A német fémipari dolgozók szakszervezeti szövetsége, az IG Metall felhívására számos németországi üzemben tovább folytatódnak a munkabeszüntetések, és egy szerdai bejelentés szerint a jövő héten 
is leállhatnak a gépsorok egyes üzemekben, immáron Berlinben és Baden-Württembergben. Az elmúlt vasárnap éjszakáján, hét év után először a sindelfingeni Mercedes gyárban állt le a termelés, majd a hét további részén összesen húsz üzemben 50 ezer fémipari dolgozó szüntette be a munkát.
Mielőtt a 2,8 milliós tagságával a legnagyobbnak számító IG Metall sztrájkot hirdetett volna, országosan összesen 47 tárgyalási fordulón próbáltak kompromisszumot találni a munkaadókkal, de nem sikerült. A szakszervezet eredetileg 6,5 százalékos, majd 4 százalékra mérsékelt béremelési követelése süket fülekre talált a munkaadók oldalán. Legfeljebb 3,3 százalékos, 15 hónapra szóló béremelést tartanak megengedhetőnek az ágazat 3,6 millió dolgozója számára, egyszeri 290 eurós kifizetéssel megtetézve.
Kieső termelésA Daimler-Chryslernél keddig 2500, a neckarsulmi Audi-gyárban 1000 gépkocsi nem gördült le a futószalagokról a munkabeszüntetések miatt. A Porschénál ez a szám 154.
Féltik a fellendülést
A munkaadók és a szakszervezetek közötti tárgyalások megszakadása után számos szakértő hívta fel a figyelmet az elhúzódó sztrájk és a túlzott béremelési követelések gazdasági veszélyeire. A túlzott béremelés nem csupán az árakban érződik majd, hanem a foglalkoztatásra és a gazdasági növekedésre is hatással lehet, jóval nagyobb mértékben – figyelmeztetett Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke.
Hasonlóan vélekednek német közgazdászok is. A gyenge konjunktúra miatt a vállalatok nem tudják vállalni az emelkedő bérköltségekkel járó magasabb árakat, márpedig “ezt a költséget valakinek viselnie kell” – mondta a Handelsblattnak a HSBC Trinkaus & Burkhardt közgazdásza, Gregor Beckmann. Mindennek a következménye, állítja a szakértő: csökkenő nyereségesség és ennek a konjunktúrára és a foglalkoztatottságra gyakorolt negatív hatása.
Brüsszel és az európai ipari és munkaadói szövetség, az UNICE attól tart, hogy a német példa ragadós lesz, és a béremelésért folytatott harc más nagyobb európai államokban is követőkre talál. Márpedig egy tovagyűrűző sztrájk a sokat emlegetett, ám annál kevésbé megindult fellendülést sodorhatja veszélybe.
Egy ilyen törékeny gazdasági helyzetben nem erre lenne szükség – szögezte le az UNICE illetékese a Reuters hírügynökségnek. – Az eltúlzott bérkövetelések és a sztrájkakciók nem vezethetnek jó megoldásra.
Vegyipar: igen, építőipar: nemHárom héttel ezelőtt a vegyipari szakszervezet és a munkáltatók 3,6 százalékos emelésben állapodtak meg a szakma 570 ezer nyugat-németországi dolgozója számára, ebből 0,3 százalékpontnyi nem beépülő emelés, hanem egyéb juttatás.
A 950 ezer tagú német építőipari szakszervezet, az IG Bau pénteken jelentette, hogy eredménytelenek maradtak tárgyalásai a munkáltatókkal a 4,5 százalékos béremelési követelésről. Az építőipari ágazat soha nem látott nehézségekkel küszködik Németországban.
Kinek hol a határ?
A gazdasági lapokban megszólaltatott elemzők szerint 3-4 százalék közötti ágazati szintű béremelés volna az a határ, amely még nem veszélyeztetné az árstabilitást. És nem kényszerítené kamatcsökkentésre az Európai Központi Bankot.
Az IG Metall szerint azonban az ágazat termelékenységének növekedése többet tesz lehetővé ennél, és annál is, mint amit a vegyiparban elértek. A termelékenység növekedéséhez képest a szakszervezet elmaradásnak tartja, hogy a szakma dolgozóinak bére a legutóbbi megállapodási fordulóban átlagosan csak 3 százalékkal emelkedett 2000-ben, majd 2,1 százalékkal tavaly májustól.
Készül a média isA német nyomdaipar és média bérvitái miatt kedden Bajorországban több nyomda és lapkiadó dolgozói kezdtek figyelmeztető sztrájkba. A ver.di szakszervezeti szövetég hétfői müncheni bejelentése szerint az ágazat szakszervezetei más német tartományokban is munkabeszüntetésekkel adnak nyomatékot bérköveteléseiknek. A ver.di – hasonlóan a fémipari dolgozókhoz – 6,5 százalékos béremelést követel az ágazat 220 ezer dolgozójának a tartományban.
A szocdem győzelem a tét?
Gerhard Schröder kancellár számára rosszabb időpontot aligha találhattak volna a sztrájkra. A jelenleg koalícióban kormányzó szociáldemokrata párt joggal tart attól, hogy a sztrájk csökkenti győzelmi esélyeit a szeptemberi választásokon. A munkások érdekeit képviselő pártra aligha vet jó fényt a sztrájkoló tömeg látványa. Az esetlegesen kiharcolt jelentős, 4 százalékot meghaladó béremelés pedig a vállalatokat befektetéseik elhalasztására kényszerítheti, ez pedig a már javában zajló németországi választási kampány egyik központi motívumához vezet, a gazdasági növekedés és a munkanélküliség kérdéséhez.
Schröder éppen ezért több alkalommal is éles hangon szólította fel a szakszervezetet, hogy amilyen hamar csak lehet, üljön ismét tárgyalóasztalhoz a munkaadókkal. Az IG Metall vezetője, Klaus Zwickel többször kifejtette, hogy a mozgalom nem Schröder és a hagyományos szövetséges, a szociáldemokrata párt ellen irányul, a sztrájk csupán a “méltányos eredmény” elérésének eszköze.
