“Az lenne a legjobb, ha megmaradna ez a borongós, de esőmentes idő, hiszen ilyenkor nem érdemes lemenni a telekre, viszont ide a térre talán lesétálnak az emberek” – kommentálta a csütörtök reggeli zuhé utáni “cseppmentes” időjárást lapunknak Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója.
25 százalék nem olvas könyvet
Az elmúlt húsz évben szinte folyamatosan nőtt a rendszeresen olvasók aránya, 2002-ben már minden harmadik felnőtt ebbe a csoportba sorolta magát – derül ki abból a felmérésből, amelyet a MKKE megbízásából a Tárki készített ez év márciusában. Az olvasás egyre növekvő népszerűségével párhuzamosan húsz év alatt több mint 10 százalékkal csökkent a soha nem olvasók aránya: 2002-ben a lakosság valamivel több mint egynegyede mondta el magáról, egyáltalán nem vesz könyvet a kezébe. A rendszeresen olvasók csoportja 1989-ben volt a legmagasabb, akkor 35 százalék tartozott ebbe a kategóriába, ami részben a rendszerváltás előtti fokozott politikai érdeklődéssel is magyarázható.
Fontosabb a hírverés, mint a forgalom
A 73. ünnepi könyvhetet Szilágyi István erdélyi magyar író nyitotta meg csütörtökön délután a budapesti Vörösmarty téren. A három fővárosi helyszín – Vörösmarty tér, Ráday utca és az óbudai Főtér – mellett országszerte több mint ötven helyen ad egymásnak randevút az írótábor és az olvasóközönség, az ötnapos rendezvénysorozatra 400 ezer embert várnak a szervezők. A pódiumbeszélgetésekkel és esti koncertekkel színesített dedikálások között gyerekműsorokkal, bábelőadásokkal szórakozhatnak az érdeklődök.
| Mikor vásárolt utoljára könyvet? | ||||||
| Fejlesztés | N | % | A válaszok %-ában | |||
| ebben az évben (2002. január 1. után) | 692 | 22,9 | 31,8 | |||
| karácsony előtt (2001. november-december) | 641 | 21,2 | 29,4 | |||
| iskolakezdéskor (2001. augusztus-október) | 95 | 3,1 | 4,4 | |||
| nyaralásra, könyvhéten (2001. május-július) | 44 | 1,5 | 2,0 | |||
| egy éve (2001. májusa előtt) | 117 | 3,9 | 5,4 | |||
| ennél régebben, nem emlékszik, nem szokott könyvet venni | 589 | 19,5 | 27,0 | |||
| összesen | 2179 | 72,0 | 100,0 | |||
| válaszhiány | 846 | 28,0 | ||||
| összesen | 3025 | 100,0 | ||||
A könyvhét nem a forgalma miatt kiemelt jelentőségű, hiszen a könyvszakma egész éves 47 milliárd forintos forgalmából csupán 100 millió forint kapcsolódik ehhez a héthez, sokkal inkább a reklámértéke miatt fontos a rendezvény – mondta el Zentai Péter László a FigyelőNet kérdésére.
Az egyetemisták és a diplomás középosztály a célközönség
“A dedikálások során alkalma nyílik az olvasónak, hogy személyesen mutassa ki tiszteletét az író iránt, hogy a kortárs irodalmat bensőséges hangulat és jóízű beszélgetések népszerűsítsék” – mondja Zentai.
Az MKKE igazgatója szerint a könyvhétre készülő kiadók jól körülhatárolható társadalmi csoportokkal számolhatnak. Jelentős vásárlóerőt képviselnek az egyetemisták, illetve a “diplomás könyvtárépítőkből álló középkorú korosztály”. Bizakodásra adhat okot, hogy a legfrissebb felmérések szerint a lakosság közel felének van több mint 100 kötetes házikönyvtára.
Az idei könyvhétre összeállított listára 188, elsősorban presztízsokokból fontos könyv került fel. Többségükben kortárs irodalmi alkotások. Összességében azonban közel kétszer ennyi új könyv jelent meg a könyvhétre időzítve.
Könyvkiadói imázsépítés
Miként az utóbbi két-három évben, úgy idén is kiemelt célnak tekintik a kiadók, hogy a rendezvénysorozatot kiterjesszék az egész országra, ne csupán a fővárosiakhoz szóljon, és ez a törekvés egyre inkább sikeresnek mondható. A könyvheti forgalom eloszlása azonban távolról sem egyenletes, jórészt a Vörösmarty téren “csapódik le” a bevétel – nyilatkozta az FN-nek Jenei Tamás, a Magyar Könyvklub áruforgalmi igazgatója.
Zentai Péter László szerint a hírverés, a könyv népszerűsítése mellett van még egy komoly feladata a könyvhétnek: az olvasó, aki eddig csupán könyvesboltokban szerezte be szellemi táplálékát, ekkor közvetlenül találkozik a kiadóval. A saját pavilonok révén a potenciális könyvvásárlónak lehetősége nyílik önálló képet kialakítani az egyes kiadókról. Ezt erősíti az a tény is, hogy az egyes szerzők nem szoktak cikázni a kiadók között – mondja Jenei Tamás -, hagyományokon és kapcsolatokon alapuló “masszív” szerzői csoportosulások alakultak az egyes kiadók körül.
