A Pénzügyminisztérium (PM) a Népszavában ezen a héten megjelent cikksorozatra reagálva sajtótájékoztatót tartott csütörtökön, ahol Burány Sándor, a minisztérium politikai államtitkára megerősítette: nem fogják korlátozni az evát igénybe vevő vállalkozók körét, a pontos megoldásokat pedig az elkövetkező két hétben alakítják ki.
Megnyugtatásképpen
A lapban megjelent állítások némileg felborzolták azon vállalkozók kedélyeit, akik az érintettek, vagyis a 10 millió forintos éves árbevétel alatt teljesítő vállalkozók közé tartoznak. Ők a választási ígéretek elhangzása óta abban reménykednek, hogy kevesebb adót kell majd fizetniük és az adminisztráció is jóval egyszerűbb lesz. Burány a sajtótájékoztatón mindezt megerősítette, valamint hozzátette azt is, hogy a főállással rendelkező vállalkozók és az általános forgalmi adó hatálya alá eső társaságok is választhatják majd az evát.
A kormányzat az új adónemmel a jelenleg működő tízmillió forint árbevétel alatti kis- és középvállalkozásokat akarja jobb helyzetbe hozni – hangzott el a minisztérium tájékoztatóján, nem cél azonban a tömeges áttérés a kényszervállalkozói létbe. Ezért a tervezet szerint az evát igénybe vevő vállalkozásoknak három éves múlttal kell rendelkezniük (ezt a szakmai szervezetek is elfogadhatónak találják).
PM: 200 ezren választják az evát
A PM először szólt az érintettek körének nagyságáról is: számításaik szerint az új adónem bevezetése több mint 500 ezer vállalkozást érint (ezek árbevétele 10 millió forint alatt van). Ebből a körből viszont várhatóan kiesnek azok, akik veszteséggel működnek, illetve áfa-visszaigénylők. Kérdéses ugyanakkor, hogy a jelenleg szándékosan veszteségesen működtetett vállalkozások egy része nem gondolja-e meg magát, és a nyugodt alvásért cserébe nem tér-e át a nyereséges működésre a minimális adóteher megfizetésének terhe mellett. Burány szerint az érintettek közül várhatóan 200 ezren veszik igénybe az új adózási lehetőséget.
Szakmai kifogások
Az említett lap a PM szakapparátusa által elkészített, majd onnan kiszivárogtatott anyagot vette górcső alá. A tervezetben a szakmai szervezetek és a kamarák képviselői több részletet is kifogásoltak. A szakmai kifogások egyike az volt, hogy a pénzügyi tárca nem tartaná ildomosnak, ha az érintett vállalkozók csupán bevételi nyilvántartást készítenének, hiszen ebben az esetben vagy ki kellene vonni az evában érintett adózókat a számviteli törvény hatálya alól, vagy módosítani kellene azt, ami viszont több más törvény megváltoztatását vonná maga után. A kizárólagos bevételi nyilvántartásnak a PM szerint az a veszélye, hogy nem lehetne elkülöníteni a tagok személyes vagyonát a vállalkozás vagyonától. A pénzeszközök és kötelezettségek nyilvántartását a tagok egymás közötti elszámolása miatt nem mellőzhetnék – indokol a tárca, szakértők szerint azonban ezt egyetlen év végi vagyonleltárral, illetve a pénzkészlet és a költségek összesített nyilvántartásával biztosítani lehetne.
Magasabb evahatárt szeretnének
A kamarák szerint általánosságban elfogadható a maximum 10 millió forintos árbevételre vetített 15 százalékos adómérték, a kiskereskedőket tömörítő Kisosz azonban legalább 30, jobb esetben 50 milliós bevételi limitet szeretnének elérni, mindezt 5 százalékos adómérték mellett.
