Beck György keddi sajtótájékoztatóján emlékeztette az újságírókat arra, hogy pályafutása során nem az első fúziót kell levezényelnie 
Magyarországon: már kilenc évvel ezelőtt, 1983-ban, a Számki és két másik intézmény összevonásakor, a Számalk létrehozásakor egy 2000 embert foglalkoztató informatikai cégnél dolgozhatott – akkor még beosztottként. Ezután került a Digital Magyarország élére, később a Compaq, most pedig a HP vezetői posztjára.
A nagy túlélő”Megfigyelők”, azaz a sajtótájékoztatón megjelent újságírók az egyszeri munkácsi emberhez hasonlítják Beck György pályafutását, hiszen aki Munkácsról soha nem mozdult ki, az Magyarországon, Csehszlovákiában, majd megint Magyarországon, később a Szovjetunióban és végül Ukrajnában találta magát. Valóban, Beck helyzete kissé hasonló: közismerten az egyik legjobb, ha nem a legjobb informatikai menedzser Magyarországon, aki a 1994 óta mindig valamelyik számítástechnikai cég élén állt. Cégét azonban mindig felvásárolta valaki: a Digitalt a Compaq, a Compaqot most a HP. Beck pozíciója mégis változatlan, hiszen senki sem akar piacot veszíteni: az új tulajdonos minden alkalommal átvette, és meg is tette itthoni, illetve olykor regionális vezetőjének. A HP-nál jelenleg a magyar leányvállalat irányítását bízták rá, de Beck kijelentése szerint már folynak a tárgyalások esetleges további funkciók idetelepítéséről. Beck itthoni elismertsége mindenesetre vitathatatlan: elnöke az Informatikai Érdekegyeztető Fórumnak, alelnöke az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ), elnökségi tagja a Menedzserek Országos Szövetségének (MOSZ), elnökségi tagja az OMFB-nek. A hazai informatikában végzett munkájáért 1996-ban Neumann-díjjal jutalmazták, az IVSZ kétszer, a MOSZ egyszer választotta az év menedzserévé.
A Hewlett-Packard és a Compaq egyesülésével világviszonylatban közel 80 milliárd dolláros forgalmú cégóriás jöhet létre – hangsúlyozta Beck. A mamutvállalat a világ kilencedik legnagyobb árbevételű társaságává válhat, amely forgalmának több mint hatvan százalékát az USA-n kívül realizálja.
Globálisan minden fontosabb piaci szegmensben a három legnagyobb cég között lesz a HP, hiszen 163 országban van jelen. Az új konglomerátum évente négymilliárd dollárt fordít majd kutatás-fejlesztésre, és különösen nagy hangsúlyt kap a képfeldolgozás és nyomtatás üzletág. (Ebben a szegmensben mindig is a HP volt erősebb, a Compaq a személyi számítógépek gyártásában volt meghatározó szereplő.)
A magyar HP-nél többségben lesznek az ex-compaqosok
Az új magyarországi HP-vezetésében a többség a Compaqtól érkezett. Egyelőre két korábbi Hewlett-Packard-menedzser kapott benne helyet: az egyik Czinege László, aki a képfeldolgozási és nyomtatási üzletág vezetője, vagyis a stratégiailag legfontosabb divízót irányítja majd. A pénzügyi vezető szintén ex-HP-s: Papp Klára.
A menedzsmentben Beck egyik legrégebbi munkatársa, a Digitalnál és a Compaqnál is dolgozó Szalay Imre irányítja majd a szolgáltatási üzletágat. A PC-üzletág élére szintén egy ex-compaqos, Scharek Viktor került (ő egyébként a Microsoftnál is dolgozott már). A kiadott sajtóanyagban azonban nem szerepel egyelőre a vállalati rendszerekkel foglalkozó negyedik üzletág irányítója.
Magyarországon nem lesz leépítés?
Beck György hangsúlyozta, hogy csak néhány napjuk volt az új magyarországi vezetőség összeállítására, így több posztot később töltenek be. Egyelőre nem tudott nyilatkozni arról sem, hogy Magyarországon tervez-e a kibővült HP bármilyen leépítést. A cégcsoportnál jelenleg 450-en dolgoznak, Beck szerint ez akár ötszázra is bővülhet jövő évre.
Az új vezér annak ellenére mondta ezt, hogy globálisan 15 ezer alkalmazottjától szeretne megszabadulni a HP, és ettől mintegy 7,5 milliárd dolláros megtakarítást várnak az amerikai központban. A magyar Compaq és a hazai HP mindenesetre nem indul rossz pozícióból a fúziónak: az egyesülés előtti utolsó félévben a Hewlett-Packard leányvállalatának forgalma 52 százalékkal bővült, a Compaq Magyarország pedig körülbelül 17 százalékkal növelte forgalmát az elmúlt hónapokban.
Erős pozíciókkal indul az új HP
Az új HP indulási pozíciója rendkívül erős: a világ teljes informatikai piacának 7, míg a magyarországinak 16 százalékát tudhatja magáénak. Az asztali PC-k esetében 21, illetve 27 százalékos, a hordozható eszközöknél 15 és 36 százalékos ez a mutató. A tintasugaras nyomtatóknál 43 és 61, míg a lézerprinterek tekintetében 46 és 65 százalék ez az arány.
Mindezek után a FigyelőNet kérdésére Beck elmondta, hogy a versenyhatóság itthon is jóváhagyta a két cég egyesülését, tehát nemcsak az USA-ban és az Európai Unióban engedélyezték a fúziót.
Nemrégiben egy magyar kormányzati tenderen a Compaq és a Hewlett-Packard (akkor még külön-külön cégként) nyert. Felvetésünkra, hogy a jövőben ilyen méretű tendert egymagában aligha nyer az egyesített cég, Beck elmondta: a nagyobb megrendelőknél komoly kihívással kell majd szembenézniük a jövőben, de remélik, hogy akik a megosztott beszerzési források hívei, azokat is meg tudják győzni korábbinál komplexebb szolgáltatásaik és kínálatuk előnyeiről.
