Belföld

Gazdaságkutatók – balos sejtelmek

Jóllehet a kormányváltás csupán kisebb gazdaságpolitikai változásokat ígér , a gazdaságkutatók az eddiginél magasabb bérkiáramlással és államháztartási hiánnyal számolnak.

Kormányprogram ugyan még nincsen, de a leendő kabinet száznapos ígérethalmaza adhat némi támpontot a gazdaságpolitika új irányáról és a gazdasági folyamatok esetleges módosulásáról. A kutatóintézetek még kivárnak, hiszen amit most lehet látni, azt többé-kevésbé már beépítették rövid távú prognózisaikba.

Főbb
makromutatók előrejelzései 2002-re
Ecostat* GKI** Kopint-Datorg***
Bruttó hazai termék (%) 3,6-3,8 3,2 3-3,5
Lakossági fogyasztás (%) 3,9 4,5
Beruházások (%) 5 5 4
Export változása (%) 7,7 7
Import változása (%) 8,3 11
Éves fogyasztói árindex
(%)
5,8-6 5,7 5,5-6
Bruttó átlagkereset alakulása
(%)
12 15
A külkereskedelmi mérleg hiánya
(milliárd euró)
3,4 5 4-4,5
A folyó fizetési mérleg
hiánya (milliárd euró)
1,8 2,5 2
*, ***2002. márciusi prognózis
**2002. áprilisi prognózis

A választások kimenetele ilyen szempontból nem is volt annyira érdekes: az Orbán-kormány a hatalom megtartásáért, a Medgyessy-erők a hatalom megszerzéséért tettek népszerűségnövelő és az államháztartást jobbára terhelő ígéreteket. Ezek tartalma már tükröződik a korábban készített becslésekben, legfeljebb hatásuk mértéke volt nehezen megítélhető.

Pénzügykutató: még várnak

Gazdaságkutatók – balos sejtelmek 1A Pénzügykutató Rt. március végén publikált legfrissebb prognózisa valamelyest számolt a kormányváltás lehetőségével. Ugyanakkor várható következményeit mindaddig nem kívánják számszerűsíteni, amíg a pontos kormányzati lépéseket nem ismerik.

Csillag István igazgató szerint két kritikus terület érdemel különösebb figyelmet: az államháztartás hiánya és a fogyasztás élénkítésének mértéke. A kiemelt bérezések, a törvény szerintinél magasabb nyugdíjemelés és az alacsonyabb személyi jövedelemadó kulcsok ígérete ugyanis közvetlenül és közvetve egyaránt a költségvetési kiadások emelkedését és a lakossági fogyasztás élénkülését eredményezi.

Az új kormányzati ciklus egészét illetően ugyanakkor pozitív irányba hathat az eddigi, belső keresletet élénkítő és árfolyamfelértékelő politika vélhető visszaszorulása.

Gazdaságkutatók – balos sejtelmek 2Ecostat: túlterhelt államkassza

Az államháztartás túlzott igénybevételétől tart az Ecostat is. A GDP-arányos idei hiányt márciusban még 3,1 (tavaly decemberben pedig 2,8) százalékra becsülték, az azóta tapasztalt folyamatok tükrében ma már 4 százalékos deficitet prognosztizálnának. A már korábban megtört javuló trend tehát szerintük tovább romlik, különösen, ha a Fidesz-kormány kampányígéreteit is túllicitáló MSZP valóra váltja eddig nyilvánosságra hozott elképzeléseit.

Nem kifejezetten derűlátóak az Ecostatnál az idei gazdasági növekedést illetően sem. Ez azonban nem a kormányváltással függ össze, hanem az eddig folytatott hazai gazdaságpolitika és a világgazdasági helyzet következménye. Az utóbbi évek eredményétől messze elmaradó tavalyi 3,8 százalékos GDP-növekmény szerintük az idén tovább romlik, és legfeljebb 3,6-3,8 százalékos lehet.

Hasonlóképpen rosszabbodik a folyó fizetési mérleg egyenlege. A tavalyinál magasabb, 1,8 milliárd eurós deficittel zárhat, miközben az infláció 5,8-6 százalék körüli szintre csökkenhet.

GKI: ötszázalékos hiány?

Gazdaságkutatók – balos sejtelmek 3A makroelőrejelzéseit legsűrűbben nyilvánosságra hozó GKI egy héten belül újabb prognózissal rukkol elő, amely már az új kormány várható intézkedéseit is figyelembe veszi. A konkrét számok ismertetése nélkül Karsai Gábor ügyvezető igazgató kérdésünkre annyit elárult, hogy a száznapos program végrehajtásának hatására növekedhet a márciusi állapot alapján 540 milliárd forintra prognosztizált államháztartási hiány, ami a GDP-hez viszonyítva több mint ötszázalékos deficitet jelentene.

Mindeközben igen gyorsan növekszik a lakosság jövedelme (a bruttó átlagkereset 15 százalékkal) és ezzel párhuzamosan fogyasztása is, de ez az infláció alakulását összességében mégsem befolyásolja lényegesen. Utóbbit erősebben alakítaná a sokat rebesgetett gázáremelés (amit szerintük a most hivatalba lépő kormány nem fog végrehajtani), illetve a nemzetközi olajár, amely viszont már most magasabb, mint amivel korábban számoltak. A fagykárok miatt magasabb gyümölcsárak szintén a növekvő infláció irányába hatnak. De az évre becsült 5-6 százalékos árindex véleményük szerint tartható lesz.

A GDP idei növekedését 3,2 százalékra becsülik, miközben az egyensúlyi helyzet tovább romlik. A folyó fizetési mérleg alakulását a többi kutatóintézethez képest is igen pesszimistán látják: év végi hiányát 2,5 milliárd euróra taksálják.

Kopint-Datorg: túl optimista inflációbecslések?

Gazdaságkutatók – balos sejtelmek 4A Kopint-Datorg április közepén közzétett legfrissebb konjunktúrajelentése a választások hatását még nem vette alapul, sokkal inkább a Fidesz-kormány forint-felértékelő árfolyamrendszerének és a korábbi szűkítő politikát felváltó, a belföldi keresletet élénkíteni kívánó költségvetési politikájának következményeit. Közben a világgazdaság recesszióhoz közeli állapotának javulásával számolt.

Mindezek tükrében kis mértékben lassuló, 3-3,5 százalékos gazdasági növekedést, valamint tovább romló külkereskedelmi és fizetési mérleget prognosztizált. Az előbbi 4-4,5 milliárd euró, az utóbbi 2 milliárd euró körüli deficittel zárhat.

Ami a kormányváltás hatását illeti, Köves András tudományos vezérigazgató-helyettes szerint a GDP-előrejelzés változatlanul reálisnak tűnik, de az 5,5-6 százalékra becsült éves átlagos infláció túl optimistának bizonyulhat. Tartani lehet ugyanis az emelkedő olajáraktól, valamint az esetleges hazai intézkedésektől. Június végére elkészülő újabb jelentésük már pontosabban számba veszi az addigra vélhetően megismert kormányprogram lehetséges következményeit.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik