Az aratási időszak ugyan némiképp hátráltatja a gazdákat a demonstrációban (a Komárom-Esztergom megyei gazdák éppen erre hivatkozva nem vesznek részt), hétfőn mégis megkezdték az utak eltorlaszolását, tiltakozva a földügyekkel kapcsolatos törvénymódosítások ellen. A Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) képviselői a hét végén is tárgyaltak az agrártárca képviselőivel az úgynevezett “földbirtokpolitikai irányelvekről”, több pontban azonban nem sikerült megegyezésre jutni. Az irányelv magában foglalja a Nemzeti Földalapról szóló törvény és a földtörvény egyes részeinek módosításait.
Megkerülhető technikai feltétel”Nem vitatom a kormányzat jó szándékát, amikor feltételül szabta, hogy csupán az a részvényes élhet elővásárlási jogával, aki legalább három éve él a településen, ám úgy érzem, ez egy könnyen megkerülhető technikai feltétel” – részletezte a módosítással kapcsolatos aggályait Jakab István, a Magosz elnöke.
Vitatott pontok
A kormányzattal folytatott egyeztetések során kiderült, hogy több fontos szakmai kérdésben – az uniós csatlakozással és az agrárpiaci reformokkal kapcsolatban – van remény a megegyezésre – mondta el a FigyelőNetnek Jakab István a Magosz elnöke, töréspont lehet azonban a földtörvény módosításának kérdése.
A Magosz álláspontja szerint a kormányzati tervezet célja, hogy a mai bérleti viszonyokat tulajdonosi viszonyokká alakítsa át, korlátozva ezzel a családi gazdaságok lehetőségeit, akadályozva növekedésüket. A javaslat által érintett 1,7 millió hektárnyi területre a termelőszövetkezetek és vállalkozások bérlőként elővásárlási jogot kapnak, megakadályozva ezzel a családi gazdaságok földvásárlási lehetőségeit. Emellett gondot okozhat majd a törvénymódosítással előálló új helyzet áremelő hatása, illetve a csatlakozást követő hét év derogációs időszak letelte után a magyar gazdák “védtelensége” a külföldi befektetőkkel szemben – fejtette ki aggályait Jakab.
Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Népszabadság kérdésére tegnap úgy nyilatkozott, hogy a családi gazdaságokra szükség van, azok megerősítése fontos cél, ez azonban nem történhet más vállalkozási formák kárára. A minisztérium illetékeseinek nyilatkozatai szerint a gazdakörök csupán egy szűk kör érdekeiért szállnak síkra a hétfői demonstrációval. (Az FVM hivatalos álláspontját ma délután ismerteti, erről a későbbiekben beszámolunk.)
Lesz agrárhitel, de szigorodnak a feltételek A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) mint hitelező és a Konzumbank mint folyósító továbbra sem változtat a kedvezményes agrárhitelek kondícióin: azaz állami kamattámogatás és állami készfizető kezességvállalás mellett a hitelcéltól függően 5-20 évre vehető fel a kölcsön, 7,01 százalékos éves kamattal és a tőketörlesztést illetően legfeljebb két éves türelmi idővel. Az MFB ezzel szemben megújította a hitelbírálat eljárási rendjét, és megszigorította az ügyfelek részéről a hitel fedezeteként felajánlott biztosítékok értékelési szempontjait. A közlemény szerint az MFB ezzel saját hitelezési kockázatát kívánja mérsékelni. Ismeretes, hogy a kormány 2001 decemberében hozta meg a kedvezményes agárhitelekről szóló határozatát, 100 milliárd forintos kerettel. Az eddig megítélt hitelek állománya mintegy 50 milliárd forint. A benyújtott hitelkérelmek értéke 2002. július 10-ére meghaladták a 130 milliárd forintot, ezért határozatlan időre felfüggesztették a hitelkérelmek befogadását.
Az első cél már teljesült
Jakab elmondása szerint a tüntetés legfőbb célja, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a gazdák problémáira, és ebből a szempontból ez már sikeresnek is tekinthető. Szükség van a jelzésértékű demonstrációra – vélekedik Jakab, bár a regisztrált családi gazdaságok száma csupán 17 ezer, összességében több százezer embert érint ez a kérdés. A szervezet elnöke hozzátette: bíznak a tárgyalások sikerében, így nem terveznek újabb megmozdulást. Ha azonban nem sikerül konszenzusos megoldást találni, a Magosz tagsága értékelni fogja a helyzetet és eldönti, hogyan tovább, így akár népszavazásra is sor kerülhet.
Kibújt a szög a zsákból
Szanyi Tibor az FVM politikai államtitkára a FigyelőNet számára elmondta, a gazdakörök a korábbi rezsimben utolsó évében egy halom előjogot szereztek, ezt meg kell hálálniuk, ezért tüntetnek. A családi gazdaságoknak, illetve a Magosz tagjainak majdhogynem “pallosjoguk” volt – elővásárlási jogot kaptak az előző kormánytól – minden újonnan értékesített földterületre. Ezt az előjogot tartja igazságtalannak, diszkriminatívnak a szocialista-szabaddemokrata kormány.
Szanyi vitatja, hogy soktízezren lennének a Magosz tagjai. Valójában 3 ezren ha vannak – állítja Szanyi, és több támogató, amint érzékelte, hogy politikai játszmába csalják, otthagyta a Magoszt.
A törvényjavaslat nem tesz különbséget a pályázók között politikai szimpátia alapján. Az elővásárlási jog kiterjed mindenkire, aki a föld használója, függetlenül attól, hogy családi gazdaságot tart fenn vagy sem.
A híradásokból azt lehetett hallani, hogy félrevezették a gazdákat – válaszolta Szanyi arra a kérdésre, hogy vajon miért nem zavarták vissza a tüntetőket a földre a nem családi gazdák, ha tényleg ők, vagyis azok vannak többen, akik most nem szorulnak ki a vásárlás lehetőségéből. Tízből nyolc azt hitte, hogy azért tüntet, mert alacsony az aszály miatt ígért támogatás, illetve, hogy a külföldi vásárlóktól kell megvédeni a határt – indoklolja az úttorlaszok létét a politikai államtitkár.
Kibújt a szög a zsákból – tette hozzá Szanyi -, Áder János rögtön szolidáris lett a Magossszal, amint megválasztották frakcióvezetőnek. Azt sem szabad elfelejteni, hogy amikor a Fidesz a 12 állami gazdaságot privatizálta, akkor a Magosz hallgatott, pedig akkor ötven év használatra adta bérbe a földet az állam olyanoknak, akik a közelében nem jártak korábban.
Gazdasági érdekből az utakon
Török Gábor politológus szerint nem szabad egyenlőségjelet tenni, vagy akár hasonlóságot keresni a július 4-i tüntetés és a hétfői agrárdemonstráció között. Az előbbi egy politikai megmozdulás volt, az utóbbi pedig egy gazdasági érdekektől vezérelt, “szakpolitikainak” nevezhető figyelemfelkeltő demonstráció – vélekedik a politológus.
Török szerint a gazdák megmozdulása nem szokatlan dolog, hiszen az érdekérvényesítés és a figyelemfelkeltés egyik leghatékonyabb formája a világon mindenhol a tüntetés. Ehhez még hozzá kell tenni azt is, hogy hazánkban különösen nagy múltja van az agrárdemonstrációknak. Ez tipikusan egy olyan ágazat, amely szinte minden évben az utakra vonul.
