Az elmúlt másfél-két évben a térség országaira egyaránt jellemző a feltörekvő nemzetekhez képest viszonylagosan gyors növekedési ütem – kezdte előadását Gáspár Pál az ICEG Európai Központ igazgatója a pénteken rendezett közgazdasági konferencián, melyen Kelet-Európa makrogazdasági helyzetéről és kilátásairól tartottak előadást a szakemberek.
Növekedés – összetartanak
A feltörekvő országokhoz képest sikeresnek mondható növekedési pálya a térség országainak nyitottságára, és gazdasági “EU-függésére” vezethető vissza, hiszen a világgazdaság hanyatlása az öreg kontinensen jóval enyhébb és átvészelhetőbb, mint akár Amerikában, akár Japánban – utalt Gáspár arra, hogy a recesszió közvetett érintettsége kapcsán szerencsésebbnek mondhatja magát a régió. Ettől a folyamattól nem független, hogy az említett országok körében csökkent a növekedésütem szórása, az erőteljes konvergencia különösen az új évezred első éveiben gyorsult fel.
|
A GDP növekedési mértéke
(%) |
|||||
|
Ország
|
1998
|
1999
|
2000
|
2001
|
|
|
Csehország
|
-1,2
|
-0,4
|
2,9
|
3,5
|
|
|
Magyarország
|
5,1
|
4,5
|
5,2
|
4,0
|
|
|
Lengyelország
|
4,8
|
4,1
|
4,1
|
2,0
|
|
|
Szlovákia
|
4,1
|
1,9
|
2,2
|
3,0
|
|
|
Szlovénia
|
3,8
|
5,2
|
4,8
|
3,3
|
|
|
Észtország
|
5,0
|
-0,7
|
6,9
|
4,5
|
|
|
Lettország
|
3,9
|
1,1
|
6,6
|
7,2
|
|
|
Litvánia
|
5,1
|
-4,2
|
3,9
|
4,7
|
|
|
Bulgária
|
3,5
|
2,4
|
5,3
|
4,5
|
|
|
Horvátország
|
2,5
|
-0,4
|
3,7
|
4,2
|
|
|
Románia
|
-5,4
|
-3,2
|
1,6
|
4,4
|
|
|
Jugoszlávia
|
2,5
|
-17,7
|
7,0
|
5,0
|
|
|
Oroszország
|
-5,5
|
3,2
|
8,3
|
4,0
|
|
|
Ukrajna
|
-1,9
|
-0,2
|
5,8
|
7,5
|
|
Dezinfláció – meddig tartható?
Gáspár Pál szerint lassan véget ér, de legalábbis hanyatlás jellemzi a külföldi tőkeberuházás korszakát, hiszen a régió legnagyobb vonzereje veszni látszik: a reálbér növekedés üteméhez képest egyre nagyobb hátrányba kerül a munka termelékenységi értékének növekedése. Ez lehet az egyik legnagyobb akadálya a dezinflációs törekvések fenntarthatóságának is, holott ezen a téren igen dicséretesen teljesítettek a régió országai.
Az igen erőteljes, szinte az egész régióra jellemző dezinflációs folyamatok okozói közül az igazgató kiemelte azt a felvállalt váltást a monetáris politikában, amely az infláció csökkentése érdekében hajlandó az ebből fakadó átmeneti költségek viselésére, miközben a folyamat másik mozgatórugója az árfolyampolitika. Ezen belül is az tény, hogy a kelet-európai országokba irányuló erőteljes erőforrás beáramlás mellett a dollárhoz képest szinte mindenhol nőtt a hazai valuta értéke.
A növekedés és a dezinfláció ára
A növekedés és az infláció terén elért sikerekért államháztartási hiánnyal és romló külső egyensúllyal fizettek a kelet-európai államok – mondta Gáspár. Bár a legtöbb helyen a hiány mértéke nem tekinthető túlzottan nagymértékűnek, legkésőbb az uniós csatlakozásig kénytelenek lesznek orvosolni ezt a problémát is. A gazdaságpolitikai okok mellett, az azokat erősítő politikai tényezők tekintetében már nem vagyunk messze nyugattól: a választások időpontjai már keleten is jókora “befolyással bírnak” az államháztartás egyenlegére.
