Európában a megkérdezettek döntő többsége szerint a vállalatok felsővezetői nem őszinték, egoisták és túl sokat keresnek. Népszerűségük elérte a mélypontját. A nemzetközi Gfk Piackutató Intézet 14 európai ország 13 090 polgárával felvett kérdőíves felmérése egyértelműen bebizonyította, az európaiak nem kedvelik a felsővezetőket. Sőt, az eredmények alapján nem sok európai választana barátjának egy felsővezetőt.
Az Enron botrány óta jár rá a rúd a felsővezetőkre. Gazdasági recesszióban a vállalatok rossz eredményeiért amúgy is őket veszik először elő. Az Enron ügy kapcsán viszont a felsővezetők kihúzták a gyufát, maguk is nyakig sárosak voltak a cég csődjében. Eszük ágában sem volt a cég, a tulajdonosok vagy a dolgozók érdekeit követni. A botrány óta a szokásosnál kritikusabbak az emberek a topmenedzserekkel, nem csak Amerikában, de most már Európában is.
A felmérés
A nemzetközi, Magyarországon is működő Gfk Piackutató Intézet 14 európai országban, összesen 13 390 emberrel vette fel a felsővezetőkről összeállított kérdőívét. A felmérésben az alábbi nyugat-európai országok vettek részt: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország. Ezekben az országokban 10 050-en töltötték ki a kérdőíveket, míg térségünkben, Csehországban, Lengyelországban és hazánkban további 3040-en ember vett részt a felmérésben. A megkérdezettek köre a 14 év feletti lakosokból került ki, minden résztvevőt személyesen kerestek meg.
Aránytalanul sokat keresnek
A megkérdezettek 70 százaléka szerint a felsővezetők túlfizetettek. Minden harmadik megkérdezett úgy gondolta, fizetésük aránytalanul magas. A britek között voltak a legtöbben, 60 százalék, akik kimondottan túlzottnak ítélték a felsővezetői fizetéseket, de Közép-Európában, tehát hazánkban is minden második ember így gondolkodott. Dánia kilóg a sorból, ott ugyanis a válaszadók több mint fele szerint a csúcsvezetőket megfelelően díjazzák, csak egy kisebbség vélte úgy, hogy fizetésük indokolatlanul magas.
A felmérés során kiderült, Magyarországon az idősebb válaszadók sokkal szigorúbban ítélkeztek a vezetők felett, mint a fiatalok. Az 52 év felettiek között már minden második résztvevő érdemtelenül soknak tartotta a vezetők jövedelmét, míg a 14-29 éves korosztálynak még csak 43 százaléka gondolta így.
Törvényekkel kell őket kordában tartani?
Közép-Európában a megkérdezettek 75 százaléka szerint a felsővezetőket törvényileg kellene kötelezni jövedelmük nyilvánossá tételére, sőt a lengyelek 85 százaléka támogatná ezt a megoldást. Ez az arány magasabb, mint Nyugat-Európában, bár ott is sokan értettek egyet ezzel a kijelentéssel, a megkérdezettek 2/3-a látta indokoltnak a törvényi szabályozás bevezetését.
Arra a kérdésre viszont, hogy a kormánynak szabályoznia, maximálnia kellene-e a topmenedzserek fizetését, Nyugat-Európában már jóval kevesebben, 52 százalék válaszolt igennel. Ez az arány még mindig kiugróan magas, de a kormány beavatkozását már kevesebben látják szerencsésnek. Ezzel szemben Közép-Európában 73 százalék tartja járható útnak a fizetések központi szabályozását. Dániában, Hollandiában és Németországban viszont többségben voltak a liberális válaszadók, akik inkább távol akarták tartani a kormányt ettől a szereptől.
Csak a saját érdekeiket nézik
A finnek közül majdnem minden válaszadó (94 százalék) egyetértett azzal, hogy a vezetők csak a saját érdekeikre koncentrálnak. A felmérés átlaga sem adott sokkal kedvezőbb eredményt a felsővezetőkre nézve, az európaiak 83 százaléka szerint a topmenedzserek saját érdekeiket érvényesítik. A magyarok hasonlóan gondolkodnak, nálunk 87 százalék vélte önérdekkövetőnek vezetőinket.
A részvényesek érdekeit a válaszadók 42 százaléka szerint veszik figyelembe a topmenedzserek. Ugyanennyien vélik úgy, hogy az ügyfelek is érvényesítni tudják vágyaikat. Azt viszont, hogy az alkalmazottak kívánságai is meghallgatásra találjanak a főnöknél, már sokkal kevesebben látták megvalósulni. Csupán a megkérdezettek ötöde bízott ilyen szempontból a vállalatvezetésben. Sőt, a spanyolok alig több mint egytizede volt azon a véleményen, hogy vezetőik törődnek az alkalmazottakkal.
A dél-európai országban valamint Lengyelországban, Hollandiában, Németországban, megegyezett az emberek véleménye, csupán 15 százalékuk gondolta, hogy a felsővezetők őszinték. Nálunk jobb a helyzet, a magyar megkérdezettek 21 százaléka gondolta őszintének főnökét, de ez az arány még így is meglehetősen alacsony, nem vet jó fényt a vezetőkre.
