Belföld

Befektetésajánló – hanyatló papírformák

A leggyengébb időszakok egyikeként vonul be a hazai értékpapírpiacok történetébe az idei nyár első hónapja. Azon ritka alkalmak egyikeként, amikor minden részpiacon lehetett bukni.

A figyelt időszakban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kétszer is módosította alapkamatát. Az első döntésre (május 21.) számított a piac, a Monetáris Tanács július 9-én tartott ülését illetően azonban megosztottak voltak a piaci szereplők. A kétszer ötven bázispontos kamatemelés mellett legutóbbi összefoglalónk óta jelentős hozamemelkedés történt az állampapírok körében. A másodpiacon ötven – száz bázispontot ugrottak a referenciahozamok, a legnagyobb mértékben a három éves lejáraton.

Kedvezőtlen külpiaci hatások

Bár elsősorban a hazai események számítottak meghatározónak a piac alakulását illetően, némi külső “segédletet” is kaptunk. Brazília és Argentína ismét terítékre került, ráadásul a török kormányválság is nyugtalanította a külföldi befektetőket, a fejlődő piacoktól való elfordulás így teljesen természetesnek számíthatott. Pedig a bizalmi válságban szenvedő nyugati részvénypiacok mellett felértékelődtek a fejlett országok kötvényei. Főleg úgy, hogy a vezető jegybankok (Fed, ECB, BoE) inkább a dollár árfolyamával voltak elfoglalva, mintsem kamatlábaik változtatásával hergelték a befektetőket.

…nyomasztó hazai események

Az állampapírok erős árfolyamesése jóval inkább a hazai történésekhez volt köthető. Az országgyűlési választások önmagukban nem vontak volna maguk után negatív hangulatot. Csehországban, a hasonlóan szűk parlamenti többség ellenére – igaz egy kedvező inflációs adattal megtámogatva – tartotta magát a kötvénypiac.

Nálunk viszont eladásra ösztökélő makroszámok láttak napvilágot. A májusi inflációs ráta ugyan konszenzusnak megfelelő, éves szinten 5,6 százalékos volt, ám mind az áprilisi, mind a májusi folyó fizetési mérleg siralmasra sikeredett. A hiány mindkét hónapban négyszázmillió euró feletti volt, ráadásul az elemzők mindössze feleennyit prognosztizáltak.

A májusi fizetési mérleg és az államháztartás drasztikus hiánya (az első félévben mért deficit az éves terv majdnem teljes egészét lefedte) ráadásul egybeesett a belpolitikai izgalom tetőpontjával. A kormányfő múltját és az azt követő parlamenti és azon kívüli vitát még elfogadta az állampapírpiac, azonban az egy-két napos csúszással egymást követő makroadatok, illetve a múlt csütörtöki fővárosi megmozdulás már túl soknak bizonyult. A hozamok jelentősen emelkedtek, ráadásul az eddig a sávban stabilan tíz százalék felett mozgó forint gyors gyengülésbe kezdett és utoljára tavaly novemberben látott szintet (centrumtól 8,6 százalék) döntött meg.

Üresjáratok az aukciókon

Folyamatos hozamemelkedés jellemezte az Államadósság Kezelő Központ kibocsátásait az elmúlt hat hétben. A legrövidebb diszkont kincstárjegy átlaghozama 9,28 százalékot mutatott a legutóbbi aukción, ami közel száz bázispontos emelkedésnek felelt meg. Ezzel hozzávetőlegesen megegyező mértékben emelkedtek a kötvényhozamok is. A kibocsátásokon kifejezetten gyenge jegyzési szándékot regisztráltak, több esetben is a meghirdetettnél alacsonyabb volt a leallokált papírok összértéke.

Egy kevés gyógyír

Némi enyhülést hozott az állampapírpiacon a várakozásoknál kedvezőbb, éves szinten mindössze 4,8 százalékos júniusi inflációs adat. A ma nyilvánosságra hozott makroszám egyfajta horgonynak bizonyult, hiszen hatására a forint gyengülése is megállt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik