Három év alatt három milliárd euró
Az első körös csatlakozásra esélyes 10 tagjelölt országnak szánt regionális fejlesztési támogatás körülbelül 12,5 százaléka jut majd Magyarországra. Állapítható meg abból a Bruxinfo birtokába került munkaanyagból, amelyben az Európai Bizottság bemutatja, hogy milyen módszerrel számolta ki a strukturális és kohéziós alapok megoszlását az egyes országok között. Magyarország e számítás alapján tagságának első évében, 2004-ben körülbelül 883,3 millió eurót, 2005-ben 1,018 milliárd eurót, 2006-ban pedig 1,293 milliárd eurót kap majd regionális fejlesztés címén az EU költségvetéséből. Természetesen ezek csak indikatív számok, amelyek az Európai Bizottság január 30-án előterjesztett javaslatain alapulnak. Brüsszel akkor 2004-ben 7,067, 2005-ben 8,15, 2006-ban pedig 10,35 milliárd eurót szánt a 10, első körös csatlakozásra esélyes ország elmaradott régióinak támogatására.
A gyengeség előnyeA tíz országnak szánt legbőkezűbb támogatási alapból, az első számú célterületből (Objective 1.) 12,2 százalék lenne Magyarország részesedése. A másik két célterületből azért nem járna egyetlen euró sem, mert – az EU-15-ök átlagos GDP-jének 75 százaléka alatt lévén – az ország egész területe jogosult lesz a strukturális alapok első számú célterületéből járó támogatásra. Az Objective 2-ből és 3-ból csak Csehország, Szlovákia és Ciprus részesedhet majd, miután mindhárom országban 1-1 régió kiesik a legszegényebb térségeknek szánt támogatási alapból. Ez azonban még változhat, hiszen ha Ciprus két része újraegyesül, a jóval fejletlenebb északi (török) rész miatt a szigetország is bekerülhet az első kosárba (az Objective 1-be).
Az egyes országokra lebontott strukturális pénzek kiszámolásakor az Európai Bizottság ugyanazokat a szempontokat vette figyelembe, mint a jelenlegi tagállamok esetén: a támogatásra jogosult lakosság létszámát, a regionális és a nemzeti prosperitást, a strukturális problémák relatív súlyosságát, így például a munkanélküliség mértékét (ez mindenekelőtt az Objective 1 kiszámítására érvényes). A strukturális alapok legnagyobb haszonélvezője Lengyelország lesz, amely az egyes számú célterületből származó források 57,6 százalékára tarthatna igényt. 12,2 százalékos részesedésével hazánk lenne egyébként a második legnagyobb kedvezményezett.
Kohéziós alapok: az első évben 300 millió euró?
A kohéziós alapoknál – amelyek az új tagoknak fizetendő regionális fejlesztési források egyharmadát teszik majd ki – a Bizottság táblázata szerint a 10 országra szánt pénz 11,3-14,3 százaléka jut Magyarországra. Ennek átlaga 12,8 százalék, ami nincs messze a 13,4 százalékos magyar népességaránytól. A 12,8 átlagos százalékarányt és a kohéziós alapoknak a teljes regionális támogatásból való egyharmados részesedését figyelembe véve kiszámolható, hogy hazánk 2004-ben körülbelül 300 millió eurót, 2005-ben 347 millió eurót, 2006-ban pedig 441 millió eurót vehet fel a közös költségvetésből kohéziós támogatás címén. E számítás alapján a strukturális alapokból 2004-ben 582 millió, 2005-ben 671 millió, 2006-ban pedig 852 millió euróhoz jutna a 7 magyarországi régió. De ezek egyelőre hangsúlyozottan csak indikatív számok.
Ki mennyit kap most?• Spanyolország – 61-63,5 %
• Görögország – 16-18 %
• Portugália – 16-18 %
• Írország – 2-6 %
A bizottsági dokumentum aláhúzza, hogy a kohéziós alapok elosztásánál ugyanazt a számítási módszert alkalmazták, mint az előkohéziós alapként működő ISPA-program esetében. A figyelembe vett kritériumok: a népesség száma, a terület nagysága és a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP. Az ISPA-nál a magyar részesedés csak 8-11 százalékos, a kohéziós alapnál képviselt 11,3 – 14,3 százalékos részaránnyal szemben. Az eltérés oka, hogy a kohéziós számításnál már nem vették figyelembe Bulgáriát és Romániát, amelyeket nem érint a bővítés első köre.
A kohéziós alapot eredetileg a közösség négy legszegényebb országa számára hozták létre még 1993-ban, hogy elősegítsék csatlakozásukat az euróövezethez. A négy pillanatnyilag érintett ország évente összesen 3,1 milliárd eurót kap a közös költségvetésből közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális fejlesztésekre.
