A társulási megállapodás végrehajtása zökkenőmentesen halad – állapítja meg az 1991-ben az EU és Magyarország által aláírt 
egyezmény megvalósulását figyelemmel kísérő társulási bizottság sorrendben tizedik üléséről pénteken kiadott közös közlemény. Akad azért kivétel, amire a fenti mondat nem érvényes. Ezek közül az egyik a közbeszerzési eljárások alkalmazása.
ÁSZ-jelentés a M3-asról
Az M3-as autópálya Füzesabony és Polgár közötti szakaszának tervezését és kivitelezését vizsgáló számvevőszéki jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési program megvalósítása érdekében az MFB Rt.-nek juttatott költségvetési források 36 százalékkal túllépték az autópálya-építésre tőkeemelés céllal jóváhagyott előirányzatot – áll az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentésében. Az ÁSZ megállapítja, hogy tavaly a törvényben meghatározott 35,2 milliárd forint tőkeemelésen felül az MFB Rt. 12,69 milliárd forint többletforrásban részesült az ÁPV Rt.-től kapott ingyenes vagyonátadás révén. Ezzel egyidejűleg a kormány a költségvetésben eredetileg meghatározott előirányzatot új felhasználási célokra bontotta.
Egyetértenek abban, hogy nem értenek egyet
A felek az ülést követően egy dologban egyetértettek: eltér a véleményük abban a kérdésben, hogy az autópálya-építésnél alkalmazott eljárás összhangban van-e az európai megállapodással. Frits Bolkestein, az Európai Unió belső piacért felelős biztosa néhány héttel magyarországi látogatása előtt a Bruxinfónak nyilatkozva bírálta, az európai megállapodás megsértésének nevezte a közbeszerzési eljárás megkerülését a sztrádaépítésnél (konkrétan az M3-as egy szakaszáról van szó).
Pierre Mirel, az Európai Bizottság főtárgyalója most megismételte Bolkestein véleményét. Kifogásolta, hogy a magyar fél az autópálya-beruházásoknál nem garantál egyenlő elbánást az unió vállalkozóinak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati cégek Magyarországon bejegyzett, magyar cégnek minősülő leányvállalatai sem juthattak hozzá megrendelésekhez.
Közbeszerzés a kormányprogramban
A kormány az úgynevezett “üvegzsebprogram” keretein belül szabályozná a közbeszerzések átláthatóságát. Az új kabinet megerősíteni a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt is, és “haladéktalanul” átvizsgálná azokat az ügyleteket, amelyekben közbeszerzési eljárás nélkül került sor költségvetési összegek elköltésére, illetve azokat, ahol a költségvetési források felhasználásának átláthatóságát az Orbán-kormány megakadályozta”.
Az MSZP szigorítaná a közbeszerzéseket
Gottfried Péter, a külügy integrációs államtitkára viszont arra emlékeztet, hogy az európai megállapodás nem irányozza elő az uniós acquis teljes alkalmazását a szóban forgó területen. Következésképp a magyar fél szerint a közbeszerzési eljárás mellőzése az egyezmény egyetlen rendelkezésével sem áll ellentétben.
Magyar részről arról tájékoztatták az EU-t, hogy az év végéig felülvizsgálják a közbeszerzés szabályait. Kovács László, az új kormány külügyminisztere a múlt héten közölte Günter Verheugen bővítési biztossal, hogy a kabinet szigorítani fogja a közbeszerzési eljárásokat, és ennek érdekében törvénymódosítást fog kezdeményezni.
Vállalati adókedvezmények – alternatíva nélkül?
A közbeszerzésen kívül abban a kérdésben sincs egyetértés, hogy az állami támogatásokkal kapcsolatos magyar politika megfelel-e a még 1991-ben aláírt európai megállapodás rendelkezéseinek. Az EU szerint Budapest a szerződés aláírásakor vállalta, hogy jóval a csatlakozás előtt alkalmazni is fogja az unió előírásait. Magyar részről viszont képtelenségnek nevezik, hogy egy nem EU-tagállamtól elvárják az unió versenypolitikájának teljes végrehajtását.
A vita, amelyet ezúttal nem folytattak, a versenyfejezet lezárását is késlelteti, hiszen az Európai Unió a beruházásösztönző vállalati adókedvezmények azonnali eltörlésére szólította fel a kormányt. Pierre Mirel a Bruxinfo kérdésére elmondta: sürgető lenne megoldást találni a kérdésben, de az erre vonatkozó elképzelésekről többszöri rákérdezésre sem volt hajlandó többet elárulni. Magyarországon egyébként folyamatban van annak a leltárnak a véglegesítése, amelyik az EU által kifogásolt adókedvezményeket igénybevevő vállalatokról készült.
