Komoly felzúdulást váltott ki az Országgyűlés június 25-én meghozott döntése, melynek nyomán közel húsz százalékkal nő a cigaretta jövedéki adója. A pénzügyminisztérium elismeri, erre azért volt szükség, mert a gázolaj jövedéki adója literenként – a korábban előirányzott 9 forint helyett – 4,80 forinttal nő. Az így kieső költségvetési bevételt – mintegy 4,5-5 milliárd forintot – pótolja a dohánytermékek jövedéki adójának idő előtti megemelése.
Akik kimaradtak az egyeztetésből
Pontos emelésA törvénymódosítás kihirdetését követő 45. napon hatályba lép az új adómérték, amely 3435 Ft/1000 szálról 4200 Ft/ 1000 szálra emelkedik, illetve a 17 százalékos értékarányos komponens 18 százalékra emelkedik. A kézi sodrásra alkalmas cigaretta esetében, 28 százalékról 32 százalékra nő a jövedéki adó mértéke.
A korábbi évekkel ellentétben ezúttal nemcsak a felnőtt lakosság közel harmadát jelentő dohányosokat érintette érzékenyen a döntés, a dohánygyártók is igen rossz néven vették, hogy minden iparági egyeztetés nélkül határozott úgy a kormány, hogy előrébb hozza a már-már szokásosnak nevezhető januári adóemelést. A Magyar Dohányipari Szövetség (MDSZ) rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a kormányzat szakmai egyeztetés nélkül döntött a dohányáruk jövedéki adójának idén nyári emeléséről – mondta Patai András, a szövetség ügyvezető elnöke.
A jövedéki törvény életbe lépése óta a kormány a jövedéki adó módosításáról a javaslat megszületésekor ipari szinten tájékoztatott, a Jövedéki Tanácson keresztül – nyilatkozta a FigyelőNet kérdésre Tar Ágnes, a Philip Morris Magyarország Kft. sajtófőnöke. “Bevált gyakorlatnak számított – mondta Bede Rita, a British American Tobacco Hungary szóvivője -, hogy a jövedéki adó emeléséről a jövedéki termékeket gyártó vállalatokkal, tehát nem csak a dohányipari cégekkel egyeztettek a döntéselőkészítés során az illetékes kormányzati szervek Az egyeztetési folyamatban részt vettek a termelő vállalatok mellett, az érintett tárcák szakemberei, valamint a VPOP és a Pénzügyminisztérium illetékesei is.
Az emelés hatásaAz áremelés hatásairól Bede Rita, a British American Tobacco Hungarry szóvivője elmondta: az a forgalmat nem befolyásolja számottevően. A nemzetközi statisztikai adatok arra utalnak, hogy a dohányzók nem változtatnak dohányzási szokásaikon az áremelés hatására. Napi szinten kisebb ingadozás előfordulhat, de az emberek nem halmoznak fel nagyobb készleteket “megtakarítási céllal”. Hasonlóképpen vélekedett Tar Ágnes is, a Philip Morris Magyarország sajtófőnöke, aki elmondta, az elmúlt évek tapasztalata szerint az inflációt jelentős mértékben nem meghaladó áremelés nem okoz jelentős forgalomcsökkenést, sem jelentős fogyasztói mozgást, azaz fokozott “áremelés előtti bevásárlást”.
Amíg a készlet tart
Arra a kérdésre, hogy az adóemelés hatásait mikor és milyen mértékben érzik meg a fogyasztók, Patai András azt mondta, hogy bár ez egy körülbelül 20 százalékos adóemelés, ám szó sincs arról, hogy rögtön 20 százalékos áremelkedést is jelentene. A dohánygyárak politikájától függ, hogy mekkora átfutási idő alatt hárítják át a megnövekedett költségeket a fogyasztókra. Ehhez még annyit tett hozzá Tar Ágnes, hogy a törvénymódosítás értelmében 2002. augusztus 11-ig lehet régi adójeggyel cigarettát gyártani, és augusztus 27-ig forgalomba hozni. Így elsősorban a boltokban meglévő készletektől függ, hogy mikor fogy el a régi áru cigaretta.
Azt Patai András, az MDSZ elnöke is leszögezte: az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt ugyanakkor szükség van a dohánytermékek jövedéki adójának emelésére. Idén februárban ráadásul új irányelvet fogadott el az Európai Tanács, melynek értelmében júliustól a tagállamokban a legnépszerűbb cigaretta esetében, az 1000 szálra vetített adótartalomnak legalább 60 eurónak kell lennie – ez 300 forintos jövedéki adóterhet jelent dobozonként.
Bezárult a kiskapuA vékony pénztárcájú nikotinisták utolsó mentsvára is elveszett. A szivarka, amely a cigarettához nagyon hasonló dohánytermék, eddig csupán egy törvényi hiányosság miatt nem tartozott a magasabb adómérték alá. Három MSZP-s képviselő azonban egy kapcsolódó módosító indítványban hívta fel a képviselők figyelmét az aprónak tűnő, ám a költségvetés szempontjából nem elhanyagolható hiányosságra. Ha ezt nem teszik, az idei büdzsé egy milliárd forint jövedéki adóval és 200 millió forint áfával lenne szegényebb.
Ej, ráérünk arra még
A Pénzügyminisztérium jelentése szerint, jelenleg Magyarországon a legnépszerűbb árfekvésű cigaretta 285 forint – tehát hazánkban a fogyasztói ár sem éri el a tagországokra nézve kötelező jövedéki adótartalmat. Mindezek ismeretében nem meglepő Patai András kijelentése: ha egy lépésben akarnánk behozni a lemaradást az európai uniós elvárásokhoz képest, az 85 százalékos áremelkedést jelentene.
Ám ennyire azért nem vészes a helyzet, hiszen hazánk a csatlakozási tárgyalások során először elvetette, majd a februári döntést követően felvetette az un. derogációs javaslatát a csatlakozást követő átmeneti időszakra vonatkozóan. A Külügyminisztérium részére a Pénzügyminisztérium által utolsóként átadott változat, 2008. december 31-ig tartó átmeneti időszakkal számolva tartalmazza az adóemelés ütemezését. (Ezt a dátumot az EU már elfogadta több más csatlakozásra váró tagjelölt esetében is.)
