ennek köszönhetően a magyar mezőgazdaság lehetőségeinek megfelelő súlyú európai szállítóvá válhat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik