Barátja, Soros György kétszer határozta el, hogy elmondja a tőzsde filozófiájának titkát, hogy egy szűk körrel megosztja azt, amit csak ő tud a tőzsdézésről, ám mind a kétszer úgy berekedt, hogy nem volt képes beszédét megtartani – példálózott Demján Sándor vállalkozó a Siker 2002 konferencián arról, hogy mennyire nem is egyszerű a siker, a sikeresség titkáról beszélni.
“A gazdaság olyan, mint a sport: csapatok vetélkednek – mondta. – Aki sikeres akar lenni, annak csapatot kell építenie, és ebben a csapatban nem a góllövő, nem az ügyeletes sztár, hanem a tréner szerepét kell eljátszania.” 
Demján Sándor: a siker kulcsa a csapatépítés
A csapatépítés azonban művészet: nem szabad például a vezető menedzsernek abba a hibába esnie, hogy szimpátia alapján választja kollégáit. Könnyen előfordul ugyanis, hogy egy kapus alkatú ember 10 kapust választ maga köré, vagy egy bürokratikus vezető bürokratákból építi fel csapatát is – fogalmazott Demján.
Önállóságot kell adni mindenkinek a munkájában, és ügyelni kell az okosok és a szorgalmasok arányára is egy csapaton belül. Sok okos mellé még több szorgalmas kell, a helyes arány felborulása akár egy szervezet bukását is jelentheti. Figyelni kell a fiatalok és az idősek arányára is: ha fiatal a vezető, kell mögé egy idősebb tapasztalt ember; az a cél ugyanis, hogy a lendület és a tapasztalat egymásra találjon.
Demján szerint, aki sikeres akar lenni, annak motivált munkatársakkal kell körbe vennie magát. A vállalkozó ezért előszeretettel választ olyan kollégákat, akik nem jó anyagi körülmények közül érkeztek, illetve olyanokat, akik aktívan sportoltak fiatalkorukban. 
Bojár Gábor: a pénz nem hajtja, csak a hiúság
Bojár Gábort, a Graphisoft elnökét saját bevallása szerint gyermekkora óta hajtotta, hogy valamiben a legjobb legyen. Végzett fizikusként, szentül hitte, hogy Nobel díjasnak kell lennie, egészen addig, amíg az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben volt főnöke meg nem győzte: “egyszerűen túl felületes ahhoz, hogy komoly tudományos eredményt érjen el”.
Hasonlóan Demjánhoz, mint vezető Bojár is úgy gondolja, a vezetőnek nem arra kell törekednie, hogy mindenben a legjobb legyen, de egy kicsit mindenhez konyítania kell. “Nézz magadba, mérd fel, miben vagy jobb másnál, és találj erre piacot!” – vallja Bojár, aki a Graphisoft vezéreként a nyolcvanas évek elején ezt a háromdimenziós modellezésben, az építészeknek szánt tervezőprogramokban találta meg: “A legjobbak vagyunk a világon, sikeresek is vagyunk, ebben a szegmensben a világ vezető három cége között vagyunk, de még nem vagyunk az elsők.”
A sikert legerősebben akkor élte át, amikor a nyolcvanas évek végén egy családi nyaraláson Genovában találkozott egy olyan 30 emeletes irodaházzal, amelyet korábban élőben sohasem látott, mégis tudta, hogy az ő szoftverükkel készítették, és amelyet a fia konzekvensen a “papa házának” titulált. “A világban találkozni azzal, amit csinálunk, ez a legnagyobb elismerés” – véli Bojár. 
Hardy Ilona: a munka és a magánélet egyensúlyát megteremteni nagyon nehéz
Hardy Ilona, a Budapesti Értéktőzsde “szülőanyja” és első ügyvezető igazgatója számtalan szervezetben visel komoly tisztséget. Ars poeticaként André Kosztolányi szavait vallja: aki nem hisz a csodákban, az nem realista.
Az elmúlt évtizedben számos tisztségre kérték fel, de a választásnál mindig fontosnak tartotta, szinte görcsösen ragaszkodott hozzá, hogy megőrizhesse az önállóságát. Független maradt a mindenkori kormánytól, de vállalati alkalmazott sem lenne, egy hierarchikus kapcsolatrendszerben csorbulna a döntéshozatali szabadsága.
Mint vezető beosztású nő úgy véli, hogy nagyon nehéz megteremteni a munka és a magánélet egyensúlyát, sőt talán nem is lehet. Férje a BÉT megalakulása idején folyamatosan ugratta a munkájával teljesen azonosult jogásznőt, hogy ő a tőzsdét vette feleségül. “Egy nőt folyamatosan furdal a lelkiismerete, hogy miért nincs is épp a gyerekével. Ezért néha tudatosan próbálom visszafogni a munkát, és a magánéletre fókuszálok.”
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
