Választáskor normálisBartha Attila, a Kopint-Datorg Rt. munkatársa az FN-nek elmondta, hogy az utóbbi négy esztendőben a költségvetési hiány évközi ingadozásai igen eltérő képet mutatnak. 1998-ban a választások előtt a mostanihoz hasonlóan magas volt a mutató értéke, márciusban meghaladta az éves deficit 40 százalékát, ám a voksolást követően az emelkedés lelassult. Ez várható idén is. 1999-ben az árvíz miatt a harmadik hónapban már az éves hiány 60 százalékánál tartott a költségvetés, májusra pedig már a 80 százalékot is meghaladta. Az utóbbi két évben sokkal kiegyensúlyozottabb volt a költségvetési hiány alakulása, és csupán az év utolsó egy-két hónapjában lépte át a hiány az éves deficit ötven százalékát.
Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön ismertette az államháztartás első három havi adatait. A hiány – helyi önkormányzatok nélkül – 247,7 milliárd forint. A tárca vezetője szerint az államháztartást tekintetve ebben semmi rendkívüli nincs, a kétéves költségvetés számait nem szükséges módosítani. Varga Mihály ezzel azokra az elmúlt napokban napvilágot látott hírekre reagált, melyek az államháztartás jelentős hiányáról és pótköltségvetés szükségességéről szóltak.
Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint a hiány kialakulásában három dolog játszott jelentős szerepet. A gazdasági mutatókból tisztán kirajzolódik az a politikai szemlélet, hogy a négyéves ciklus utolsó évében a kormány – a választásokra gondolva – enged szűkmarkúságából. Ez magyarázza, hogy 2001. második felében és az idei év első részében ugrásszerűen megnőttek a kiadások.
Hegedűs szerint a dekonjunktúra mélypontján szükség is van olyan gazdaságélénkítő mozzanatokra, amelyek segítségével a belső piac fogyasztásának fellendítése révén próbálják ellensúlyozni a külső piacok lassulásának kedvezőtlen hatásait. E két ok, a politikai és a gazdasági mellett fontos, hogy a kétéves költségvetés teljesen más, mondhatni felhőtlen világgazdasági környezetben született meg – mondta a FigyelőNetnek Hegedűs Miklós.
Nyugdíjemelésre fordítaná a többletetVarga Mihály az államháztartás márciusi helyzetét ismertető sajtótájékoztatón elmondta: az éves szinten várható 60 milliárd forint körüli többletbevételt a nyugdíjak emelésére kívánja fordítani. A javaslatot a jövő keddi kormányülésen tárgyalják. Az elképzelés szerint a 60 milliárd forint felét júniusban, míg a másik részét decemberben kapnák kézhez az érintettek.
Ez utóbbi faktort emelte ki az FN kérdésére felelve Petsching Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa is. Szerinte a kétéves költségvetés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Pénzügykutató adataira hivatkozva elmondta, hogy éves szinten 50-60 milliárd forinttal nagyobb költségvetési hiány alakulhat ki a tervezetthez képest, ám még ez a szám sem tartalmazza a valódi deficitet, hiszen nincs benne az az összeg, amelyet az akár jobb-, akár baloldali, de összetételében mindenképp új kormánynak arra kell majd költenie, hogy ígéreteinek legalább egy részét valóra váltsa.
Kimaradtak a számításból olyan tételek is, mint az év első hónapjában a Magyar Fejlesztési Bank Rt. tőketartalékára átutalt 20,7 milliárd forint, továbbá a gyorsforgalmi úthálózatra kiutalt 15,3 milliárd, a Nemzeti Színház teljes beruházási előirányzata, mintegy 10 milliárd forint, valamint az egyházak egyszeri támogatását célzó 4 milliárd és a decemberi kormányrendeletben kiutalt 30 milliárd forint is. Ezek formailag nem tartoznak a költségvetéshez, ám valójában növelik hiányát.
A pótköltségvetés megalkotása Hegedűs szerint gazdaságilag indokolt lenne, a kérdés azonban egy politikai játszmában dől majd el. Ha a jelenlegi kormány marad hatalmon, nem fogja korrigálni a büdzsét, mert ezzel elismerné saját hibáját. Az ellenzék pedig hatalomra jutása esetén valószínűleg “csakazértis” változtat a számokon.
