A hazai felnőtt lakosság 43 százalékának van kisebb-nagyobb pénzügyi megtakarítása – derül ki a GfK Hungária legfrissebb felméréséből. Ez a korábbi évekhez képest egyértelmű visszaesést jelent. Leginkább a középkorú, illetve nyugdíjas évek előtt álló férfiak mondhatják el magukról, hogy nem egyik napról a másikra élnek.
A felmérés módszertanaA GfK Hungária a felmérést 1000 fős, hét-nyolc szociáldemográfiai szempontból (nem, kor, lakóhely stb.) reprezentatív mintán végezte a 14 éves vagy annál idősebb lakosság körében 2002. március elején – mondta el a FigyelőNetnek Bajai Ernő, a cég PR referense.
Előrelátó diplomások, takarékos városiak
Az iskolai végzettség és a jövedelmi helyzet összefüggéseit mutatja, hogy a diplomások és a magasabb keresetű rétegek felülreprezentáltak a takarékoskodásban. Az egyetemet vagy főiskolát végzettek 57 százalékának van megtakarított pénze, ugyanez az arány alig haladja meg a harminc százalékot azok között, akik nyolc általánost vagy annál kevesebbet végeztek.
A felmérés szerint az sem mindegy, ki hol lakik: a legspórolósabbak a 20-50 ezer lakosú városokban élnek. A fővárosiakra sem lehet panasz – életmódjuk közelebb áll a gyűjtögető hangyáéhoz, mint a könnyelmű tücsökéhez.
Rettegünk a váratlan kiadásoktól
A megtakarítási célok között legtöbben a váratlan kiadásokat említették, de gyakori motiváció a lakás- vagy ingatlanvásárlás is. Kevésbé kézzelfogható cél, ám sokan említették a takarékoskodás okaként a gyermekek jövőjét, illetve a nyugdíjas évek biztonságát.
A felkészülés a váratlan kiadásokra különösen az 50 évesekre és idősebbekre, nyolc általánost végzettekre és kis falvak lakóira jellemző. A gyerekek jövője főleg a 40-49 éveseket, vidéki – különösen dunántúli – nagyvárosban élőket motiválja. A gyermek jövőjére gyűjtők körében egyébként többségben vannak a nők, míg a többi szempont esetében a férfiak dominálnak.
Olvassa el……korábbi írásainkat dossziénkban:
Háztartások tíz éve
Többek között az állam szociálpolitikai törekvéseinek köszönhetően lakásra, ingatlanra sokkal inkább gyűjtenek a huszonévesek és a harmincasok. Emellett felülreprezentáltak még a lakásra várók között az érettségizettek és az 50 ezernél nagyobb lélekszámú városban élők.
Nem meglepő, hogy a nyugdíjas évekre leginkább a nyugdíjazás előtt állók gondolnak. Azt viszont már nehezebb lenne megmagyarázni, miért takarékoskodnak elszántabban az öregkoruk anyagi problémáktól mentes nyugalma végett a Dél-Magyarországon, mint a más tájakon élők.
A lakosság 20 százaléka a matrac alatt gyűjtögeti pénzét
A megtakarítás formájában domináns a szerepe a forintbetétnek, a megkérdezettek közel kétharmada tárolja így a pénzét. Minden ötödik 
válaszadó továbbra is a “kispárnára” esküszik és készpénzben tartja a pénzét, továbbá népszerű még az életbiztosítás is, mellyel a lakosság 16 százaléka rendelkezik.
A piackutatás kiterjedt arra is, hogy ha a megkérdezett lekötné a befektetéseit, akkor melyik időtartamot részesítené előnyben. Legtöbben (36 százalék) egy évre fektetnének be, míg a válaszadók 16-16-16 százaléka kötné le pénzét egy hónapra, negyedévre, illetve fél évre is.
A megfelelő megtakarítási, befektetési forma kiválasztásánál a válaszadók 52 százaléka számára legfontosabb a biztonság. Második helyre sorolták azt, hogy bármikor hozzáférhető legyen, harmadikra a hozam nagyságát.
|
Megtakarítási célok azok körében, akik rendelkeznek megtakarítással
A válaszadók százalékában |
||||||
|
|
||||||
|
Megtakarítási cél
|
Százalék
|
|||||
|
Váratlan kiadások
|
36
|
|||||
|
A gyermekek jövõjére
|
22
|
|||||
|
Lakás vagy egyéb ingatlan
|
18
|
|||||
|
Nyugdíjas évekre
|
18
|
|||||
|
Temetés, sírkõ
|
13
|
|||||
|
Autóvásárlás
|
11
|
|||||
|
Ház vagy lakás felújítása
|
11
|
|||||
|
Nincs konkrét cél / nincs válasz
|
22
|
|||||
| Megjegyzés: Egy válaszadó több megtakarítási célt is megnevezhetett. Forrás: GfK Piackutató Intézet |
||||||
