Financial Times: médiaközpontúság helyett erődemonstráció
A brit Financial Times Orbán győri kampányából kiemelte: a választópolgárokat arra szólították fel, hogy a második fordulóra mindenki hozzon magával még valakit. A lap tudósítója szerint a győri rendezvény arról tanúskodott, hogy az első fordulóban elszenvedett váratlan vereség után Orbán és a Fidesz gyökeresen megváltoztatta taktikáját.
A korábbi áramvonalas, médiaközpontú kampány helyett a párt most a nagyszabású erődemonstrációkra összpontosít. Győrben – talán az éppen ott tartózkodó Helmut Kohl német kancellárra való tekintettel – Orbán mellőzte a nagytőke tőle újabban megszokott bírálatát.
A Gazeta Wyborcza fasisztának nevezi a MIÉP-et
Orbán Viktor mindent egy lapra tett fel a második forduló előtti kampányában – idézi Ágh Attila politológust a liberális varsói lap, a Gazeta Wyborcza. A lap citálja azt a miniszterelnöki kijelentést is, miszerint Magyarország köztársaság, nem részvénytársaság. A 40-40 százalék körüli szavazótáborok kialakulásával kétpólusúvá kezd válni a magyar politikai élet. A Gazeta külön foglalkozik a MIÉP-pel, amelyet ultranacionalistának és fasisztának (!) nevez.
A lap kitér arra is, hogy a “magyar kártya” a szomszédos országokban is kijátszható, ez azonban az elmúlt időszakban nem járt egyöntetű sikerrel, elsősorban Románia és Szlovákia tiltakozása miatt. Ezért Orbán Viktor végül egyezményt volt kénytelen aláírni Adrian Nastasével, a román miniszterelnökkel, a megállapodást viszont az MSZP a vendégmunkások beáramlásának veszélye miatt bírálta.
Deutschlandfunk: Orbán bármilyen áron győzni akar
A német közszolgálati rádió, a Deutschlandfunk szerint Orbán Viktor miniszterelnök “totális harcot” hirdetett minden egyes voksért, miután a szavazás előtti felmérések jelentős előnyt mutatnak a szocialisták oldalán. Az első fordulóban elszenvedett kudarcot a kormányfő hamar kiheverte, és az utcára szólította a tömegeket, óva intve őket a szocialistáktól, akik szerinte mindent elvennének az emberektől.
Horrorszerű forgatókönyveket terjeszt a Fidesz, amelyek szerint hatalomra jutásuk esetén a szocialisták nyomban ismét “agyontakarékoskodásra” ítélnék Magyarországot – idézte a rádiót az MTI. “Orbán minden erejével meg akarja fordítani a lapjárást, amihez bármilyen eszközt megengedhetőnek tekint.”
Frankfurter Allgemeine Zeitung: mérgezett hadjárat
A német Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a magyar konzervatívok nemzeti hangokat ütnek meg a választási hadjáratban. A lap azt írja: több százezer választó szavazott az első fordulóban az MSZP-re, noha nem értenek igazán egyet a szocialistákkal. Ennek ellenére és az örvendetes gazdasági mutatók ellenére szembeszegültek a konzervatív kormány nemzeti egységre szólító felhívásaival. A rendszerváltás óta még egyetlen választási hadjárat sem volt olyan mérgezett és gyűlöletteli, mint a mostani – írja a német újság.
Orbán Viktor és nemzeti-konzervatív harcosai a támadó szerepébe bújtak, így az ellenzéki szocialistáknak és a baloldali liberálisoknak csak a védekező áldozat szerepe jutott. Az Orbán által szinte minden rendezvényen hangoztatott megfogalmazáshoz, amely szerint az MSZP kormányra kerülése esetén veszélyben a haza, mert a nagy- és pénztőke jut kormányra, az első forduló után új támadások járultak.
Erdélyi Napló: nagyobb tragédia jöhet, mint Trianon volt
“Magyarországi barátaink sem sietnek lelket verni a határon túli ötmillióba a semmi jóval nem kecsegtető baloldali fordulat esélye láttán” – írja az Erdélyi Napló című magát polgári hetilapnak nevező orgánum. A lap egyik szerzője szerint “április 21. a magyar történelembe nagyobb tragédiaként kerülhet be, mint Trianon. Mert ha itt egy olyan ország irányába indulunk, amilyet a most magukat már győztesnek tartók akarnak, az egész kárpát-medencei magyarság végét jelentheti”.
A szerző szerint “az egyik szélsőségesen magyarellenes párt, a Szabad Demokraták Szövetsége újra bejutott a parlamentbe, sőt a kormányban is bársonyszékeket követel. A lap szerint a MIÉP rontotta a Fidesz esélyeit azzal, hogy hetek óta célozgatott megkerülhetetlenségére a kormányalakítás idején. Ha a MIÉP valóban a nemzet érdekeit tartotta volna szem előtt, “nem tolakszik ennyire, sőt januárban kilép a választási versenyből. Kárba veszett négy és fél százaléka elegendő lett volna a nemzetárulók partvonalon kívülre küldéséhez.”
