Távozott kedden posztjáról Jorge Remes Lenicov, Eduardo Duhalde kormányának gazdasági minisztere, miután a kongresszus elhalasztotta a válságkezelést célzó kormányjavaslat érdemi tárgyalását. Lenicov terve az volt, hogy a vezető bankokat összevonva egységesített pénzügyi és banki rendszert hoz létre – állami irányítással.
A két bankból, a Banco de La Nacionból és a Banco de Inversion y Commercio Extranjeróból létrehozták volna a Banco Federal Nacionalt, és a bankszámlákat befagyasztva kötvényekké alakították volna a betétek 60 százalékát, az állam hitelezőivé téve így a betéteseket. Ezt nem vállalta a szenátus.
Jorge Remes LenicovEduardo Duhalde elnök régi szárnysegédje volt, és egyben az ötödik gazdasági minszter egy éven belül, aki távozott hivatalából. Lenicov valójában három dologgal vívta ki a nép haragját. Először akkor indultak ellene támadások, amikor a nyilvánosság előtt is kifejtette gazdaságpolitikai elképzeléseit az argentin pesóról, folytatódó csúszó leértékelést ígérve. Azután csalódtak benne, amikor nem vezettek eredményre az IMF-tárgyalások, a betétek kötvénnyé alakítása pedig az utolsó csepp volt a pohárban.
Halva született ötlet
Lenicov elképzelése kivitelezhetetlenné vált, hiszen az információk kiszivárogtak, tömegek rohamozták meg a fiókokat “kifosztva” a pénzintézeteket. A jegybank hétfőn kényszerűen egy hétre elrendelte a hitelintézetek bezárását.
Nagyban hozzájárult Lenicov lemondásához, hogy nem vezetett eredményre a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalása a további segélyekről. Az IMF mindaddig nem is volt hajlandó az érdemi párbeszédre, míg Argentína nem mutat fel komolyabb intézkedéscsomagot a pénzügyi összeomlás elkerülésére.
Elemzői véleményekA UBS Warburg tőkebefektetési elemzője, Ben Laidler szükségszerű válaszlépésnek nevezte a miniszter lemondását arra, hogy a szenátus nem tárgyalja javaslatát. Rafael Ber, az Argentine Research elemzője ugyanakkor azt monda, hogy a befektetők viselkedését kevésbé a lemondás híre befolyásolja majd, mint inkább az, hogy ki kerül a helyére.
Mi lesz ezután?
A G7-ek hétvégén tartott washingtoni tanácskozásán több résztvevő is kifejtette: a már hosszú hónapok óta igen kritikus pénzügyi-gazdasági helyzet csak romlott az utóbbi időben. A Világgazdaság által idézett Dow Jones-elemzés szerint 10-15 százalékos GDP-visszaesés várható idén az országban. Argetína gazdaságilag “kaput” – ez a legrövidebb elemzés, amellyel egyébként az IMF vezérigazgatója is egyetért. Dél-Amerika második legnagyobb államában a G7-ek szerint elvesztegették az időt a hatékony szanálási program kidolgozására.
Jelenleg nem ismeretes, ki a gazdasági minszteri poszt várományosa Lenicov után, bár Alieto Guadagni, az energiaügyi és bányászati miniszter azt állította, Eduardo Duhalde elnök felajánlotta neki a megüresedett bársonyszéket. Duhalde azonban egyelőre tanácstalan, tárgyalásokat folytat befolyásos politikai erőkkel, új koalíciót próbál összekovácsolni annak érdekében, hogy hatalmon maradhasson. “Az elnöknek elképzelése sincs arról, merre induljon tovább” – jegyezte meg az ING Barings egyik közgazdásza, Federico Thomsen.
Lenicov távozása felveti a kérdést, vajon Argentínának van-e esélye arra, hogy folytassa tárgyalásait az IMF-fel, vagy saját maga talál megoldást a bajra. Washingtonban Paul O’Neill amerikai pénzügyminiszter kijelentette, egyelőre még nincs tisztában azzal, hogy mi vár Argentínára Lenicov távozása után, de a nemzetközi közösségek továbbra is komoly pénzügyi-gazdasági reformokra fogják buzdítani a dél-amerikai államot, ha az további külső segítséget vár.
Olvassa el……korábbi írásainkat:
• Argentína: új év, új elnök, új árfolyampolitika
• Argentína – kötéltánc a szakadék felett
• Argentína: a vég kezdete?
Ismerős példa új helyzetben?
A kilencvenes évek pénzügyi válságai elegendő példával szolgáltak arra, hogy mi történik akkor, ha egy régió meghatározó gazdasága padlót fog. A mexikói tequila-válság 1994 végén, az ázsiai 1997-ben, és az orosz 1998-ban viszont a mostanitól eltérő világgazdasági környezetben zajlott. Akkor a globális mutatók javulófélben voltak, most azonban még igencsak gyengélkednek, vagyis a befektetőket már egyébként is nyugtalanság, feszült idegállapot jellemzi.
A szakirodalomba fertőződés (contagion) néven bevonult folyamat minden eddiginél súlyosabb következményekkel járhat. A pénz- és részvénypiacokon rendkívüli mértékben megemelkedhet a volatilitás, az árfolyamok szélsőséges határok között ingadozhatnak. Mindez elvi szinten különösen igaz a feltörekvő piacokra, köztük Magyarországra is, bár az argentin válság tapasztalatai eddig ezt nem támasztják alá.
