Az MFB a napokban körlevéllel fordult leányvállalatai vezetőihez, amelyben arra kérte az érintetteket, hogy a társasági szerződés 
figyelembevételével a lehető legrövidebb időn belül hívjanak össze közgyűlést – erősítette meg lapunk információit a fejlesztési bank. A napirendi pontok között szerepel a vezetők visszahívása.
A PM-től a GM-hezEgy kormányhatározat értelmében az MFB a múlt héten átkerült a Pénzügyminisztérium fennhatósága alól a Gazdasági Minisztériumhoz.
Az MFB tájékoztatása szerint azért kérték fel a vezetőket a közgyűlés összehívására, mert tájékozódni szeretnének. S bár szerepelnek személyi kérdések a napirendi pontok között, ez nem jelenti azt, hogy minden cégnél teljes igazgatóság-, felügyelőbizottság- és menedzsmentváltás lesz. Azokat a leányvállalatokat keresték meg, amelyekben 50 százaléknál nagyobb az MFB tulajdonrésze. Az MFB tervei szerint 1-2 hónapon belül minden megkeresett cégnél meg lehet tartani a közgyűlést.
A megkeresettek között van:
• a Nemzeti Autópálya Rt.,
• a Magyar Gázszolgáltató Kft.,
• a Konzumbank,
• az MFB Ingatlanforgalmazó Kft.,
• a Dél-Gabona Rt.,
• a Hungexpo Rt.,
• a Siotour Rt.,
• a Tőketárs Kft.
• és a Zsolnay Manufaktúra Rt.
A Zsolnay Rt. vezérigazgatója lapunknak megerősítette a levél kézhezvételét, de tájékoztatása szerint amúgy is aktuális lett volna a váltás, hiszen mostanában jár le a vezetők szerződése. Kovács Gyula ugyanakkor bízik szerződése meghosszabbításában, egyelőre nem keres új munkahelyet, és nem tud utódjelöltekről sem.
Erős Jánost és Zdeborsky Györgyöt néhány hete nevezték ki az MFB igazgatósági tagjainak, s az MFB-ről szóló törvénymódosítás után ők a vezérigazgatói posztok várományosai. Erős a Magyar Hírlapnak adott interjújában elmondta, hogy három feltétele volt a kinevezéshez: nincsenek szent tehenek, nincs olyan, hogy valamit az ügyben szereplő személyek miatt nem tesznek meg, és végül: ha bármikor úgy érzi, hogy valami nem kristálytiszta, azonnal távozhasson.
Feladatként a rendrakást és a törvénykidolgozást jelölte meg, hogy EU-konform fejlesztési bank jöhessen létre. Olyan, amely a Nemzeti fejlesztési programhoz alkalmazkodik, a hosszú távú finanszírozást segíti. Háromfázisú, összetett feladatról beszélt: van egy boncmunka, megnézni, hogy a múltban mi történt, és hogy most mi a helyzet, milyen problémák merülhetnek fel.
Mindehhez hozzátartozik – véli Erős -, hogy a kereskedelmi banki tevékenységtől meg kell válni, emellett a portfóliókezeléseket és a privatizációs konstrukciókat vissza kell adni azoknak, akikre tartozik – például az ÁPV Rt.-nek. A Magyar Fejlesztési Bank nem lehet egy alternatív költségvetés, amelyre nincs a parlamentnek rálátása – mondta a leendő MFB-vezér.
