Korántsem nevezthető elnézőnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), eddig már több mint 70 millió forint bírságot rótt ki a hatáskörébe tartozó cégek szabálytalankodásai miatt. Az büntetés összege évről évre magasabb: a tavaly lefolytatott több mint 500 vizsgálat eredményeként csaknem 250 millió forinttal sújtotta a felügyelet a piaci szereplőket, míg mondjuk 1999-ben a PSZÁF elődjeként tevékenykedő négy felügyeleti szerv együttesen még 198 millióval.
Mindeközben Szász Károly, a PSZÁF elnöke egyre elégedettebb az érintett szektorok munkájával, legalábbis ami a törvényi keretek betartását és a nagyobb átláthatóságot illeti. Ezek szerint a tűréshatár lett alacsonyabb, a vizsgálatok spektruma pedig szélesebb.
Idén újabb tétel réme fenyeget: a pénzmosás elleni kibővített törvény végrehajtásának szigorúbb vizsgálata. Igaz, emiatt nem is annyira a felügyelet hatókörébe tartozó intézményeknek akadhat félnivalójuk, hanem az azon kívül esőknek.
“Vének tanácsa”Április 15-étől 15 tanácsos segíti a PSZÁF elnökének munkáját, ugyanis létrejött a Felügyeleti Tanács. Ennek szükségességét a január 1-jén hatályba lépett tőkepiaci törvény fogalmazta meg, s módosította ebben a szellemben a PSZÁF-ról szóló 1999. évi jogszabályt. Tagjai kizárólag kiemelkedő elméleti és szakmai tudású személyek lehetnek, olyanok, akik “már letettek valamit az asztalra”. Megbízatásuk három évre szól. Feladatuk ezalatt, hogy tanácsaikkal növeljék a felügyelet hatékonyságát és stratégiai kérdésekben állást foglaljanak. A tagok: Wolfgang Artopoeus, a német Bankfelügyelet volt elnöke; Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója; Farkas Ádám, a CIB Bank vezérigazgatója; Fatér Gyula, a Befektetési Alapkezelők Országos Szövetségének elnöke; Járai Zsigmond jegybankelnök; Kozek András, az Allianz-Hungária Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója; Matthias Kunsch, a HVB Bank vezérigazgatója; Sir Andrew Large, a Barclay’s Bank elnökhelyettese, a Brit Értékpapírfelügyelet volt elnöke, a Brit Bankfelügyelet igazgatótanácsának tagja; Morgós Katalin, az Anteris Tanácsadó Kft. cégvezetője; Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke; Pálvölgyi Mátyás, a Generali-Providencia Biztosító Rt. vezérigazgatója; Patai Mihály, az Allianz-Hungária Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója; Somogyiné dr. Kováts Erzsébet, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara alelnöke; Varga Mihály pénzügyminiszter és Szász Károly, a PSZÁF elnöke.
A konkrét elképzelésekről, javaslatokról egyelőre egyikük sem kívánt nyilatkozni, tekintve, hogy még egyszer sem ültek össze, ehhez Szász Károly kezdeményezésére várnak. Mindenesetre általánosságban jó irányban történő elmozdulásként értékelik a lépést, amelytől a piac hangjának fokozottabb érvényesülését remélik.
A szankciók rendszere
A bírságolás nem az elsődlegesen alkalmazott fenyítési eszköz. A PSZÁF által követett alapelvek egyike épp a fokozatosság, a pénzbeli szankciót megelőzi a hibák orvoslására történő konkrét felszólítás. Ha ez teljesül, akkor lényegesen kisebb lehet a pénzbüntetés, vagy akár el is maradhat. Ha viszont nem, akkor a bírságolás akár többször is ismétlődhet, egészen addig, amíg a szabálytalanság végképp megszűnik.
A fokozatosság mellett a gyorsaság, a bizonyítottság, az egyenlő elbírálás, a végrehajtás következetessége és az arányosság ugyanolyan fontos alapelv. Bár ez utóbbit szokták talán az érintettek legtöbbször megkérdőjelezni.
Ez történt a napokban a brókercégekre kiszabható maximális büntetéssel sújtott Concorde Értékpapír Rt.-vel is, amely – a felügyelet meglátása szerint – egyebek mellett engedély nélkül működtetett néhány vidéki fiókot. A társaságnál mindezt csak technikai jellegű szabálytalanságnak minősítik, ami szerintük nem indokolta volna az ötmillió forintos bírságot. Ugyanekkora büntetés járhat egyébként tisztességtelen árfolyam-befolyásolás esetén is, illetve bennfentes kereskedelem beigazolódásakor.
Notórius kihágók
A brókercégeknél tetemesebb bírságokra számíthatnak a bankok, amint azt jó néhány eset is példázza. Az ABN Amro Bankra például éveken át rájárt a rúd. 1998-ban egyszer 15 millió, 2000-ben két ízben összesen 30 millió forintot, 2001-ben további tízet kellett megfizetniük, amiért nem tudták a hosszabb idők óta meglévő hiányosságokat pótolni. Többek között elmaradtak a csaknem két évre vonatkozó teljes felügyeleti vizsgálat során talált törvénytelen szabályzatok átdolgozásával, valamint a megfelelő mértékű céltartalék megképzésével.
Idén is került már sor hasonló nagyságrendű fenyítésekre: a Kereskedelmi és Hitelbanknak, valamint a Citibanknak eddig 15-15 millió forintot kellett megfizetnie, az 1999-es 20 milliós bírság óta büntetlen ING Banknak pedig hatmillió forintot. Ez utóbbit az ügyvezetési módszerek megváltoztatására kötelezte a PSZÁF, az igazgatóság és a tulajdonosok hatáskörének tisztázására, valamint a bankcsoport szerkezetének átláthatóvá tételére.
Az év elején a biztosítókat sem kímélte a felügyelet, közülük a legmagasabb büntetést a Signalra rótták ki. Azért kellett ötmillió forintot fizetnie, mert nem tett eleget a biztosítási törvény személyi feltételekre vonatkozó követelményeinek. A PSZÁF ez esetben a viszonylag ritkán alkalmazott személyes szakcionálást is bevetette: külön megbírságolta Filvig István vezérigazgatót 800 ezer forinttal, mivel egyértelműnek találta a jogsértésben viselt személyes felelősségét.
