Belföld

Csődhullám Németországban – banki kapcsolatok

Recesszióból való kilábalás és csődhullám: kis túlzással ez jellemzi a német gazdaságot az utóbbi időben. A német bankok és vállalatok közötti, gyakran átláthatatlan tulajdoni és hitelezői szálak csak tovább kuszálják a helyzetet.

40 ezer csőd 2002-reA Creditreform tanácsadó előrejelzése szerint 2002-ben Németországban közel 40 ezer kisebb-nagyobb cég jelenthet fizetésképtelenséget. Ha a számítás igaznak bizonyul, az a tavalyi, rekordnak számító évet is felülmúlja. 2001-ben összesen 32 ezer vállalkozás vált fizetésképtelenné, közülük 50 a nagyvállalati körből került ki. A Creditreform becslései szerint idén ezt a nagyságrendet is hozza a statisztika.

Herlitz, Holzmann, Dornier és legutóbb a Kirch. Néhány név az utóbbi pár hónapban fizetésképtelenséget jelentő patinás német cégek sorából. S bár az utóbbi idők jelzőszámai szerint a németországi konjunktúra újból pozitív lendületet vett, a cégcsődök száma a tavalyi áradat után újabb rekord felé közeleg.

A bank üzletfél és hitelező egy személyben

A fizetésképtelenségi hullám egyik, egyre többet hangoztatott oka a stabil német bankrendszer túlzott szerepvállalása a vállalatok életében. Jelentős mértékben növeli ugyanis a cégek “csődkedvét” az, hogy erősen függenek a bankoktól. A Kirch médiacsoport fizetésképtelenségének bejelentése előtti hétvégén több német politikus és közgazdász, így a liberális FDP elnökhelyettese, Rainer Brüdele is a bankok cégcsődökben való felelősségének megállapítását szorgalmazta.

Korlátozni a részesedéstBrüdele szerint megengedhetetlen, hogy míg a bankok a kis- és középvállalatoknak egyre rosszabb feltételekkel kínálnak hiteleket, addig tartós részesedéssel és akár irányítási jogkörrel bírnak olyan, a nem pénzügyi szektorban tevékenykedő cégekben, melyeknek egyben hitelezői is. A politikus szerint olyan szabályozásra volna szükség, amely tíz százalékban vagy a felügyelő-bizottsági szavazatok limitálásával korlátozná a bankok tartós részesedésszerzési lehetőségeit.

A vállalatok bankoktól függő helyzete valóban német sajátosság – világít rá a probléma gyökereire dr. Kőrösi István, a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Véleménye szerint ez a csődök számának kedvezőtlen alakulásában is komoly szerepet játszik, hiszen ha a bank az adott tevékenység megtérülését nem látja biztosnak, akkor könnyedén befagyasztja a további hitelek folyósítását (ekkor a cég a fizetésképtelenségbe menekül), és nem várja meg, míg a veszteségek magukkal rántják őt magát is.

A fellendülés előtt megnő a csődök száma

A felszámolások mostani sokasodása talán a szakértőket lepte meg a legkevésbé: a recesszió végéhez közeledve – valamint annak kezdetekor – törvényszerűen emelkedik meg a cégcsődök száma. Más szakértők még ennél is tovább mennek fejtegetéseikben. A neves Ifo gazdaságkutató intézet munkatársa, Erich Gnuch szerint az emelkedő csődök a recesszió végfázisának legfőbb jelzőiszámai (indikátorai).

Ezzel az állítással azonban már sok szakértő vitába száll. Dr. Kőrösi István szerint legfeljebb azt lehet elmondani, hogy jó lenne, ha mindez valóban a recesszió végét jelezné, a tendencia azonban az, hogy a konjunkturális fordulópontok egyre inkább elszakadnak a cégcsődök számának alakulásától.

A fizetésképtelenség kelet felé tereli a német működő tőkét

Dr. Kőrösi István szerint az európai szinten tartósan alacsony növekedést mutató német gazdaságnak ugyan valóban súlyos tehertételt jelent a fizetésképtelenségi hullám, a magyar gazdaság azonban közvetlenül aligha érzi meg ennek hatásait.

Közvetetten azonban, ha nem is jelentős mértékben, de hasznot is húzhatnak a német működőtöke célországai közé tartozó országok gazdaságai az immáron több mint egy éve tartó német gyengélkedésből – köztük a magyar is. Ez pedig a Németországban gazdaságtalanul működő cégek keleti irányba való mozgásában érhető tetten.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik