Az ausztráliai University of Queensland kutatói Peter Yellowlees pszichológus vezetésével skizofrén betegek kezelésére olyan 3D-s virtuális környezetet hoztak létre, mely megjeleníti a páciens hallucinációit. (A virtuális valóság terápiát már korábban is alkalmazták különféle fóbiák gyógyítására.)
A kutatók azt remélik, a virtuális környezet segítségével meggyőzhetik a betegeket arról, hogy hallucinációik nem valóságos tapasztalatok, hanem egy olyan betegség tünetei, mely kezelést igényel. Peter Yellowlees abban is bízik, hogy a betegek szembesítése saját pszichózisukkal segíthet olyan esetekben, amikor a gyógyszeres kezelés kudarcot vall. Megtaníthatja nekik ugyanis, hogy mindennapi életük során hagyják figyelmen kívül hallucinációikat.
Személyre szabható érzékcsalódás
Az egyetem számítógépes modellezési központjának segítségével megépített virtuális környezet prototípusa lényegében egy hatalmas képernyő, melyre egy tipikus nappalit vetítenek. A virtuális tér berendezése azonban oly módon változtatható, hogy modellálja a skizofrénekre jellemző leggyakoribb hallucinációkat.
Például a szoba falai a néző felé közelednek, élettelen tárgyak emberekké vagy arcokká változnak, az egyik ember fényképe egy másikévá alakul. Az egyenes vonalak, például a képek keretei hullámzani kezdenek. Bekapcsol a televízió és valaki öngyilkosságra biztat, valahonnan gyalázkodó kommentár hallatszik.
Egyelőre elmaradnak az “igazitól”
A kutatók és a számítógépes szakemberek még csak néhány hete kezdték újjáteremteni egy skizofrén nőbeteg hallucinációit. A prototípust jelenleg arra használják, hogy az orvosokkal és a betegek rokonaival jobban megértessék a skizofrénia természetét. “A megjelenített hallucinációk még nem olyan gazdagok és élénkek, mint amilyennek a betegek tapasztalják, de segíthetnek megérteni, min mennek keresztül” – mondta a New Scientistnek Peter Darling, a kutatócsoport egyik tagja.
Később a terápiás gyakorlatban is alkalmazni kívánják a virtuális valóságot. Végső soron fényképek segítségével olyan környezetekben próbálják majd modellálni a tipikus hallucinációkat, melyek ismerősek az egyes betegek számára, és a programba beépítik a betegek egyedi hallucinációit is.
Megkülönböztethető a kétfajta hallucináció?
A BBC megkérdezett pszichológus-szakértőket, érdekesnek tartották az ausztrál egyetemi kutatók ötletét, de óvatosságra intettek. Paul Corry, a brit Nemzeti Skizofrénia Társaság tagja szerint a módszer alkalmazását szigorúan ellenőrizni kellene, mivel a hallucinációikkal birkózó betegek rémisztőnek találhatják egy újabb megváltozott valóság megtapasztalasát. Yellowlees a New Scientist hetilapnak elismerte, hogy néhány beteget talán megrémíthetnek a virtuális hallucinációk, de szerinte sokan különbséget tudnak majd tenni valóságos és virtuális rémképek között.
Azonnal alkalmazható lenne viszont a skizofréniát övező előítélet, tudatlanság és félelem eloszlatására. “Ez a virtuális tapasztalat lehetővé tenné, hogy a közvélemény felülvizsgálja attitűdjét azokkal az emberekkel szemben, akik kénytelenek együtt élni hallucinációikkal, és hogy értékelni tudják azoknak az embereknek a bátorságát, akik legyőzték a betegséget.”
