A francia elnökválasztás első fordulója a jobboldal totális győzelmét hozta, a szélsőjobboldal pedig soha nem látott sikert ért el: Jean-Marie Le Pen kiszorította a második körből a szocialista jelöltet. Franciaország nem az egyetlen azonban a kontinensen, ahol a baloldal vereséget szenvedett az utóbbi időben. Az ultranacionalista Le Pen sikere után az EU vezetőinek is valószínűleg el kell gondolkozniuk a globalizáció, az egységes piac és a közös pénz bevezetésének előre nem látott következményein.
(Ultra)konzervatív hullámDániában nemrégiben az inkább már csak nevében szabadelvű liberális párt váltotta le az eddig kormányzó szociáldemokrata vezetésű kormányt, nem kis részben az idegengyűlöletre építve saját és hallgatólagos szövetségesei választási kampányát. Olaszországban a “Berlussolininek” is becézett populista jobboldali vezér Berlusconi aratott győzelmet a Hajrá Olaszország! jelszóval megbabonázva a tömegeket. Ezáltal ismét hatalomra kerülhetett, annak ellenére is, hogy különböző visszaélésekkel gyanúsítják, illetve azok miatt már jogerősen elítélték. (Az ítéletek végrehajtását mindeddig sikeresen halasztgatja.)
Németországban szintén nyerésre áll a választások előtti közvélemény-kutatások szerint az ókonzervatív Stoiber bajor miniszterelnök által vezetett CDU-CSU, Ausztriában pedig már évek óta a Haider-párttal együtt kormányzó Schüssel kancellár irányít. Hollandiában a helyhatósági választásokon törtek előre a kifejezetten szélsőjobboldalinak minősíthető erők.
Tüntetések Franciaországban
Franciaországban százezres nagyságú tömeg vonult az utcára hétfőn, hogy tiltakozzanak Le Pen és a szélsőjobboldali Nemzeti Front előretörése ellen.
Lionel Jospin 1969 óta a szocialisták első olyan elnökjelöltje Franciaországban, aki nem jutott be a második fordulóba. A baloldali aktivisták többsége Jospin kiesése után a mérsékelt jobboldal támogatására hív fel, vagyis a gaulle-ista RPR párt vezére, a konzervatív Jacques Chirac megválasztására biztatják szavazóikat.
Chirac időközben megkezdte a tárgyalásokat a többi, szintén mérsékelt jobboldali párttal, ezek közül természetesen elsőként az UDF-fel, amellyel az RPR már korábban is többször együtt kormányzott. A Le Monde szerint egyelőre pártegyesülésről nincs szó, de a jobboldal széleskörű összefogásáról igen.
A legfrissebb felmérés szerint egyébként – amelyet a Bloomberg.com idéz – Le Pennek nincs esélye a második fordulóban. A franciák 80 százaléka szavazna Chiracra, tehát mindössze a választók ötöde támogatná a szélsőjobboldal jelöltjét.
Ennek ellenére az összes elemző arra hívja fel a figyelmet, hogy Le Pennek sikerült kihasználnia az Európa-ellenes, idegengyűlölő, a munkahelyének elvesztésétől félő polgárok aggodalmát. Erre a kihívásra hosszabb távon nemcsak Chiracnak és jobboldali aktivistáinak, és nem is a baloldalnak kell választ adnia, hanem egész Európának.
Le Pen az EU-tagságot, a trockisták a népfrontot ellenzik
A baloldali elnökjelölteknek (sokan indultak az első fordulóban, ezzel is gyengítve Jospin esélyeit) egyelőre nem mindegyike áll ki egyértelműen Chirac támogatása mellett. A trockisták például nem akarnak “népfrontba” tömörülni, ami megint csak Le Pen számára lehet előnyös.
A szélsőjobboldali jelölt máris bizakodóan néz a jövőbe: hétfőn kijelentette, ha megválasztják köztársasági elnöknek, Franciaország kilép az Európai Unióból.
A Le Pen keltette félelmet persze politikai kalandorok is megpróbálják kihasználni: a német Der Spiegel internetes kiadása szerint a Saron-kormányban is résztvevő izraeli Sasz párt elnöke például arra szólította fel a franciaországi zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe.
A Külügyminisztérium a francia választásokrólHorváth Gábor, a magyar külügyminisztérium szóvivője a FigyelőNetnek elmondta: a külügyi tárca csak a hivatalos végeredmény ismeretében kommentál választási eredményeket, és akkor is csak olyan országok esetében, amelyek fontosak Magyarország számára. Márpedig Franciaországban még nem zajlott le a köztársasági elnök-választás második fordulója. Minthogy azonban Franciaország igen fontos számunkra, Horváth hozzátette: “Magyarország abban érdekelt, hogy a francia elnökválasztás olyan eredménnyel záruljon, amely megerősíti az európai újraegyesítés továbbvitelének és kiteljesedésének francia részről történő támogatását, és előmozdítja a magyar-francia kétoldalú kapcsolatok – ideértve a két ország közötti sokrétű és széleskörű gazdasági együttműködés – további bővítését.”
Kinek fontos a gazdaság?
A Bloomberg mindehhez hozzáteszi: Le Pennél gazdaság egyáltalán nem élvez prioritást, Chiracban viszont inkább bíznak a felmérések szerint azok a választók, akik a 9 százalékos munkanélküliség csökkentését várják. A franciák persze egyáltalán nincsenek elragadtatva a gaulle-isták vezérétől: Chiracot “Supermenteur” (Szuperhazug) néven emlegetik a népszerű tévésorozatok egyikében, hiszen számos választási csalással és korrupciós üggyel gyanúsítják, továbbá korábbi ígéreteit is csak ritkán tartotta be a konzervatív államférfi.
A be nem tartott ígéretek közé tartozik az adók nagyarányú csökkentése. Az adócsökkentés egyébként igen nehéz helyzetbe hozná a francia államháztartást, és elemzők figyelmeztetnek rá: Chirac eleve nem tartja lehetségesnek azt, amit Jospin javasolt, a büdzsé 2004-ig való egyensúlyba hozását. A gaulle-ista politikus 2007-re gondolja csak megvalósíthatónak a nullszaldós költségvetést.
