Hogyan történhetett? – teszi fel a Fortune magazin többször is a kérdést. Előbb azt vizsgálták az újság szakértői, miként törhetett elő az olcsó élelmiszert és non-food termékeket áruló Wal-Mart, és miként válhatott Amerika leghatalmasabb vállalatává. A cég ugyanis 1979-ben még egymilliárd dolláros forgalommal dicsekedhetett, 1993-ban már hetente érte el ezt az árbevételt, miközben manapság már naponta gyűlik be ennyi pénz az áruházlánc kasszájába.
Wal-Mart, a családtagA Wal-Mart szerepét az amerikai fogyasztói társadalomban jól illusztrálja egy Venezuelába költözött amerikai tanárnő nyilatkozata: “a belilleszkedéssel nem volt sok probléma, de hónapokon keresztül a Wal-Marttal álmodtam, annyira hiányzott. Azt képzeltem, hogy az üzletben vagyok, és egyre csak töltöm a bevásárlókocsim.”
A Wal-Mart sikerrecepje
A Wal-Mart sikerreceptje az amerikai vidék mélylélektani ismeretében rejtőzik – mondhatnánk némi közhellyel. 1962-ben, az egyik legszegényebb szövetségi államban, Clinton ex-elnök hazájában, Arkansas-ban alapított cég titka a költségek alacsonyan tartása (szinte mindig a legújabb és leghatékonyabb informatikai rendszereket vezetik be), illetve az eladások mindenáron való felfuttatása. Az úgynevezett “tízlábas” szabály szerint például minden Wal-Mart-eladónak köszöntenie kell a vevőt, amennyiben a vásárló közel jön hozzá.
Valójában tehát a Wal-Mart nem is kereskedelmi, sokkal inkább szolgáltató cég – vélik a Fortune listáját összeállítók. Az áruházlánc sikerét sokféleképpen magyarázzák a szakértők: egyesek szerint az egyik konkurens, a Kmart csődhelyzete erősítette a Wal-Mart pozícióját, mások viszont egy paradox jelenségre hívták fel a figyelmet. Tavaly szeptember 11. után ugyanis az olcsó, kevésbé sikkes holmikat kínáló áruházláncot még azok az amerikaiak is szinte megrohamozták, akik addig soha nem tették volna be a lábukat – presztízs okok – miatt egy ilyen üzletbe. A cég ugyanis egyszerűen az amerikai életmód szimbólumává vált. A rohamléptekkel bővülő forgalom az alapító, Sam Walton örököseit – özvegyét és négy csemetéjét – a 10 leggazdagabb amerikai közé emelte, ha Walton élne, akkor vagyonosabb lenne, mint Bill Gates.
Új korszak: a szolgáltatók átvették az uralmat
Olvassa el……kapcsolódó cikkünket:
•Dollármilliárdosok klubja- csak 18 éven felülieknek
A Wal-Mart mostani előretörése új korszakot is jelez, hiszen amióta – 1955-től kezdve – elkészítik a rangsort, mindig a General Motors autógyár, vagy az olajipari mamutcég, az Exxon, a Rockefellerek által létrehozott Standard Oil kései utódja, állt az élen. Egyébként az idén a 100 legnagyobb amerikai cég közül 64-et soroltak a lista összeállítói a szolgáltatók közé.
A Fortune listáján persze a régi nevek is feltűnnek: az Exxon Mobil olajcég a második a forgalom alapján felállított listán. A Chevron és a Texaco fúziója révén egy másik olajipari óriás is alakult tavaly, s így az egyesült cég a lista 8. helyére jött fel. A két amerikai autógyár, a General Motors és a Ford tartja harmadik és negyedik helyét. Az autóiparban amerikai vetélytársuk már nincs is, hiszen a Chrysler egy német cégbe olvadt bele, amely immár DaimlerChrysler néven ismert.
A General Electric (GE) hatodik ugyan, de ez már korántsem a régi, fényforrásgyártásáról vagy más ipari tevékenységéről ismert cégcsoport: bevételeinek jelentős részét a pénzügyi divízió hozza, így a Fortune már nem ipari cégként, hanem szolgáltatóként tartja nyilván. Amikor először tette ezt a magazin, Jack Welch, a GE akkori vezérigazgatója dühöngve telefonált a szerkesztőségbe, de hiába tiltakozott az átminősítés ellen. Ő egyébként is csak nyugdíjasként idegeskedhet otthonában, miután nem sikerült a Honeywell-lel tervezett fúzió.
Hogyan történhetett?
Mi a fenét keres a listán az Enron? Hogyhogy ötödik a listán a csődeljárás alatt álló energiakereskedelmi társaság, amely még javított is korábbi, hetedik pozícióján? A válasz egyszerű: azóta kiderült, hogy a legtöbb publikált Enron-számadatnak köze nem volt a valósághoz. Mindenesetre 2001 első kilenc hónapjában az Enron nagyobb forgalmat (139 milliárd dollárt) mutatott ki, mint a General Electric teljes évi árbevétele (125 milliárd dollár).
A Fortune szakértői azt is hangsúlyozzák, hogy az Enron csődje önmagában még nem jelenti azt, hogy törölni kéne a listáról. A csőd egyébként december másodikán következett be, és a cég máig nem publikálta negyedik negyedéves beszámolóját. A Fortune szakértői ekkor megbecsülték a hiányzó adatot, és beszámították a csökkenő forgalmat október és december között. Így körülbelül 160 milliárd dollárt jósoltak egész évre, de végül úgy döntöttek: nem tesznek kivételt, és mégsem közölnek becslés alapján sorrendet. Éppen ezért az Enron csak 9 havi adatokkal szerepel a listán, a már említett 139 milliárddal.
| A tíz legnagyobb amerikai cég rangsora | ||||||
| 2002-es helyezés | Elõzõ évi helyezés | Cég | Árbevétel (Mrd USD) | |||
| 1. | (2.) | Wal-Mart | 219,8 | |||
| 2. | (1.) | Exxon Mobil | 191,6 | |||
| 3. | (3.) | General Motors | 177,3 | |||
| 4. | (4.) | Ford Motor | 162,4 | |||
| 5. | (7.) | Enron | 138,7 | |||
| 6. | (5.) | General Electric | 125,9 | |||
| 7. | (6.) | Citigroup | 112,0 | |||
| 8. | (20.)* | Chevron Texaco | 99,7 | |||
| 9. | (8.) | IBM | 85,9 | |||
| 10. | (11.) | Philip Morris | 72,9 | |||
|
* A Chevron önmagában csak
20. volt korábban, Forrás: Fortune |
||||||
