A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint a bruttó hazai termék (GDP) alapján mérve hazánk regionális gazdasági fejlettségbeli differenciáltsága a 2000. év folyamán tovább erősödött. Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese az adatokat ismertetve elmondta: tendenciaváltás nem történt, ugyanakkor a különbség növekedése lassabb volt, mint a korábbi években.
Közép-Magyarországé a torta nagy része
A folyó beszerzési áron mért GDP 2000-ben 13 151 milliárd forint volt, amelyhez Közép-Magyarország 43,1 százalékkal, a Dunántúl 29,5 százalékkal, a kelet-magyarországi térség pedig 27,4 százalékkal járult hozzá. Az előző éves adatokkal összevetve ez azt jelenti, hogy lassuló ütemben, de tovább csökkent a keleti országrész részesedése a Magyarországon előállított nemzeti össztermékből.
| Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában |
|||
| Régió | 1998 | 1999 | 2000 |
| Közép-Magyarország | 147,8 | 151,1 | 152,3 |
| Közép-Dunántúl | 98,1 | 93,8 | 100,5 |
| Nyugat-Dunántúl | 110,5 | 115 | 113,9 |
| Dél-Dunántúl | 77,2 | 77,8 | 74,8 |
| Észak-Magyarország | 67,9 | 66,3 | 64,6 |
| Észak-Alföld | 67,7 | 64,1 | 63,4 |
| Dél-Alföld | 76,3 | 74,5 | 71,9 |
Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék 2000-ben 1 millió 312 ezer forint volt, 180 ezer forinttal több, mint az előző évben; ez a növekedés elsősorban a lakosság számának 3 százalékos csökkenésére vezethető vissza. E mutató alapján a fejlettségi rangsor két végén álló régiók közötti különbség kisebb mértékben, mint az előző években, de tovább nőtt: a legfejlettebb terület fajlagos mutatójának értéke 1998-ban 2,18-szorosa, 1999-ben 2,36-szorosa, 2000-ben 2,40-szorosa volt a legelmaradottabbnak számító észak-alföldinek.
A dobogósok és Budapest
| A megyék sorrendje az egy főre jutó GDP alapján | |||
| Főváros, megye | 1998 | 1999 | 2000 |
| Budapest | 1 | 1 | 1 |
| Pest megye | 11 | 9 | 10 |
| Fejér | 2 | 4 | 3 |
| Kom.-Eszt. | 8 | 8 | 7 |
| Veszprém | 9 | 10 | 6 |
| Győr-M-S. | 3 | 2 | 2 |
| Vas | 4 | 3 | 4 |
| Zala | 5 | 5 | 5 |
| Baranya | 10 | 11 | 11 |
| Somogy | 18 | 15 | 14 |
| Tolna | 7 | 6 | 9 |
| Bor-Ab-Ze | 17 | 18 | 18 |
| Heves | 13 | 12 | 13 |
| Nógrád | 20 | 19 | 19 |
| Hajdú-Bihar | 12 | 13 | 12 |
| Jász-Nagy | 14 | 17 | 16 |
| Szab-Szat | 19 | 20 | 20 |
| Bács-Kiskun | 15 | 14 | 15 |
| Békés | 16 | 16 | 17 |
| Csongrád | 6 | 7 | 8 |
A rangsor első három helyén álló régió továbbra is Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl volt. Ott az egy főre jutó bruttó hazai termék jelentős mértékben meghaladta, illetve a harmadik helyen álló régióban 2000-re elérte az országos átlagot. Budapesten egy lakosra 2 millió 561 ezer forintnyi GDP jutott 2000-ben, közel kétszerese az országos átlagnak, illetve 3,61-szorosa a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei értéknek.
A legfejlettebb megyék fajlagos mutatója alapján képzett sorrend átrendeződött 2000-ben. Fejér megye átlagosnál nagyobb mértékű, elsősorban a villamos gépgyártás generálta növekedése eredményezte, hogy helyet cserélt Vas megyével. Ehhez hozzájárult a vasi mezőgazdaság teljesítményének csökkenése is.
A megyék rangsorában Veszprém megye produkálta a legnagyobb előrelépést (a tizedikről a hatodik helyre), ez a szakértők szerint a feldolgozóipar, a villamos energia szektor, az építőipar, valamint az ingatlanügyletek átlagot meghaladó teljesítményével magyarázható.
A negatív csúcs Tolna megyéhez fűződik, amely az 1999-ben megszerzett hatodik helyről egy év alatt három helyet csúszott vissza. A gyenge teljesítmény leginkább a villamosenergia-ipari termelés hozzáadott értékének csökkenésével magyarázzák. Nincs változás a lista alján, az utóbbi hat évben változatlanul Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a sereghajtó.
A régiók többsége az uniós támogatási küszöb alatt
Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unióhoz csatlakozó országok 56 régiójából 52-ben alacsonyabb a GDP a regionális támogatásoknál figyelembe vett 75 százalékos támogatási küszöbnél. A legfejlettebbek közé tartozik Prága, Pozsony, Ciprus és Közép-Magyarország.
