A világörökség bizottság Budapesten tartja huszonhatodik ülését június 24. és 29. között. Előreláthatólag két újabb magyar 
“tagságról”: a tokaji borvidék, illetőleg az Andrássy út és környékének felvételéről dönthet.
Jóllehet a döntéstől elsősorban az idegenforgalom fellendülése várható: a cím elnyerése elsősorban a nevezetességekre fogékony turistákat csábíthatja. A Terézváros esetében azonban, városrészről lévén szó, más hatások is érvényesülhetnek.
Darabok a jelenből Az UNESCO (az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális ügyekkel foglalkozó szervezete) világörökség bizottságát a kivételes természeti és kulturális értékek felkutatására megőrzésére hozták létre 1972-ben. Azóta 721 hely (554 kulturális, 144 természeti és 23 vegyes) fért fel a listára , amelynek karbantartása mellett a bizottság feladatai közé tartozik újabb helyszínek felkutatása, valamint a veszélyeztettek megóvása. Magyarországon eddig Hollókő, a budapesti Duna-part és a várnegyed, az aggteleki cseppkőbarlang, a pannonhalmi apátság, a Fertő tó környéke, a Hortobágyi Nemzeti Park, továbbá a pécsi ókeresztény temető kapta meg a világörökség része címet.
Drága, mint Prága
Akadnak szakértők, akik úgy vélik, a bizottság kedvező határozatát követően a terézvárosi ingatlanárak rohamléptekkel kezdik meg a felzárkózást a belső kerületek eddig jóval magasabb szintjéhez. Gerő János, a DTZ Hungary ügyvezető igazgatója eltúlzottnak érzi a 25-30 százalékos drágulást beharangozó előrejelzéseket, egyáltalán nem vár konkrét és azonnal érződő árváltozást magától a döntéstől.
Mint mondja, a világörökség részévé válni fontos tényező ahhoz, hogy általánosságban a kerület és a környék presztízse, keresettsége megemelkedjen, így a tagság közvetett módon indukál majd esetleg árváltozásokat. Az árat azonban ez esetben is a kereslet-kínálat viszonya szabja meg, tehát bármilyen “robbanásról” csak ezen kategóriák keretei közt szabad beszélni.
Szigorúbb normák, több pénz
Marketingértéke mellett a cím segíthet abban is, hogy a kerület pótlólagos forrásokhoz jusson a felújítási munkákhoz, a bel- és külföldi pályázatokon egyaránt. A világörökség részeként egyébiránt a Terézvárosra szigorúbb építészeti és felújítási normák érvényesülnek, ám ezek a műemlékvédelmi előírások részeként korábban sem voltak ismeretlenek, s megmaradtak a racionalitás talaján. Eddig is műemléki védelem alatt állt például az Andrássy úti épületek homlokzata, ám a mégoly szigorú szabályok is az építészeti, funkcionális értékek megőrzését célozták, és nem a funkcionalitást próbálták akadályozni.
Az ingatlanárak elszabadulásától tartók további érvként említik a Terézvárosban tulajdont szerző külföldi magánszemélyek és cégek “bevásárlásainak” árfelhajtó hatását. Gerő János szerint ezt a jelenséget nem szabad túlértékelni. Úgy véli, sok esetben főként arról van szó, hogy az eladó által mondott ár a vevő országában megszokott, összehasonlításként felmerülő tarifánál még mindig alacsonyabb, ezért a vásárló hajlamos alku nélkül kifizetni a magasabb árat az ingatlanért.
Oroszok a tetőtérben
Ráadásul a külföldiek aránya továbbra is elenyésző az ingatlanpiacnak ebben a szegmensében, noha akadnak már olyan társasházak a Terézvárosban, amelyeket külföldi befektetők szereztek meg. Az általuk garantált magas bevételek viszont a hazai eladó réteg pénztárcáját hizlalják, amely így egyre erősebb, a külföldiekkel versengő keresletet képes támasztani a piacon.
Azoknak az önkormányzati épületeknek a tetőtereinél például, amelyeket mostanság kínált fel eladásra a VI. kerületi önkormányzat. Ezek beépítése Gerő János szerint – a belvárosiakhoz és a körútiakhoz hasonlóan – elsősorban a lakóingatlan-igény kielégítését szolgálja majd, mivel a belvárosi vegyes lakó-iroda területek kora lejárt. Előfordulhat, hogy egy épület irodaházzá alakul át, ám akkor teljes egészében – más kérdés, hogy ennek a korlátozott parkolási lehetőségek igen komoly korlátjaivá válhatnak. Noha a tetőtér-beépítésektől nem várható a korlátok közé szorított belső lakáspiac kapacitásának erőteljes gyarapodása, a szakemberek szerint, ha a belváros és környéke visszanyeri régi pompáját, az a lakhatás és a városszerkezet szempontjából egyformán hasznos.
