A brit The Independent szerint nemcsak Franciaország, hanem az összes modern demokrácia történetében egyedülálló az a szavazati arány, amellyel újraválasztották a francia köztársasági elnököt, méghozzá több mint 80 százalékos részvételi arány mellett. Az eddigi legnagyobb arányú győzelmet Franciaországban Georges Pompidou aratta 1969-ben, amikor 58,2 százalékot szerzett Alain Poher-val szemben.
Le Pen nem adja fel
A 18 százalékos eredmény ellenére Le Pen nem adja fel: a harcot folytatni akarja, méghozzá pártja, a Nemzeti Front élén június 9-én és 16-án, amikor a parlamenti választások zajlanak majd. Le Pen egyébként “szovjet” módszerekkel vádolta vetélytársát, Chiracot: szerinte az újraválasztott köztársasági elnök a média, illetve egy “morbid koalíció” segítségével győzte le őt, amivel nyilvánvalóan a baloldal és a mérsékelt jobb összefogására utalt a szélsőjobboldai vezér.
Nemcsak a Nemzeti Front készül azonban a nemzetgyűlési választásokra: a jobboldalon a kormányfő-jelöltek között van a magyar származású Nicolas Sarkozy. A baloldalon is egyre erősödnek azok a hangok, amelyek az összefogást sürgetik. A zöldek és a szocialisták máris az elnökválasztás első fordulóját emlegetik, amikor a megosztott baloldal egyetlen jelöltje sem került be a második körbe, és példátlan módon egy jobboldali és egy szélsőjobboldali politikus közül választhatott csupán Franciaország.
Európa és Amerika fellélegezhet
A német Der Spiegel szerint az európai és az amerikai politikusok fellélegezhetnek: a 69 éves Jacques Chiracot ugyanis a franciák 82 százalékos többséggel választották újra, így a köztársasági elnököt továbbra is a konzervatív gaulle-ista párt, az RPR adja majd. A francia Le Monde ennek kapcsán megjegyzi: a jobboldali szavazók megoszlottak a két jelölt között, a baloldal viszont egyöntetűen Chiracra szavazott.
A világ állam- és kormányfői máris gratuláltak Jacques Chiracnak, köztük Johannes Rau német elnök és Schröder kancellár is, az utóbbi pedig kijelentette: a francia nép egyértelműen elutasította a szélsőségeket. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke szerint Franciaország a döntéssel egyértelművé tette, hogy “Európa szívében” van, minthogy visszautasította Le Pen izolacionista, szélsőséges politikáját. Tony Blair brit miniszterelnök megérdemeltnek és impresszívnek nevezte Chirac győzelmét.
Csökkent Sarkozy esélye a miniszterelnöki megbízásra
A találgatások most már elsősorban arra vonatkoznak, hogy Chirac kit vesz majd maga mellé ügyvezető miniszterelnöknek, minthogy a szocialista Lionel Jospin napokon belül beadja lemondását. (Jospin még az elnökválasztás első fordulójában katasztrofális eredménnyel esett ki a további versengésből.)
Korábban erre a posztra Nicolas Sarkozyt, a magyar származású exminisztert – jelenleg a Párizs környéki Neuilly polgármestere – tartották esélyesebbnek, az ő pozíciói azonban a Le Monde szerint az utóbbi hetekben gyengültek. Jean-Pierre Raffarin kinevezése ugyanakkor nem zárható ki a júniusi parlamenti választásokig.
Keserédes győzelem vagy a demokrácia ünnepe?
De térjünk vissza az elnökválasztáshoz: Chirac győzelmét a Der Spiegel keserédesnek nevezi, miközben elismeri: a franciák megállították Jean-Marie Le Pent, és a demokrácia győzelmét ünneplik. Vasárnap este nem véletlenül szólt így szavazóihoz és az ország polgáraihoz Chirac: “Önök ellenálltak az intoleracia és a demagógia kísértésének.”
Második – immár csak ötéves – mandátuma idejére Chirac a köztársaság megújítását helyezte kilátásba. Elsősorban az erőszak és a munkanélküliség elleni fellépést hangsúlyozta – amelyek egyébként a szélsőjobboldali Le Pen kampányának álltak a középpontjában. Nem véletlen tehát az sem, amikor Chirac így fogalmazott: “megértettem a franciák kérését”, vagyis az első fordulóban a populistákra leadott óriási mennyiségű szavazat legfőbb okát.
Chirac győzelmét azonban nem kizárólag a mérsékelt jobboldal összefogása, hanem egy szinte össznemzeti mozgalom adta: Franciaországban az elmúlt 14 napban, a két választási forduló közötti két hétben megannyi tüntetés, demonstráció és gyűlés zajlott, amelyeken kommunisták, mérsékelt baloldali pártok, emberi jogi szervezetek, értelmiségiek és munkaadói szervezetek egyaránt a jelenlegi köztársasági elnök újraválasztásáért léptek fel. Valójában azonban ezek a szervezetek nem Chiracot támogatták, hanem a 73 éves Le Pen elleni népszavazásra hívtak fel.
