A kormány száznapos programjának meghatározó része volt a minimálbér adómentessé tétele, ezt az eredeti határidőnél egy hónnappal korábban, október helyett szeptembertől kívánja megvalósítani a kabinet. A törvényjavaslatot ma terjeszti a parlament elé a László Csaba vezette tárca.
Emelkedik az adójóváírás mértéke
A minimálbért úgy tennék adómentessé, hogy felemelik a bérjövedelmek után járó adójóváírást. Ma a kereset 10 százaléka, havi legfeljebb háromezer forint vonható le az adóból jóváírás címén. A kedvezmény – ebben a formában – csak azoknak jár, akik évi 1,2 millió (havi százezer) forintnál kevesebbet keresnek.
Az adójóváírás fokozatosan szűnik meg, 1,2 millió forintos éves jövedelem felett az évente levonható maximális jóváírást – a 36 ezer forintot – meghatározott szabályok szerint csökkenteni kell. Havi százezer forintos bruttó kereset felett tehát egyre kisebb összegű adójóváírás jár. A jelenlegi szabályok szerint a kedvezmény évi 1,4 millió forintos kereset felett szűnik meg teljesen, vagyis csökken nullára az értéke.
A javaslat az adójóváírás mértékét 18 százalékosra, havonta maximum 9 ezer forintra emeli. Ez egyenlő a minimálbér 18 százalékával, vagyis a legkisebb garantált kereset után nem kell majd személyi jövedelemadót fizetni. A magasabb keresetűeknél továbbra is csökken a jóváírás összegét, ám csak 1 millió 533 ezer forintos keresetnél szűnik meg teljesen szeptembertől.
Mennyi jut a kézbe?A minimálbér adómentessége nem jelenti azonban azt, hogy aki bruttó havi 50 ezer forintot keres, az szeptembertől az egész összeget megkapja. A munkavállalói járulékokat ugyanis szeptembert követően is levonják majd – a minimálbér esetében ezek 6250 forintot tesznek ki. Így a legkisebb garantált nettó bér 43 750 forint lesz, de így is 10 ezer forinttal több, mint augusztusban. Havi bruttó százezer forintos keresetnél hatezer forinttal lesz vastagabb a boríték, vagyis az augusztusi nettó 67 500 forint helyett 73 500 forint lesz a hazavihető fizetés, ami 8 százalékos keresetemelkedést jelent.
Ki jár jól, és mennyire?
Az adójóváírás módosítása révén nemcsak a minimálbéren foglalkoztatottak, hanem még az átlagjövedelemmel (2002-ben 1 422 887 forint) rendelkezők adóterhelése is csökken. A korábbinál több adót senkinek sem kell fizetnie, de az alacsony jövedelmű gyermekes családoknál előfordulhat, hogy a családi kedvezményt nem vagy csak részben tudják igénybe venni. Ennek oka, hogy a családi adókedvezmény egygyermekeseknél gyermekenként havonta 3000 forint, kétgyermekeseknél gyermekenként havonta 4000 forint, háromgyermekeseknél havonta gyermekenként 10 ezer forint.
Csakhogy a számított adó meghatározásakor már figyelembe kell venni a megemelt adójóváírás mértékét, így csökken a családi adókedvezmény. E családok egy részénél megoldás lehet az adókedvezmények jobb kihasználására, ha a háztartások újragondolják, melyikük jövedelmére vegyék igénybe a családi adókedvezményt.
Havi 128 ezer forintos bruttó fizetésig érezhető a hatás
A javasolt szabályozás hatására a gyermektelen, átlagjövedelemmel (havi bruttó 118 ezer forinttal) rendelkező alkalmazott esetén az adóterhelés 25,3 százalékról 24 százalékra, egy gyermek eltartása esetén 22,8 százalékról 21,4 százalékra, két gyermek eltartása esetén 18,6 százalékról 17,2 százalékra mérséklődik átlagosan. Három gyermek eltartása esetén az adóterhelés változatlan marad.
Az új szabályok szerint elvben az egygyerekeseknek 762 ezer 500 forintig, a kétgyermekeseknek mintegy 950 ezer forintig, míg a háromgyermekeseknek valamivel több mint 1,5 millió forintig lesz adómentes a jövedelmük. A jóváírás emelése az évi 1 millió 533 ezer forintos, vagyis a mintegy 128 ezer forintos havi jövedelem után már egyáltalán nem lesz érezhető, hiszen ekkor már nem jár a kedvezmény.
A javaslat a költségvetésnek és a könyvelőknek jelent többletterhet
A javasolt szabályozás elfogadása 52 milliárd forint bevételkiesést jelent a központi költségvetésből, ebből 39 milliárd forint jelentkezik a 2002. évben, 13 milliárd forint pedig átcsúszik 2003-ra.
Az adójóváírás évközi módosítása még minimális változtatás mellett is adminisztrációs többletterhet jelent a munkáltatók számára. A bérszámfejtési programokat év közben át kell állítani, ezért a törvénymódosítás országgyűlési elfogadását úgy ütemezik, hogy a kihirdetést követően a hatályba lépésig 45 napos határidő álljon az adózók rendelkezésére.
