A húszdolláros keresztrejtvény
A The New York Times webszájtján az olvasók szinte mindent megtalálnak ingyen, ami az offline kiadásban olvasható. Néhány kivétel persze akad: a hétköznaponként megjelenő, hihetetlenül népszerű keresztrejtvényt például hiába keresik a weben a nem fizető rajongók. Az online verzió ára, amely hozzáférést enged az archívumhoz is, 19,95 dollárba kerül. Körülbelül 40 ezer olvasó gondolja úgy, hogy érdemes fizetnie érte.
De a New York Times kiemelt témákból – terrorizmus, űrkutatás – csomagot is készít előfizetőinek, témánként 4,95 dollárért. Ráadásul e hónaptól a lap által szponzorált fórumokról, konferenciákról webes híradásokat is készítenek, amelyekből szintén jó eséllyel csordogál némi bevétel.
Bár évente így is csupán 800 ezer dollár folyik be az online előfizetésekből, ami a The New York Times költségvetésében csupán porszem, mégis mérföldkő ez a fizetős tartalomszolgáltatás útján.
A szexoldalak élen járnak a fizetős tartalomban
A tartalomszolgáltatók mohón próbálnak megragadni mindenféle bevételforrást: több milliárd elvesztegetett dollár után nem is csoda. A kockázati tőkések 1995-2001 között csak az USA-ban 4,3 milliárd dollárt “öntöttek” online tartalomszolgáltatókba – állítja a VentureOne kutatócég. Ráadásul a hirdetési piac összeszűkülésével párhuzamosan a bannerárak is jelentősen mérséklődtek: míg a Yahoo! két éve még 15-20 dollárt kért ezer letöltésenként, most 2-4 dollárért értékesíti bannerhelyeit.
Jelenleg a fizetős online tartalomból származó bevétel az USA-ban 500 millió dollár körül mozog, a pornóoldalak kivételével. Azoké körülbelül 230 millió dollár. A Jupiter Media Metrix legfrissebb tanulmánya szerint az internetezők 70 százaléka előtt még mindig nem világos, miért is kellene fizetnie bármilyen tartalomért. A meggyőzést tehát a szájtoknak kell magukra vállalniuk.
Van, aki a kezdetektől konokul az ingyenesség ellen érvelt
Néhány oldal makacsul, a indulása pillanatától fizetős szolgáltatásokkal próbálkozott. “Nagy volt a nyomás, hogy a látogatottság növelése végett adjuk fel üzleti politikánkat, utólag örülök, hogy nem így történt” – mondta a Forbes magazinnak a Classmates.com elnök-vezérigazgatója. A szájt évi 36 dollárért kínálja a szörfölöknek a lehetőséget, hogy régi osztálytársaikkal újra kapcsolatba kerüljenek. Az előfizetők száma mára eléri a kétmilliót.
A Consumer Reports magazin – itthon leginkább a Teszt magazinhoz hasonlíthatnánk – 1997 óta évente 24 dollárt kér olvasóitól, amiért cserébe hozzájuthatnak a népszerű tesztekhez, termék-összehasonlításokhoz. Az előfizetők tábora jelenleg 800 ezer fő. Joel Gurin, a cég vezérigazgatója úgy véli, hogy a neten lehet tartalmat eladni, ám annak olyan tartalomnak kell lennie, ami szükséges, amivel érdemes tisztába lenni. A cég egyébként hirdetést egyáltalán nem fogad el.
Jelképes képeslapküldés
Az ingyenesség eszméje kezd elpárologni a képeslapküldő szájtok körében is. Az AmericanGreetings.com 1995-ben előfizetéssel indította el a virtuális képeslapküldést, 2000-ben viszont úgy döntött, ingyenessé teszi szolgáltatását. Látva a hirdetési piac pangását, 2001. decemberében visszatértek az előfizetéshez. A szájt évi 11,95 dollárért, azaz havi kevesebb mint egy dollárért kínálja magát. Bár az összeg jelképesnek tűnik, a látogatók száma a napi 21,4 millióról 18 millióra csökkent.
A megtépázott titánok
Még az online titánok is fizetős konstrukciókon törik fejüket, akik hajdan teljes fényükben és pompájukban az ingyenes szolgáltatások követei voltak. A Yahoo! és a Microsoft MSN Hotmail évi 50 dollárért prémium szolgáltatásokat és extra tárhelyet ad.
A Financial Times Európában mobilinternetettel is próbálkozik – a hírek címeit küldik el előfizetőiknek -, “Ask.FT” szolgáltatásuk keretében pedig az érdeklődők óránként 172 dollárért faggathatják adott témákban az újság kutatócsoportját.
A Forbes.com 1999. júniusa óta árulja a világ meghatározó cégeiről és befektetési alapjairól készített listáit digitalizált formában is. A CNN.com ez év márciusától letölthető videófájljait tette fizetőssé: évi 39,95 dollárt kell az érdeklődöknek előre számlázniuk.
