Az EU-miniszterek elsősorban a kontinens piacainak védelmére koncentrálnak majd szombati, oviedói – hangsúlyozottan informális – tanácskozásukon. A piacok védelme azonban most szerencsére nem valamiféle kereskedelmi háborút jelez előre, hanem a piaci szereplők megóvását szolgálná, például egy áramkereskedő cég csődje esetén. Az eset persze egyáltalán nem hipotetikus: nyilvánvaló, hogy az amerikai Enron összeomlása miatt vált szükségessé az új szabályozás.
Az Enronnak ugyanis jelentős európai érdekeltségei voltak, és meghatározó szerepet játszott az egész kontinens energiakereskedésében, főleg pedig az elektromos áram adásvételében. Jól példázza ezt, hogy a magyar állam tulajdonában lévő, a hazai energiaexportot és -importot kezében tartó MVM Rt.-vel szemben is tekintélyes adósságot halmozott fel az időközben csődvédelem alá került Enron.
Szigorítások a derivatív piacokon
Az Enron miatt az elemzők függetlensége, pontosabban annak megkérdőjelezése is felvetődött, éppen ezért az európai pénzügyminiszterek nemcsak az Enron-bukás közvetlen energiapiaci hatásait vizsgálják (ez talán nem is az ő feladatuk elsődlegesen), hanem várhatóan új szabályozást fogadnak el a derivatív (származékos) tőzsdei kereskedésre nézve. További szigorítás látszik valószínűnek a pénzügyi elemzők, az auditorok (könyvvizsgálók) és a hitelbesorolással foglalkozó cégek esetében is.
A mostani tanácskozás azt is mutatja a Financial Times (FT) szakértői szerint, hogy az európai döntéshozók aggódnak az amerikai pénzügyi szabályozás hibái miatt, minthogy az szerintük ezek következtében nehéz helyzetbe kerülhetneek az “öreg kontinens” piacai is, az egyre inkább összefonódó globális gazdaság miatt.
Éppen ezért több európai kormány, köztük az EU soros elnöki tisztét betöltő Spanyolország aggódik az Enron-válság miatt, pontosabban annak megismétlődésétől tartanak. Ez magyarázza a számos védő- és megelőző intézkedésre tett javaslatot. Állítólag persze az EU-hivatalnokok már régóta dolgoznak hasonló szabályok megalkotásán, de az aktuális ügyek adták a legfőbb ösztönzést az elképzelések megvalósítására.
Erőteljesebb ellenőrzés
Frits Bolkenstein, az EU belső piacokkal foglalkozó biztosa, aki a pénzügyi szolgáltatások tárgyában is illetékes, ismerteti majd a pénzügyminiszterekkel az EU-bizottság derivatív piacokra vonatkozó szabályozási elképzeléseit. Az EU ugyancsak felkéri az egyes tagállamok értékpapír-felügyeleteit, hogy találják meg az erőteljesebb ellenőrzés módját. Bolkenstein elsősorban a szabályozatlan származékos piacok veszélyeire figyelmeztet majd – jelzi az FT.
Az elemzők és a hitelminősítő cégek kapcsán Bolkenstein az új szabályokat azért tartja szükségesnek, mert szerinte meg kell előzni a visszaéléseket és a manipulációkat, így a céganalízisek hitelességét hatékonyabban lehetne garantálni.
Egy német példa: fiktív partnerrel kereskedett a Comroad
Hogy mire gondolhatott Bolkenstein, azt jól példázza az egyik legfrissebb németországi botrány. A vita a könyvvizsgáló KPMG és a Comroad nevű cég között zajlik. A KPMG még idén februárban megtagadta a cég beszámolójának hitelesítését, miután kiderült: a Comroad forgalmának több mint 90 százaléka egy nem is létező hongkongi céggel bonyolódott le.
Ugyanakkor a Comroad befektetői most nem a fiktív ügyletek miatt vannak felháborodva, hanem a könyvvizsgáló eljárása miatt zúgolódnak – a Handelsblatt című német lap beszámolója szerint. Ez azt bizonyítja, hogy a könyvvizsgálónak nem garantálnak megfelelő jogi védelmet abban az esetben, ha nem kíván asszisztálni a törvénytelenségekhez. Az egyetlen kivétel egyébként – a Magyarországon nemrég szintén bevezetett szabályozás -, a pénzmosásra utaló gyanú, amelyről értesülve az auditor joggal léphet fel az általa hitelesítendő céggel szemben.
Ugyanakkor német szakértők arra figyelmeztetnek: a könyvvizsgálók oly nagy mértékben függenek megrendelőiktől, hogy nem lehet elsődlegesen rájuk számítani az esetleges szabálysértések feltárásakor.
