Befektetésajánló – a legjobb itthon

Remek időszakot zártak a magyarországi befektetési alapok áprilisban. Az Egyesült Államokban és a Nyugat-Európában működő hasonlókból folyamatosan vonták ki pénzüket a befektetők, s a részvénypiacon aktív alapok ezt meg is sínylették. Az általunk figyelt közel száz hazai alapra bízott vagyon ezzel szemben több mint négy százalékkal gyarapodott március 20-án készült összefoglalónk óta.

A vagyon közel nyolcszázötvenmilliárd forintot tett ki, a legnagyobb alap (OTP Optima) mérete pedig elérte a négyszázmilliárd forintot. A növekményhez a frissen befolyó tőkén felül hozam is társult, átlagosan 0,7 százalékos egy jegyre jutó eszközérték-emelkedést hozott az elmúlt másfél hónap a jegytulajdonosoknak.

Elsőkből lettek utolsók

A politológusok közkedvelt kifejezését ezúttal nyugodtan rá lehet húzni a befektetési alapok múlt havi teljesítményére is: a hozamokat tekintve “kétpólusúvá” vált a jegyek piaca. Élesen elkülönültek a nemzetközi és hazai részvénypiacon aktív alapok teljesítményei.

A legrosszabbul az előző hónap nyertesei, a nemzetközi részvényalapok jártak. (Erről lásd: Alapok, túl az alapozáson >>) Habár a két, kizárólag Közép-Európában aktív alap hozama ezúttal is pozitív eredményt hozott, ez kevés volt az üdvösséghez. Az Egyesült Államokban és Európában is erős visszaesést mutattak a tőzsdeindexek, a Dow Jones újfent tízezer pont környékén (és főleg alatta) mozog, az európai piacok pedig igazodnak a tengerentúli trendhez, szintén jelentősen estek.

Nem véletlen tehát, hogy a Nyugatra tekintgető alapok átlagos hozama öt százalék körül alakult – negatív előjellel. Természetesen “nem tett jót” az alapoknak a forint március közepe óta tapasztalható erősödése sem, ez a nemzetközi kötvényalapok kismértékben negatív teljesítményében is megmutatkozott.

Több mint tízszázalékos negatív hozammal a legrosszabbul teljesítő alap a CA Devizarészvény, valamint a K&H Amerika részvényalapja. A gyengén teljesítők listájának többi helyezettje is nemzetközi részvényalap.

Hat hét alatt tizenhárom százalék

Szárnyaltak viszont a Budapesti Értéktőzsdén befektető társaik. Nagyot profitáltak a választások két fordulója közötti fellendülésből. A figyelt időszakban leginkább a másodvonalbeli papírok remekeltek (az alapkezelők számára a BUX-nál most is sokkal reálisabb értékmérő volt a RAX). A spekulánsok közel ötvenszázalékos ugrásra késztették az Antenna árfolyamát, az ezer forint osztalék hatására több mint húsz százalékot ugrott a Pick, a Démász és a NABI harminc százalékkal emelkedett. Mivel az alapok portfóliójában BUX-súlyuknál jóval nagyobb aránnyal szerepelnek a közepesen likvid papírok, így érthető, hogyan tudtak ilyen kiugró teljesítményt hozni.

A toplista első öt helyezettje kivétel nélkül ebből a kategóriából került ki. Az Aegon Belföldi részvényalapja pedig hat hét alatt tizenhárom százalékos hozammal büszkélkedhetett. Nem volt oka szégyenkezni a többi alapkezelőnek sem, átlagosan hétszázalékos hozamot realizálhattak a jegytulajdonosaik.

Új Concorde-alap a láthatáron

A hazai kötvényalapok az állampapírpiacon tapasztalható ideges hangulat nyomán némiképp visszafogottan teljesítettek. Kevéssé előzték csak meg a sok havi átlagnak megfelelően 0,6 százalékos átlagos hozamú pénzpiaci alapokat.

Indulás előtt áll a Concorde új alapja. A benchmarkként a Morgan Stanley Capital World Indexet megadó alapkezelő globális portfóliót szeretne kialakítani, különböző alapok befektetési jegyeibe fektetve.