Ha a magyar labdarúgó válogatott katasztrofális szereplését, a hazai bajnokság (és nézőszám) leírhatatlanul alacsony színvonalát, vagy a klubcsapatok nemzetközi szereplését tekintjük, aligha érthető, hogy 
egy üzletember miért lát fantáziát egy hazai klub megvásárlásában. Az NB I-be a közelmúltban befektető cégek vezetői maguk sem tudnak egyértelmű választ adni a miértre. Rácz Gábor például, aki az építőipari DACH csoport nevében fektetett nemrégiben a szebb időket megért, tavaly még bajnokjelölt, idén már kiesett Vasasba, így nyilatkozott: káros szenvedélye a futball
Ez azonban nem elsősorban, illetve nem kizárólag a befektetőknek okoz kárt, akik – mondhatni: hagyományosan – nemcsak a saját pénzüket teszik kockára. Jó példa erre az UTE futballcsapata, amelyet ugyan magánemberek tulajdonolnak többségében, de amelybe 500 millió forintot fektetett a 18 százalék részesedést szerző Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.
NB I-es klubok tulajdoni viszonyaiBizonyosan többségi magántulajdonban lévő klubok:
•MTK Hungária Kft.
•FTC Labdarúgó és Sport Kft.
•Vasas Labdarúgó Kft.
•Kispest-Honvéd Sportkör Kft.
•Matáv Sopron Sportszolgáltató Kft.
•ETO FC Kft.
Részben magántulajdonban, részben köztulajdonban vagy állami cég kezében lévő klubok:
•DVSC Futballszervező Rt.
•Újpest FC Kft.
•Videoton FC Kft.
•Zalaegerszeg Football Club Rt.
•Haladás Futball Kft.
Tisztán köztulajdonban lévő klub:
•Dunaferr Labdarúgó Kft.
Újpest: állami pénzek, állami érdek?
A befektetés idén februárban realizálódott, s a tavaszi szezonra máris megérkezett a IV. kerületbe Tulio, a később harmatos teljesítményt mutató ex-világklasszis brazil. Tőle egyébként szabadulni igyekszik a klubja, jóllehet nem kevés pénzbe kerülhetett.
Az UTE focicsapatát az Újpest FC Football Club Kft. működteti, amelynek fő tulajdonosa a Lukács Ferenc és Genzwein Ferenc nevével fémjelzett Viola Ball Rt. (Genzwein korábban sportvezető volt, majd a sörgyártással foglalkozó Ilzer Rt. vezetője lett.) A IV. kerületi együttest az MFB nemcsak kisebbségi tulajdonosként, hanem szponzorként is támogatta, akárcsak a Mol Rt. vagy az OTP Bank. Így aztán köz- és részben állami pénzekből sikerült magyar kupát nyernie a számtalan cseh és szlovák légióssal felálló UTE-nak.
Bár a Fidesz-kormány idején szépen fizetett Újpest-futballisták a választások után dedikált mezt küldtek a Heti Hetes gyűjtőakciójának támogatására, a klub imázsát egyelőre mindez aligha javítja, és még kevésbé számíthatnak akkora mennyiségű közpénzre a jövőben, mint eddig. (Az eddigi támogatásból még a Megyeri úti aréna “UEFA-konform” kicsinosítására is futotta.)
Vasas: esni vagy nem esni?
Az Újpestnél sokkal nehezebb helyzetben van a Vasas: a csapat történelmi mélypontjára jutott, hiszen kiesett az első osztályból (erre fél évszázada nem volt példa). Tulajdonosa, a már említett Rácz Gábor – aki talán már 90 százaléknál is többet birtokol a Vasas Labdarúgó Kft.-ben – máris “kavarásba” kezdett: előbb a Kispest-Honvéd Sportkör Kft. ügyvezető igazgatójával, Koncz Lászlóval (a XIX. kerületi csapat tulajdonosával) tárgyalt, ám utóbb kiderült, nem egyesítik az angyalföldi és a kispesti klubot.
Az NB I-es indulás feltételeiVillás Károly, a Magyar Labdarúgó Liga gazdasági igazgatója a FigyelőNetnek elmondta: a bajnokságban való induláshoz a kluboknak számos feltételt kell teljesíteniük. Ezek közül legfontosabbak az anyagi, a pályát és a játékosállományt illető kötelezettségek. Az anyagi feltételek között szerepel a legalább tízmillió forintos óvadék letétbe helyezése, de emellett üzleti tervvel is rendelkeznie kell a klubot működtető gazdasági társaságnak. A cég saját tőkéje nem lehet negatív, és a szezon folyamán várható bevételek 75 százalékáról előzetes írásos szerződése, megállapodása, esetleg ígérvénye kell, hogy legyen a bajnokság kezdetekor.
Állítólag az is felvetődött, hogy a Videotonba invesztál Rácz, majd felröppent a hír, hogy a Vasas talán mégsem esik ki az első osztályból. Persze nem a futballisták minősíthetetlenül rossz szereplése lett a múlté: csupán arról van szó, hogy a másodosztályú Békéscsaba (amely esélyes saját csoportjának megnyerésére, és így az NB I-be való feljutásra), esetleg nem vállalja az első osztályú szereplés költségeit. Rácz pedig ekkor lecsaphatna, megvásárolhatná a “feljutás” jogát. Ha a Békéscsaba mégsem állna kötélnek, akkor egyesek szerint a másik másodvonalbeli csoport esélyese, a Siófok is szóba kerülhetne.
Mindez persze spekuláció, de jól példázza a magyar fociban uralkodó állapotokat. Tavaly már előfordult, hogy a másodosztály nyertese, a BKV Előre nem vállalta az NB I-es szereplést, és így a Debrecen mégsem esett ki (sőt, a hazai csapatok közül a legtovább bírta a nemzetközi porondon való megmérettetést). Az sem meglepő, ha ugyanaz az ember, illetve ugyanaz a befeketőcsoport két magyar klubot birtokol.
MTK-FTC: egy ember, két csapat
A Fotex elnöke, Várszegi Gábor nevéhez fűződő modell lényege, hogy miközben az ex-zenész, ex-gyémántkereskedő az MTK Hungária Kft. tulajdonosa (egy feltehetően off-shore cég közbeiktatásával), addig a Fotex az FTC Labdarúgó és Sport Kft. tulajdonosa. A legnépszerűbb hazai klubot a Fotex 2,4 milliárd forintért szerezheti meg egy tavalyi megállapodás alapján, az összeg első, hatszázmilliós részletet már át is utalták. A sajátos összefonódás sokak szemét csípte, bár Várszegi nem hágott át szabályt bevásárlásaival.
Sokan egyébiránt azt tartják valószínűnek, hogy miután nemrég megvásárolta a német Eintracht Frankfurt Fussball AG 49,9 százalékát, Várszegi eladja a Fradit. (Erről lásd korábbi írásunkat: Várszegi lesz az Eintracht Frankfurt elnöke >>) Az MTK esetében megfigyelők arra hívják fel a figyelmet: kérdéses, hogy a Fotex fizet-e pénzt az MTK-t üzemeltető kft.-nek a pályán lévő hirdetésekért. Ha igen, akkor igencsak érdekes lenne tudni, hogy a Fotex-részvényesek pénzéből miként részesedik az rt. elnöke, aki mellesleg az MTK közvetett tulajdonosa.
ZTE: köz- és a magántulajonosok
A zártkörű részvénytársaságként működő Zalaegerszeg (ZTE) Football Club Rt. tulajdonosi viszonyai nem teljesen átláthatók. Annyi bizonyos, hogy itt is közpénzek és köztulajdonosok keverednek magánforrásokkal és privát tulajdonosokkal. Egyelőre ez a modell nem tűnik sikertelennek, hiszen a csapat történetében először akár bajnokságot is nyerhet.
A ZTE szponzorai között korábban feltűnt a Zalahús Rt., a Zala Volán Rt., a Zalakerámia Rt., tulajdonosai között pedig felfedezhetjük Zalaegerszeg város önkormányzatát, Zala megye önkormányzatát, a már említett Zalahúst és Zalakerámiát, továbbá meg nem nevezett magánszemélyeket. A csapatra óriási pénzeket költöttek az idei bajnokságban. A Waltner, Egressy, Kenesei támadósor például magyar viszonylatban kimondottan értékesnek számít, legalábbis ami a beszerzési árukat illeti.
Videoton: kevésbé sikeres a zalai modell
A zalaihoz hasonló modellben működik immár a Videoton FC Kft. is: nemrégiben az önkormányzat tulajdonrészéből vásárolt az Opel Szuna Kft., a Terszol Szövetkezet, a Renko (más források szerint: Renekó) Kft., az Albatherm Kft. és az AMV Kft. Így ezek a cégek is részesednek a focicsapatban, amelynek működtetéséhez további befektetőket vár a klubban még mindig több mint 80 százalékot birtokló önkormányzat.
A Videoton valóban forráshiányos voltát egyébként igazolni látszik a csapat hullámzó szereplése is. A bajnokság vége felé viszonylag jó eredményeket értek el, de nemzetközi kupaszereplésre nincs esélyük.
DVSC: Debrecenbe nem kéne menni
Nincs irigylésre méltó helyzetben a Debrecen, amelyet az idén nem fenyeget ugyan a kiesés, de a rájátszásban az NB I alsó traktusába szorult. Pedig a tavalyi fiaskó után megerősítették a Lokit, és ennek nyomán új tulajdonosi szerkezet alakult ki az együttest működtető DVSC Futballszervező Rt.-ben.
Az 1999-ben, Debrecen város és 15 befektető közreműködésével alakult cégben tőkeleszállítás után ismét tőkét emeltek, így a helyi önkormányzat részesedése 25 százalékra mérséklődött, a további 15 kisbefektető pedig a részvények 3 százalékát kapta. A fennmaradó 72 százalékra egy befektetői csoport tett szert, amelynek képviselője, Szima Gábor az rt. igazgatótanácsának elnöke.
Szima nincs elragadtatva a helyzettől. A debreceni klub százéves évfordulóján, idén márciusban így fogalmazott például: “Aki nem szereti a focit, üzleti megfontolásból nem ruház be egy klubba. Öt év múlva kiderül: megérte-e befektetni a magyar futballba. Ahhoz, hogy a válasz igen legyen, komoly színvonal-emelkedésnek kell történnie.”
Dunaferr, Győr: elzárt csapok
Nincs sok ok az optimizmusra a Dunaferr Labdarúgó Kft.-nél sem, hiszen az anyacég óriási veszteségeket halmozott fel, úgyhogy nemcsak a dunaújvárosi sportélet, hanem az ottani munkahelyek is veszélybe kerültek. Nem véletlen, hogy a kft. vezetője az idén már távozni akart, s csak a tulajdonos Dunaferr SE elnöke, a Dunaferr-vizsgálatok kereszttüzébe került Szabó József bírta maradásra. A szocialista többségű kormány valószínűleg nem hagyja veszni a várost, a vasművet, de hogy a sporttal mi lesz, azt ma még legfeljebb találgatni lehet.
Nincs jó állapotban az ETO FC Kft. sem: a győri Rába ETO utódcsapata, a Győri ETO tulajdonosa a Quaestor Rt. (hogy hány százalékban, azt a megkeresett több illetékes egyike sem volt képes megmondani), továbbá a cégadatok szerint a Rába-Stadion Sportszervező Kft. A nehézségeket nemcsak a focicsapat gyenge szereplése illusztrálja, hanem az is, hogy nemrégiben a ki nem fizetett vízdíj miatt a Pannon-Víz Rt. egyszerűen elzárta a csapokat.
Sopron, Szombathely: hűséges Matáv, bőkezű S.Oliver
A kilencvenes évek elején még amatőr alapokon, a megyei bajnokságban szereplő Távközlési SE a Matáv folyamatos hátszelével vált élvonalbeli klubbá. 1998-ban alakult meg a Matáv Sport Club Sopront működtető Matáv Futball Sportszolgáltató Kft. A kft.-be internetes források szerint időközben magánszemélyek is beszálltak (sőt, felröppent a hír, hogy a Westel Rt. is invesztált a klubba), ám továbbra is meghatározó maradt a távközlési vállalat támogatása, amely a sportklubot és rajta keresztül a labdarúgást reklámozóként támogatja.
Az időnként négy brazilt is felsorakoztató S.Oliver-Haladás hozta talán a legnagyobb anyagi áldozatot az idei bajnokságban. A csapatot működtető Szombathelyi Haladás Futball Kft. ráfordítása azonban valószínűleg nem jár eredménnyel: az együttes második lett a kupában, így lecsúszott a nemzetközi szereplés lehetőségéről, a bajnokságban pedig a kiesés ellen küzd. A klub fő szponzora az S.Oliver cég, mellette Szombathely önkormányzata támogatja az együttest.
A tulajdonosok között nem szerepel az S. Oliver, ugyanakkor a Szegner Zsolt ügyvezető nevével fémjelzett klubban igen vegyes a tulajdonosi szerkezet. A két legnagyobb tulajdonos Szombathely városa és a MÁV Rt., mellettük azonban a Vas megyei önkormányzat, a Szombathelyi Haladás Vasutas Futball Club, a Szombathelyi Haladás Vasutas Sport Egyesület, a Milos és Társai Kft., a Sabaria Nyomdaipari Kft., a Pannon-sportszer Kft., a Meliorációs és Rekultivációs Kft., a Gravitáció Kft., a Flór-Tox Bt. és a Pumtex Hungary Kft. is részesedik klubból.
