A benzin árát világszerte két tényező határozza meg. Bár a közgazdasági érvelés gyakran rugaszkodik el a természeti
|
Adótartam a benzin fogyasztói árában
2000-ben |
||
|
USA
|
25%
|
|
|
Kanada
|
42,5%
|
|
|
Japán
|
55,5%
|
|
|
Olaszország
|
71,2%
|
|
|
Németország
|
68,4%
|
|
|
Franciaország
|
64,8%
|
|
|
Nagy-Britannia
|
74,2%
|
|
|
Magyarország
|
67,2%
|
|
|
Forrás: OPEC, Mol
|
||
törvényektől, az üzemanyag ára egyetlen országban sem függetlenítheti magát a kőolaj világpiaci árának alakulásától. Ezen a tényen legtöbbször az OPEC (Olajexportáló Országok Szervezete) hajlamos túllépni, amikor a növekvő üzemanyag-költségekre panaszkodó fogyasztók szidalmait a magas adótartamra való hivatkozással veri vissza, illetve hárítja a problémát az egyes országok kormányaira.
Ezzel el is jutottunk a második tényezőhöz, az adótartalomhoz. Az adóhatóságok által kivetett sarc mértéke országonként változó ugyan, de legtöbb helyen meghaladja a fogyasztói ár 50 százalékát. A tengerentúlon ez az arány 30, hazánkban közel 70 százalék.
A jövedéki adó
Ez a 70 százaléknyi adó nagyobbrészt az úgynevezett jövedéki adóból, kisebb részben általános forgalmi adóból (áfa) áll. A jövedéki adó, az a furcsa valami, amit – mint legtöbbször most is – az “EU-harmonizációs követelmény” mantrájával söpörhetnénk le az asztalról. Annyit mindenesetre elég tudni róla, hogy az 1988-as adóreform óta egyre inkább visszaszoruló és luxusadóként funkcionáló fogyasztási adóból lett kihasítva, 1998-ban. A fogyasztási adó továbbra is él, például a személyautóra és a nemesfémekre, de hogy csak a legnépszerűbbeket említsük: az alkohol, a dohányáruk valamint az ásványolajtermékek kikerültek ebből az adónemből, amely az ő esetükben jövedéki adó néven kezdett új életet.
Az így kialakult jövedéki termék kategória uniós irányelvek szerinti létrehozásának lényege a feketepiac csábítására érzékeny áruk könnyebb számviteli ellenőrzésének megvalósítása, továbbá egyfajta környezetvédelmi, egészség-megőrzési adó alapjainak megteremtése.
Rögtön hozzá is kell fűzni, hogy ez utóbbi elv akkor érvényesülhet igazán, ha működik az a mechanizmus, amely a befolyt adót az erre a célra létrehozott alapokba juttatja. Magyarországon jelenleg a jövedéki adónak csupán 3 százaléka folyik közvetlenül környezetvédelmi alapba, a többi elvész az államháztartás tengerében. Ne legyenek tehát illúzióink: az adó büntető szerepe a közgazdasági könyveken kívül is működik.
Megkímélik a dízeleketA Pénzügyminisztérium a gázolaj jövedéki adóját végül kisebb mértékben emeli, mint ahogyan az a tervekben szerepelt. A 6 százalékos adóemeléssel így 9 forint helyett 4,80 forinttal emelkedik a gázolaj jövedéki adója július 1-jétől – jelentette be László Csaba pénteken. A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (Fuvosz) üdvözölte a kormány döntését, és mint a szervezet főtitkára, Wilde György elmondta: a kisebb mértékű adóemeléssel reálértéken nem nőnek a haszongépjárművek és az autóbuszok költségei, így annak infláció-gerjesztő hatása is alacsonyabb lesz. A korábban tervezett adóemelés esetében már nyugati szomszédunknál is olcsóbb lett volna a gázolaj, így fennállt annak a veszélye, hogy a hazai autósok Ukrajna, Románia vagy éppen Szlovákia mellett a jövőben Ausztriába is átjárnak tankolni. Ez azért is problematikus – mondta Wilde György az Energiainfónak, mert miközben az autózással összefüggő környezeti terhelés továbbra is Magyarországon jelentkezik, az ennek enyhítésére is szolgáló adóbevételek a külföldön vásárolt üzemanyag esetében az adott ország költségvetését gazdagítják.
Két év lemaradás
A benzinre rakódó jövedéki adó jellegzetessége, hogy abszolút értékben határozták meg, ezért a költségvetési bevételek elinflálódásának megelőzése érdekében évente emelni kell. Mivel több okból is cél az infláció leszorítása, az éves emelés meghatározásakor érdemes figyelembe venni a várható átlagos áremelkedést is.
Az előző kormány 2001-re 6 százalékos, 2002-re 4 százalékos adóemelést tárazott be 2000-ben. 2000 őszére azonban változott a világgazdasági környezet, az olaj világpiaci ára 25 dollár fölé szökött, ami a Mol Rt.-t folyamatos áremelésekre kényszerítette.
A fuvarozók és az akkori pénzügyminiszter, Járai Zsigmond leültek és megegyeztek. A megegyezés lényege, hogy addig nem lesz adóemelés, amíg az irányadó Brent olaj hordónkénti ára 3 hónap átlagában 25 dollár alá nem csökken.
A világgazdaság 2001. októberében nem vette figyelembe, hogy már csak fél év van hátra az országgyűlési választásokig, és a kereslet csökkenésére szép lassan csökkent az olaj ára is. A kormány viszont ekkor már nem szándékozott adót emelni, csak beígérte azt. Júliusban tehát összesen két éves elmaradást kell behozni a 11 százalékos emeléssel.
Húszmilliárddal gyarapszik az államkassza
A makrogazdasági hatás tehát kétoldalú. Egyrészt inflációs, másrészt költségvetési. A jelenlegi adóemelés megközelítően 0,5 százalékpontot jelent az inflációs rátában.
Ez a feltételezés azonban azon alapszik, hogy az olaj ára nem változik az év hátralévő részében. Márpedig minden okunk megvan a bizakodásra, hiszen az OPEC-en kívüli országok – elsősorban Oroszország – olajexportjának növekedésére lehet számítani, továbbá a világgazdasági konjunktúra támasztotta kereslet is csak lassan ébredezik.
Az államháztartás ugyanakkor nyer a bolton. A módosított költségvetési tervezetet böngészve mindenki felfedezheti a fogyasztási és jövedéki adóhoz kapcsolódó előirányzat növekedését. Az új kormány tervei szerint a megemelt adóból 20 milliárd forinttal több folyik be a kasszába, ami rá is fér a májusban már az előirányzott hiány 80 százalékát elérő államháztartásra.
A prioritások tehát változnak. Igaz, hogy az inflációt jobban érezzük a bőrünkön, s ilyen szempontból akár a reuma gyógyítására is jól jöhet egy benzináremelés elhalasztása, vannak viszont még további makrogazdasági jelzőszámok, amelyeket nemcsak a statisztikusok szórakoztatására találtak ki.
