Az egyre nagyobb fokú koncentrálódás felé haladó hazai pénz- és tőkepiacot rendszerint nemzetközi hátterű pénzügyi csoportok uralják, jellemzően nagy fölénnyel, legyen szó akár hitelezésről, betétgyűjtésről, értékpapír-kereskedelemről vagy biztosítási szolgáltatásokról. A csoportokon belüli együttműködés mindazonáltal még nem mondható kiforrottnak, sok esetben elakad egymás termékeinek népszerűsítésénél, esetleg keresztértékesítésénél.
Az utóbbi évek szembeötlő változást hoztak: a biztosítási és banki szolgáltatások összekapcsolására már számos példa akad. Azon túlmenően, hogy sokféle biztosítást köthetünk bankfiókokban is, megjelentek a jelzáloghitelekhez kötött életbiztosítások is, amelyek már egy minőségibb összjátékot sejtetnek. Ez az üzletág még igen új keletű (emiatt sem a szerződések darabszámára, sem pedig a díjbevételre vonatkozóan nem áll rendelkezésre megbízható adat), de a szakemberek reményei szerint dinamikus fejlődés előtt áll. A jövő nem csupán az értékesítési csatornák összekapcsolása, hanem a bankokkal közös termékfejlesztés felé mutat, különös tekintettel a megélénkült lakáshitelezési piac még kiaknázatlan lehetőségeire.
Párválasztás
A tavaly módosított biztosítási törvény ugyan azt is megengedné, hogy a biztosítók önállóan nyújtsanak jelzáloghitelt, ám erre egyelőre egyik hazai társaság sem vállalkozott. A bankok és biztosítók így párba álltak, együtt nyújtanak lakáshitelt és annak fedezeteként életbiztosítást. Az OTP, az ING és a K&H csoport esetében kézenfekvő megoldásként adódott, hogy a lakáshitelek fedezetének biztosítása céljából mindenki saját “testvérével” – a Garancia Biztosítóval, az NN-nel, illetve a K&H Életbiztosítóval – szűrje össze a levet. A hozzájuk képest szűkebb spektrumú pénzügyi csoportosulások is hamar párt választottak. Ezáltal ugyanis versenyben tudnak maradni ezen a részpiacon is, valamint biztonságban tudhatják kihelyezéseiket. Az ÁB-Aegon a Raiffeisen Bankkal, az AXA-Colonia a Bank Austria Creditanstalttal (BA-CA), a Raiffeisen Bankkal és a Földhitel és Jelzálogbankkal (FHB), a Generali-Providencia a BA-CA-val, a CIB-bel és a Raiffeisennel, a Hungária Biztosító az FHB-val működik együtt.
Visszaestek az életbiztosítások Tavaly 26 biztosítótársaság működött, összesített adózás előtti eredményük 20,6 milliárd forint volt (szemben az egy évvel korábbi 18,4 milliárd forinttal) – áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete legfrissebb jelentésében. A húzóágazat ezúttal a nem-életbiztosítás volt, a szerződések száma ebben a szegmensben 4,9 százalékkal, 9 millió fölé emelkedett, 243 milliárd forintos díjbevétele csaknem 18 százalékkal haladta meg az előző évit. Az életbiztosítások száma és díjbevétele ugyanakkor több mint három százalékkal visszaesett: a 3,4 millió szerződésből 173 milliárd forint folyt be. A tőzsde gyenge szereplésével összefüggésbe hozható, markáns fordulat egyértelműen a megtakarítási szokások változására utal. Azt még nem tudni, hogy ez, az életszínvonal fejlődésével ellentétes tendencia tartós marad-e.
Variációk egy témára
Az alapkoncepció ugyanaz, de az egyes társaságok értékesítési módszerei és a biztosítási módozatok között akadnak eltérések. A K&H csoport például Creditum néven egyszerű kockázati életbiztosítást kínál a lakossági hitelek fedezeteként, ami az ügyfél halála (esetleg súlyos, jövedelem kiesést okozó megbetegedése) esetén lép érvénybe: a biztosító ekkor átvállalja a kamattal növelt kölcsöntőke kifizetését. Az OTP-Garancia ugyancsak kínál hitelfedezeti kockázati módozatot, de a közelmúltban előrukkoltak az – AXA-Coloniánál, az ÁB-Aegonnál és a Generali-Providenciánál is bejáratott – lépcsőzetes kifizetésű életbiztosítással. Ez utóbbi konstrukciók jellemzően húsz évre köthetők, de az ügyfél már a lejáratot megelőzően (rendszerint a 10. és a 15. évben) több részletben felveheti a biztosítási összeget, ekképp jól igazíthatók például a hosszú futamidejű lakásvásárlási hitelek törlesztéséhez.
Az új slágertermék értékesítéséből a nagyok közül csupán az NN nem veszi ki a részét, mivelhogy szerintük több benne a marketing-elem, mint a ráció, ami ráadásul még meg is drágítja a biztosítást. Ehelyett hagyományos vegyesbiztosítást kínálnak, amelynek lejárati szolgáltatása igazodik az ING által nyújtott jelzálogkölcsönhöz. A futamidő alatt az ügyfélnek csak a kölcsön kamatát (és az életbiztosítás díját) kell fizetgetnie, a tőkét lejáratkor kapja meg a bank, közvetlenül a biztosítótól. További sajátossága még ennek a konstrukciónak, hogy mind a biztosítási, mind pedig a hitelszerződés az NN ügynökein keresztül történik, az ING fiókjaiba be sem kell tennie a lábát az ügyfélnek. A többiek az olcsóbb utat járják: a bankban intézendő kölcsönügylet melléktermékeként köthetik meg hitelfedezeti életbiztosításukat.
