Státustörvény, médiatörvény, költségvetési szigor, közbeszerzések és kisebbségpolitika. Ismét ezek a súlypontok az Európai Parlament 
(EP) Magyarországról készített legfrissebb értékeléstervezetében, mely konszenzuson alapuló politizálást kér minden területen.
Az EP Magyarországról szóló határozatának tervezete egyébként lényegesen tömörebb és rövidebb, mint az előzőek: mindössze 10 bekezdésre korlátozódik. A tervezethez igen nagy számú, mintegy száz módosító indítványt nyújtottak be a parlamentben szereplő pártok csoportjai. Ezekről, akárcsak a jelentés egészéről, csütörtökön szavaz az EP plénuma.
A szerző, a portugál Luis Queiro szerint a bővítési jelentés legfontosabb üzenete az, hogy a tagjelöltek jó úton haladnak a felvétel felé, amely 2004-ben reálisan bekövetkezhet. Úgy véli, hogy a magyar jelentés elkészítése lényegében ujjgyakorlat volt, hiszen Magyarország nem tekinthető problematikus jelöltnek.
Stílusbeli kérdésekA jelentéstervezet státustörvényről szóló része kompromisszum eredménye, miután Hannes Swoboda osztrák EP-képviselő az általa előterjesztett módosító indítványban még arra kérte az új kormányt, hogy “európai szellemben alkalmazza a kedvezménytörvényt, és vegye elejét minden konfliktusnak a szomszédos országokkal”. Ezt a megfogalmazást kissé erősnek találta a portugál jelentéstevő. Luis Queiro a bővítési jelentéshez mellékelt “magyarázó szövegben” az előző évekhez hasonlóan ezúttal is Orbán Viktorra hárította a felelősséget a visegrádi csoporton belüli viszony elhidegülése miatt.
Státustörvény: a nyitottság és a konszenzus szellemében
A Magyarországról szóló jelentés üdvözli a decemberben aláírt egyetértési memorandumot, emellett felkéri az új kormányt, hogy a szomszédos országokban élő magyaroknak kedvezményeket nyújtó státustörvényt a nyitottság és a konszenzus szellemében alkalmazza. A dokumentum arra bátorítja Magyarországot, hogy Szlovákiával közösen találjon kölcsönösen elfogadható megoldást a kérdésben, hiszen ez lényeges mind a jószomszédi kapcsolatok folytatása, mind az egész térség stabilitása szempontjából – derül ki a Bruxinfonak a jelentésről készített beszámolójából.
A jelentéstevő is tud róla, hogy az új kormány vezető erejének számító szocialista párt korábban a kedvezménytörvény újratárgyalását helyezte kilátásba. Úgy tartja ugyanakkor: korai erről bármilyen véleményt mondani, hiszen egyelőre nem egészen világosak a kormány ezzel kapcsolatos tervei.
A bővítésért szóltakAz Európai Parlament (EP) szerdai vitáján több felszólaló is óva intette az Európai Uniót attól, hogy felborítsa az előző csúcsokon lefektetett bővítési menetrendet. Az EP csütörtöki plenáris ülésén szavaz a bővítési folyamat állásáról és az egyes tagjelölt országok felkészüléséről szóló jelentésről. Günter Verheugen, a bizottság bővítésért felelős tagja szerint nem szabad megengedni, hogy a tagállamok közötti, a bővítés finanszírozásában kialakult nézeteltérések a bővítés csúszásához vezessenek. Ugyancsak a bővítési folyamat körüli bizonytalanságot észlelve érezte kötelességének néhány képviselő, hogy a tagjelölt országoknak tett ígéreteire emlékeztesse az Európai Unió tagállamait. Hans-Gert Pöttering, a parlament legnagyobb csoportját alkotó néppárti-konzervatív frakció vezetője sürgette az unió vezetőit, hogy Sevillában “világos és minden kétértelműséget mellőző” módon erősítsék meg a bővítési menetrendet. Az új tagállamok felvételének késedelme felett érzett aggodalom tükröződött a liberális csoport vezérszónoka, Graham Watson felszólalásában is. Watson sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a külügyminiszteri tanács hétfőn kudarcot vallott a közös uniós mezőgazdasági álláspont elfogadásával. “Ha őszre halasztódik a megállapodás, mint azt egyesek javasolják, akkor az új tagállamok 2004-es európai parlamenti választások idején történő felvételének a perspektívája veszélybe kerül” – figyelmeztetett a képviselő. A brit liberális politikus szerint nem szabad megengedni, hogy az EU bővítésének ellenfelei a tárgyalások kisiklatására használják ki a fennmaradó problémákat, akármelyik oldalon álljanak is. “Ne a miénk legyen az a generáció, amelyik elszalasztja ezt a történelmi lehetőséget” – figyelmeztetett a politikus.
Médiatörvény, kisebbségügy – jó úton járunk
A kompromisszum hangsúlyozása nem maradt ki a magyarországi médiával foglalkozó részből sem. A májusban véglegesített változatban az EP arra kéri Magyarországot, hogy sokszorozza meg erőfeszítéseiket az EU-konform médiatörvény elfogadása érdekében.
Úgy tűnik, politikusaink hosszú idő után végre megfogadják a “jó tanácsot”. Az Országgyűlés szerdai vitanapján tárgyalt A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény módosításáról. A szocialisták, illetve a szabad demokraták jelezték, hogy a csonka médiakuratóriumok kiegészítése után készek a Fidesz előterjesztés támogatására. (A keddi ülésnapról bővebben >>)
A jelentés méltatja a kormány erőfeszítéseit a romák helyzetének javítására, és üdvözli, hogy az áprilisi parlamenti választások után a roma közösség képviselete új alapokon nyugszik (ez célzás arra, hogy 4 cigány képviselő foglal helyet a parlamentben). Ugyanakkor nem kapta meg a képviselők többségének támogatását az a módosító indítvány, amely ismételten felszólította a magyar kormányt a Büntető törvénykönyv homoszexuálisokat diszkrimináló passzusainak eltörlésére.
Versenypolitika: kisebb és nagyobb gondok
Az EP elé kerülő jelentés megerősíti, hogy hazánk teljesíti a koppenhágai politikai kritériumokat, és elismeréssel szól az imponáló gazdasági teljesítményről, amit a tartós növekedés, a pozitív külkereskedelmi mérleg, a külföldi befektetések nagy volumene és a viszonylag alacsony munkanélküliség igazol. A külügyi bizottság mindebből arra következtetett, hogy Magyarország zökkenőmentesen beilleszkedik majd az unió egységes belső piacába.
A jelentés az infláció féken tartására és szigorú költségvetési fegyelemre inti a hazai hatóságokat. A szegénységi küszöb alatt élő állampolgárok számának csökkentését is fontosnak nevezi. A közbeszerzési szabályok mellőzését gondnak tartja, ha nem is véresen komolynak. Példaként említi, hogy az európai vállalatok előtt akadályok tornyosulnak, ha az autópálya-építési beruházásokban akarnak részt venni.
Bár a közlemények szerint a versenyjogi “akadályok” nem szerepelnek az országjelentésben, köztudott, hogy a téma érinti Magyarországot. Mario Monti, az Európai Bizottság versenyügyekért felelős tagja arra szólította fel a csatlakozási tárgyalások tagjelölt országait, hogy a következő hónapokban fokozzák erőfeszítéseiket a versenypolitikai fejezet lezárásának érdekében. Monti az állami támogatások kérdését emelte ki a fejezet lezárása előtt álló akadályok közül – írja az EUobserver.com.
A versenyügyi biztos szerint néhány tagjelölt az uniós szabályokkal összeegyeztethetetlen támogatási politikát folytat, amit meg kell szüntetni. Monti azt is hangsúlyozta, hogy a bizottság fúziókra és a trösztellenes intézkedésekre vonatkozó szabályaival összhangban is változtatásokat kell végrehajtani a belépni szándékozó országoknak.
Balázs Péter, a Külügyminisztérium új integrációs államtitkára szerdai parlamenti szakbizottsági meghallgatásán kényesnek nevezte a témát. Annak ellenére fogalmazott így, hogy nem a befektetők előnyhöz juttatása szűnik meg, hanem pusztán az uniós versenyszabályokhoz kell igazítani a támogatás rendszerét. A kérdés az, hogy a már korábban vállalt, hosszabb távú elkötelezettségek sorsa mi legyen.
E kérdés rendezésében Magyarország eléggé lemaradt – ennek viszont megvan az az előnye, hogy figyelembe tudjuk venni más országok tapasztalatait. Meglepő például, hogy a versenyszabályozás harmonizálása (értsd ez esetben: már megadott kedvezmények visszavonása) sehol sem csökkentette a tőkebefektetések mértékét, pedig nálunk elsősorban emiatt aggódnak a szakemberek.
A jelentés megismétli azt a korábbi parlamenti ajánlást, hogy Magyarország a hasonló népességű EU-tagállamokhoz hasonlóan 22 mandátumot kapjon a bővítés utáni Európai Parlamentben.
